Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-8
557 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 558 Ügy gondolom, hogy a tisztelt Képviselőtársaim egyetértenek velem abban, ha mind az előkészítő bizottság, mind az Országgyűlés nevében köszönetet mondok mindazoknak, akik javaslataikkal, gondolataikkal segítettek elkészíteni alkotmányunk módosítását. Tisztelt Országgyűlés! Az 1949-bentörvénybe iktatott alkotmányunkra tisztelettel, elégedettén tekinthetünk. Népünk áldozatos, jó munkájának eredményeként két évtized alatt újabb minőségi változások következtek be társadalmunk életében. Alkotmányunk több tétele ma már nem fejezi ki kellőképpen társadalmi, gazdasági és politikai vívmányainkat, s előfordul az is, hogy célként jelöl meg már elért eredményeket. Képviselőtársaim írásban megkapták a javasolt alkotmánymódosítás részletes indokolását. Ebben a módosítási indítványok kellőképpen indokolva vannak, így szóbeli beszámolómból csak néhány fontos témakört emelek ki. A konzultációk alapján határozta el az előkészítő bizottság, hogy az alkotmány megszületése óta végbement változásokat a módosított alkotmány bevezető szövegében is meg kell fogalmazni. A bizottság a preambulum elején, a széles társadalmi igénnyel egyetértve, olyan kiegészítést javasol, amely tömören szól népünknek a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért vívott évezredes küzdelmeiről. A bevezető mint történelmünk új korszakának nyitányáról szól, arról, a népünk szemében soha el nem halványuló tettről, amellyel a Szovjetunió felszabadította hazánkat. Méltatja az 1919-es szocialista forradalom tapasztalatainak jelentőségét, az ország újjáépítését. Társadalmi fejlődésünkkel összhangban pedig kimondja, hogy a munkásosztály kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. További feladatainkat úgy jelöli meg, hogy a magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. #••:••• Alkotmányunk, bár jelenlegi szövegében is jól határozza meg államunk osztály jellegét, mégis kiegészítésre szorul azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyek a társadalom osztályszerkezetébeh végbementek. A szocialista termelési viszonyok győzelmével a munkásosztály — társadalmunk legforradalmibb osztálya — kivívta a társadalom által elismert vezető szerepet, számbelileg is az első helyre került, a nemzeti jövedelem legnagyobb részét termeli. Magatartása, szemlélete kihat az egész társadalomra. A mezőgazdaság átszervezésével kialakult a termelőszövetkezeti parasztság, s ezzel üj. tartalmat nyert a munkás-paraszt szövetség, amely továbbra is államunk politikai alapja. A termelés, a tudomány, a kultúra fejlődésével egyidejűen megnövekedett hazánkban az értelmiség számaránya, szerepe és felelőssége. Jelentősen megerősödött népünk» összeforrottsága, a szocialista nemzeti egység. A régi, széttagolt, egymással szemben álló osztályok eltűntek társadalmunkból. Megszűnt a többpártrendszer, de e pártok volt tagjainak nagy többsége és néphez hü vezetői, a párton kívüli dolgozók milliós tömegei itt állnak mellettünk, velünk egy sorban, szilárdabb és megbonthatatlanabb egységben, mint valaha. Minden politikai-gyakorlati lépés, amit a szocializmus építése irányában teszünk, erősíti népünk összeforrottáágát, egységes szocialista nemzetté formálódásának folyamatát. Jelentősen fejlődött az elmúlt 22 esztendő alatt szocialista államunk. Több mint két évtizedes munkánk eredményeként ma már joggal deklaráljuk: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A hatalmat — a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom több dolgozó rétegével együtt — a munkásosztály gyakorolja. Államunk változatlanul betölti a proletárdiktatúra funkcióit. A jelentős változás abban áll, hogy a munkáshatalom társadalmi bázisa nagymértékben kiszélesedett. Ma már a munkásosztály a hatalom gyakorlásában, a szocializmus építésében, az egész népet meghitt, hü szövetségesének tekinti. A kizsákmányoló osztályok megszüntetése következtében beállott társadalmi változások hatására csökkent az állam elnyomó szerepe, ugyanakkor növekedett a gazdasági szervező és kulturális nevelő funkció fontossága. Mindezek következtében előtérbe került a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Erősödött az állami munkában a képviseleti szervek szerepe, növekszik a tanácsok- gazdasági önállósága, kibontakozóban van tevékenységük önkormányzati jellege. Az egyéni választókerületi rendszer bevezetésével közvetlenebb kapcsolat alakult ki a képviselők és a választók között. A szocialista demokrácia fejlődése tükröződik abban is, hogy alkotmányba iktatjuk a közvetlen demokrácia intézményét, azt a tényt, hogy az állampolgárok nemcsak küldötteik útján gyakorolják a hatalmat, hanem munkahelyükön és lakóhelyükön egyre nagyobb számban közvetlenül is részt vesznek az állam tevékenységében, a közügyek intézésében. Ezért indokolt az alkotmányban is a közvetlen demokrácia és a népképviseleti demokrácia egységbe foglalása. Alaptörvényünk megalkotása óta megerősödött hazánkban a munkásosztály marxista—leninista pártjának vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A szocializmus teljes felépítésének programja, amely korábban pártprogram volt, amelyet a kommunisták állítottak egyetlen igaz, lelkesítő célként népünk elé, most már nemzeti programmá, egész társadalmunk közös ügyévé lett. Az 1949. évi alkotmány csak közvetett formában szól a pártról, az élcsapata által irányított munkásosztály kifejezést használja. Az alkotmány új szövege most közvetlenül és egyértelműen fogalmazza meg: a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. Ebben kifejezésre jut az a történelmi tény, hogy a kommunisták pártja immár fél évszázada folytatja áldozatos harcát a szocialista Magyarország megteremtéséért, népünk felemelkedéséért. Kifejezésre jut benne a pártnak a társadalomban, a szocializmus építésében betöltött szerepe, és az a meghitt viszony, amely a párt és a nép kapcsolataiban a szocializmus építése során bekövetkezett. X
