Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-8
553 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 554 mánnyal egyetértésben az Országgyűlés elé terjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. Bizottságunk munkáját széles körű társadalmi támogatással végezte. A múlt év szeptemberi ülésen elfogadott módosítási tervezetet megvitatás és véleményezés céljából megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Kommunista Ijúsági Szövetség Központi Bizottságának, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Magyar Jogász Szövetség elnökségének, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának. Ily módon lehetőség nyílt arra, hogy állampolgáraink demokratikus elveinknek megfelelően már a módosítási javaslat elkészítésének kezdeti stádiumában széles körben véleményt nyilvánítsanak. A módosított alkotmány javasolt szövegét március 26-án nyilvánosságra hoztuk, hogy további lehetőséget adjunk az elfogadásra kerülő alaptörvényünk megismerésére s a további. véleménynyilvánításra. Mielőtt a végzett munkáról beszámolnék, engedjék meg, hogy az előkészítő bizottság minden tagja nevében köszönetet mondjak a megtisztelő megbízatásért, a benne megnyilvánuló bizalomért. Tisztelt Országgyűlés! Alaptörvényünk javasolt módosításaiban kifejezésre jutnak dolgozó népünk több mint két évtizedes munkájának sikerei, politikai, társadalmi vívmányai, s azok legfőbb eredménye és záloga: a munkásosztály vezetésével kivívott és megszilárdult néphatalom. Ez ma már hazánkban mindenki számára természetes dolog. Több mint negyedszázada, hogy végleg a történelem süllyesztőjébe került s emlékezetünkben is egyre halványabban él az úgynevezett „ősi", „történelmi", „ezeréves" alkotmány korszaka, amelynek tulajdonképpen nem is volt alkotmánya. A Szent Korona tanában gyökerező alkotmány eszméjének, amelyről a volt uralkodó osztályok annyit szónokoltak, egyébként a második világháború végén elorzott és külföldön őrzött nemzeti ereklyénkhez semmi köze sincs. Azokról a jogszokásokról és törvényekről van itt szó, amelyek kizárólag a lakosság elenyésző kisebbségét jelentő uralkodó osztályok jogait, kiváltságait biztosították, a nép számára viszont sem jogokat, sem védelmet nem nyújtottak. Ellenkezőleg: évszázadokon át jogfosztottságot, az elnyomás és a kizsákmányolás súlyos terheit és kínzó bilincseit, Verbőczy hírhedt szavai szerint: az alább állóknak csak fenyítést jelentettek. A magyar nép hű fiai a nagy történelmi sorsfordulók idején mindig felemelték szavukat az ezeréves alkotmány hamis és reakciós mítosza ellen, és nemegyszer tettek kísérletet arra, hogy az ország népének igazi alkotmányt adjanak. A magyar jakobinus mozgalom vezetői az első írott polgári alkotmánytervezetet is elkészítették. Az 1848—49. évi szabadságharc forradalmi mozgalma is célul tűzte ki az alkotmánytörvény megalkotását, amelyben a forradalom vívmányait kívánták szentesíteni. Táncsics Mihály egyike volt az új alkotmány követelőinek és kidolgozta javaslatait. Kossuth Lajos az emigrációból küldte haza alkotmánytervezetét. Az első írott alkotmányt, amely tényleg hatályba is lépett, a Tanácsköztársaság alkotta meg 1919. június 28-án. Ez szocialista alkotmány volt, s alaptételeinek nagy része az 1949-ben elfogadott alkotmányban is szerepelt, és a most előterjesztett alkotmánymódosításban is helyet kap. Deklarálta a munkáshatalmat, célul tűzte ki a kizsákmányolás megszüntetését, a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételét. Az alkotmányt áthatotta a szocialista internacionalizmus eszméje. A Tanácsköztársaság, mint a történelem második szocialista állama e téren is ragyogó példát mutatott. Tisztelt Országgyűlés! Az 1848—49-es szabadságharc és a Tanácsköztársaság vívmányai csak rövid időre szakították meg a kizsákmányoló osztályok uralmát. A magyar nép számára 1945 hozta meg a végleges felszabadulást. A Szovjetunió Hős katonái súlyos véráldózatok árán kiűzték az országból a német fasisztákat, megsemmisítették a hazai reakció hadi és állami gépezetét. Népünk lehetőséget kapott arra, hogy döntő csapást mérjen a magyar uralkodó osztály hatalmára. Annyi harc és áldozat után népünk előtt megnyílt a szabad, demokratikus és szocialista fejlődés útja. A felszabadulás utáni években a forradalmi harcokban megedződött munkásosztály és forradalmi élcsapata: a kommunista párt vezetésével történelmi fordulat következett be hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életében. A forradalmi átalakulás egyik legjelentősebb intézkedéseként már a felszabadító harcok kezdetén meghirdettük s nemsokára ezután államosítottuk a bankokat, a bányákat és a nagyüzemeket. A győzelmes Vörös Hadsereg nyomában a földosztó parasztok a feudális világi és egyházi nagybirtokokon leverték a mezsgyekarókat, s ezzel a népelnyomó állam legrégibb és legszilárdabb alapzatát semmisítették meg. Nehéz harcokban létrejött a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd és tartós szövetsége, és ennek alapján a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály lett a hatalom kizárólagos birtokosa. A volt kizsákmányoló osztályok gazdasági hatalmának szétzúzásával megértek a feltételek arra, hogy az 1946. évi I. törvénnyel kihirdetett Magyar Köztársaság továbbfejlődjék Magyar Népköztársasággá és megalkossuk e fejlődést kifejező és a továbbfejlődést megalapozó 1949. évi törvényünket. Érdemes felidézni, tisztelt Országgyűlés, az 1949-es, már történelmi távlatba került Országgyűlés hangulatát. Azon az ülésen, amelyen a parlament az alkotmányt elfogadta; a napi gondokról és eredményekről is sok szó esett. Fél év telt el a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása óta. A frissen kinevezett munkásigazgatók még a folyamatos termelés biztosításának gondjaival küzdöttek. Jelentős eredménynek számított már az is, hogy az országban 587 termelőcsoport működött, bár területük csupán a szántóterület 1 százalékát tette ki. A mezőgazdaságban fellelhető 11 000 traktorból 3000 volt a gépállomások és az állami 24*
