Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-7
545 Az Országgyűlés 7. ülése, 1971. december 21-én, kedden 546 FEGYVERES ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter elvtárs! Napjainkban a korábbinál is rohamosabban nő a tömegközlési eszközök, a rádió és a televízió szerepe a lakosság ismereteinek, társadalmi, politikai tudatának, ízlésének formálásában. Nem tartozom azok közé, akik ok nélkül vagy divatból bírálják a rádió és a televízió adásait. Hogy most mégis ezek ügyét teszem szóvá, választóim észrevételei késztetnek rá. Arról van ugyanis szó, hogy Vas megyében, mint a sajtó is több ízben szóvá tette, de a tegnapi és a mai napon a Győr, Sopron és a Zala megyei képviselő elvtársaim is ezt alátámasztották, ugyanez a helyzet, még mindig nem kielégítőek, sőt, kimondottan rosszabbak a vételi lehetőségek. Szeretnék tájékoztatást kapni a miniszter elvtárstól arra vonatkozólag, hogy mikor várható javulás a Kossuth adó, illetve a televízió vételi lehetőségeit illetően. Konkrét problémáink a következők: a Kossuth rádió adása időjárási, légköri stb. viszonyoktól függetlenül, állandóan gyenge, gyakran élvezhetetlen. A televízió műsora a Kab-hegyi közvetítő állomás üzemzavarai miatt sokszor megszakad. Emellett, mivel a néző az adáshiba szokásos jelzését nem kapja, a készüléke meghibásodását gyanítja, ami tovább fokozza az elégedetlenséget. A rádió és a televízió jelentőségére történő ismételt hivatkozással kérem a miniszter elvtársak szíves intézkedését, hogy Vas megyében és az előbb említett még két megyében is, zavartalanul vehessük az adásokat. ELNÖK: Az interpellációra dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs válaszol. DR. CSANÁDI GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Fegyveres elvtárs mind a két problémájának a felvetése teljes mértékben jogos. Nemrég, ez év októberében, a minisztérium vezetőinek egy része lenn volt Vas megyében és a Vas megyei tanácsi vezetőkkel a különböző kérdéseket megtárgyalva, a Vas megyei vezetők ugyancsak felvetették nagyon helyesen ezeket a problémákat. Sőt, tudomásom szerint, a megyei lapok is jogos kritikával illették a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, a Rádió és a Televízió adásával kapcsolatos nehézségek miatt. Akkor a mi munkatársaink részletes választ adtak a helyzetről, a terveinkről, meg kell mondanom őszintén a tisztelt Országgyűlésnek, és Fegyveres elvtársnak, hogy az akkori válaszunkhoz képest újat, sajnos, most sem tudok mondani. Vegyük a kérdést, mind a kettőt külön-külön. Az egyik a Kossuth adó adásával kapcsolatos anomáliák, teljes mértékben fennállnak. Az oka az, hogy a 300 kilowattos Kossuth adó az ország távolabbi vidékein nem tud helyes adást biztosítani azért, mert rendkívül sok külföldi adóállomás van, amelyek 1500, 2000 kilowattal dolgoznak, ezeken a helyeken elnyomják a Kossuth adót, illetve megzavarják a Kossuth adó adását és mivel ezek nemzetközileg helytelen módszereket alkalmaznak, mert hiszen a Kossuth adó adásának a hullámhosszán, vagy legalábbis a közeli hullámsávokon adják ezeket a zavaró adásokat — eddig is tiltakoztunk, a jövőben is fogunk tiltakozni, sajnos, eddig ezek eredménnyel nem 'jártak. Egyetlen megoldásunk van jelenleg, amelyik véleményem szerint Vas megyében, de az ország többi vidékein is a negyedik ötéves terv folyamán megoldja a helyzetet, ez pedig az ultrarövid hullámú adóállomásoknak a telepítése. A múlt héten indult meg Sopronban a legújabb adóállomásunk. A hozzám küldött jelentésekből azt kell, hogy megállapítsam, hogy ez már maga is a Vas megyei adásokban nagymértékben javította a Kossuth adó vételét, és a negyedik ötéves terv folyamán Nagykanizsán is megépítünk egy 20 kilowattos modern ultrarövid hullámú adót, amelyik azután még az esetleg a Vas megye egyes részein nem megfelelő adást is meg fogja javítani. Tehát azt jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy ilyen formában a negyedik ötéves terv folyamán a vételi lehetőségek meglesznek. Azért meg kell mondanom azt is, hogyha most nincs is rá módunk és lehetőségünk, de nem mondunk le arról a lehetőségről, hogy a magyar adót is legalább egy-két megawattosra megépítsük, mert nem akarjuk attól a lehetőségtől megfosztani mindazokat a határon kívül levőket, akik a magyar adót hallgatni akarják, hogy erre módjuk legyen. Ezt tudnám mondani a Kossuth adóval kapcsolatban. Ami a televízióadással kapcsolatban jelentkezik, ezeknek egy része kétségtelenül olyan, hogy ez ott kimondottan annak a résznek a vételében mindig fog bizonyos zavart okozni, nevezetesen az, hogy három külföldi adó közelségében bizonyos körülmények között bizonyos interferenciás zavarok mindig lesznek. E bizonyos adáshibában oka van a hálózati feszültség kimaradásának is, de meg kell mondanom nyíltan és őszintén, hogy tulajdonképpen a fő ok a Kab-hegyi adó teljes mértékű elavultsága. A kab-hegyi adót 1962-ben építettük meg, és már akkor sem a legmodernebb berendezésekkel: tartalékadó nélkül. Szerencsére jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy ez az egyetlen tv-adónk, amelynek még nincs tartalékadója. Ezeknek az adóknak általában véve, ha az erkölcsi kopást is figyelembe vesszük, maximum 8—9 év a tulajdonképpeni elévülési idejük, és ennek az adónak az átépítése, rekonstrukciója, most már mindenképpen időszerű. Nyugodtan jelenthetem, hogy ennek a kabhegyi modern adónak a megépítése a közeljövőben biztosítva van, és a negyedik ötéves tervben meg fogjuk építeni a kab-hegyi adót, és a jelenlegi adót, mint tartalékadót fogjuk használni, és úgy érzem, hogy a televízióadásban levő nehézségek ki fognak küszöbölődni. Addig is a Fosta vezetőségét utasítottam, hogy fokozott fenntartással és fokozott üzembiztonsággal ezeket az adászavarokat a minimumra szűkítse le. Kérem a tisztelt Országgyűlést és az interpelláló Fegyveres képviselő elvtársat, hogy a válaszomat fogadják el. (Nagy taps.) ELNÖK: Kérdem Fegyveres István képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal?
