Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-7
503 Az Országgyűlés 7. ülése, 1971. december 21-én, kedden Ö04 leg az ember zsebében a bicska kinyílott. (Derültség.) Mi a veszélyes ebben az össznépi tudományban? Az, hogy a vállalati gazdálkodásban meglevő belső hibákat, mulasztásokat próbálják indokolni a szabályozóknak, vagy a gazdasági törvényszerűségeknek a vállalatra gyakorolt hatásával. A másik veszélye, hogy ne akarjuk ezt mindnyájan „tudományos" fokon művelni, vagy legalábbis azt a látszatot kelteni, hogy így is értsük. Mert mégis alapvető dolga mindenkinek, hogy a saját szakmájában legyen jártas, és azt művelje minél magasabb fokon. A munkás jól dolgozzon, a pedagógus jól tanítson, az orvos pedig jól gyógyítson, a közgazdász pedig foglalkozzon a közgazdasággal. Ha megtanultunk e területeken kérdezni, már az is értése az alapfogalmaknak, s majd az arra illetékes emberek a kérdésekre őszintén válaszolnak. Tisztelt Országgyűlés! Ha az ember megmondja az igazat, szerez magának barátot és haragost is. Ez így van a kormány intézkedéseinél is. Én a dolognál azt tartom fontosnak, hogy kik lesznek barátaink, s kik lesznek haragosaink. S e kérdésben a kormány politikája iránti bizalom — azt hiszem — egyértelmű. Amikor újévi kívánságainkat küldjük most szerte az országban egymásnak, vezetőinknek, munkatársainknak, barátainknak, akkor azt szoktuk kívánni, hogy „sikerekben gazdag, boldog újévet kívánok". Azt hiszem, amikor a „sikerekben" szót olvassuk, akkor gondoljuk hozzá azt, hogy a siker csak akkor lesz siker, ha abba a magunk munkáját is beletesszük, és akkor az újesztendő is sikerekben, eredményekben ^gazdag lesz, ahol az egyén, a csoport, a társadalom ismételten megtalálja azt, amely célért az újév napján elindul a társadalom építésében és fejlesztésében. » Mivel az 1972. évi költségvetés szolgálja a kormány azon politikáját, hogy tudja, honnan indult el és hová akarunk jutni, elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK : Gazsó Sándor képviselőtársunknak adom meg a szót. GAZSÓ SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi állami költségtervezet számszaki adatait és elemző részét áttanulmányozva, a pénzügyminiszter elvtárs expozéját meghallgatva az állapítható meg, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozott, mértéktartó, az 1971. évi gazdálkodás eredményeire épül. ugyanakkor a népgazdaságban fennálló feszültségek, nehézségek megszüntetésére időszerű és helyes intézkedéseket is tartalmaz. A törvényjavaslat a párt Központi Bizottságának 1971. december 1-én megtartott ülésén kialakított és elfogadott alapelveket komolyan figyelembe vette. Megítélésem szerint a törvényjavaslatból kitűnik a párt és kormány vezető szervei részéről az a nagyfokú gondosság, amely a jelentkező nehézségek ellenére, a negyedik ötéves tervben meghatározott alapvető célokat tartja szem előtt. A következő évben előttünk álló összetettebb feladatok megoldásához megvan a lehetőség. Az elmúlt év gazdaságpolitikai eredményeit vizsgálva, országosan és megyénkben is örömmel állapíthatjuk meg, hogy a gazdasági életünkben jelentkező nehézségek ellenére, fejlődésünk minden területen a kívánt mértékben halad előre. Népgazdaságunk szilárd alapokon fejlődik. Sikeresen folyik a párt X. kongresszusán megszabott gazdasági feladatok végrehajtása, nemzeti össztermelésünk dinamikusan fejlődik. Az 1971-es esztendőben megyénkben, Zala megyében is komoly előrelépésről adhatunk számot. Tovább nőtt és egészséges irányban változott ipari termelésünk, annak struktúrája. Erősödtek mezőgazdasági termelőegységeink, javultak a lakosság életkörülményei. Elért eredményeink új erőt adnak számunkra ahhoz, hogy sikeresen meg tudjuk valósítani a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait. Tisztelt Országgyűlés! Megyénk lakossága előtt is világos, hogy gazdasági építőmunkánk feladatai bonyolultabbá váltak. Azt értik és érzik is, hogy a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek valóraváltásához minden területen növelni kell a gazdasági hatékonyságot, ésszerűbben és takarékosabban kell a rendelkezésre álló lehetőségekkel gazdálkodni, de ugyanakkor elvárják azt is, "hogy az eddiginél még jobban támaszkodjunk a dolgozó tömegek segítő szándékú áldozatvállalására is. A hatékonyabb munkavégzést, gazdálkodást biztosító feladatok közül vázlatosan néhányat szeretnék kiragadni. így: mindenekelőtt a jövőben sokkal jobban ki kell használnunk a termelő szférában rendelkezésre álló kapacitásainkat. Ez nem nélkülözheti a vállalatok, más gazdálkodó szerveken belüli munka- és üzemszervezés színvonalának fejlesztését. Megyénkben is számos példát lehetne arra felsorolni, hogy a rendelkezésre álló műszakok nincsenek megfelelően kihasználva. Mindez a termelő kapacitások és az élőmunka oldaláról is olyan tartalékokat jelent, amelyek anyagi ráfordítás nélkül járulhatnak hozzá a népgazdaság anyagi erőforrásainak növeléséhez. Ezzel kapcsolatban ki kell hangsúlyozzuk a döntésre jogosult vezetők felelősségét. Az eddiginél körültekintőbben, megalapozottabban, a népgazdasági érdektől nem elvontan lehetne a döntéseket meghozni. Ügy is fogalmazhatok, hogy egyes területeken a gazdálkodó szerveken belül szervezetlenség, kapkodás, egyes esetekben rendszertelenség egyik alapvető forrása a megalapozott döntések körében keresendő. Ennek felszámolása szintén anyagi ráfordítások nélkül javíthat egyensúlyi helyzetünkön. Mind több bíráló észrevétel hangzik el a gazdasági szférában dolgozó vezetők részéről szabályozó rendszerünk szigorítását illetően. A szigorítás valóban fenn is áll, de ennek jogosságával akkor nem vitatkozhatunk, ha gazdasági egységeink tervei csak a fejlesztési szükséglet
