Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

463 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 464 kezdését, és egyben meggyorsították a folyamatban levő beruházások befejezését. A Baranya megyei tapasztalatok is bizonyítják ennek az intézkedésnek a szükségességét és helyességét. Megyénkben 1968-tól kezdődően a kormány által meghirdetett beruházáspolitika eredményeképpen, rendkívüli módon megnőtt a beruházások volumene és szerkezetileg eltolódott az építés jellegű beruházások irányába, a gép- és meliorációs beruházások részarányának rovására. Jellemzésképpen megemlítem, hogy 1967-ben a termelőszövetkezetek összes beruházása nem érte el a 200 millió forintot, ezen belül az építésjellegű beruházás a 75 milliót, addig 1970-ben az összes beruházás több mint 588 millió forintra, ezen belül az építésjellegű beruházás több mint 435 millió forintra növekedett. Ebben az időszakban megyénkben 32 szakosított tehenészet és 20 szakosított sertéshizlalótelep építése kezdődött meg. Szükségszerű volt, hogy az építésjellegű beruházások előtérbe kerülése a gépi beruházások háttérbe szorulását eredményezze, aminek következményeképpen az üzemekben használt gépi eszközök elavulttá, többségükben korszerűtlenné váltak. Ez évben, bár új beruházást lényegében megyénkben nem indítottunk, az összes beruházás pénzügyi megvalósulásának értéke még megközelíti az elmúlt évi rendkívül magas szintet. Változás következett azonban be a beruházások összetételében, és bár a döntő súlyt még mindig az építkezés képviseli, a termelőszövetkezetek mintegy 30—35 százaléka több munkaés erőgépet vásárolt, mint a megelőző esztendőben, a gépi beruházást illetően, bár kedvező a gépkínálat, nagyobb a gépvásárlási szándék is, de mivel a saját eszközök túlnyomó részét az építkezésekhez kellett lekötni, ezt az évet a fizetőképes keresletet meghaladó kínálat jellemzi. Az épületberuházásoknak a termelésre gyakorolt hatását még teljes mértékben nem lehet megítélni. Ennek oka, hogy a telepek nagy része még nem készült el, s ott, ahol már üzemeltetés folyik, még sincs teljes üzemelés. Nem történt meg a telepek teljes betelepítése. Néhány üzemből már rendelkezünk olyan naturális mutatókkal, amelyekből kitűnik, hogy az új beruházás korszerűbb technika, technológia meghonosítását jelentette, aminek eredményeképpen növekszik a termelés gazdaságossága, csökken a költségszintje. Ha eltekintek a takarmányárak emelkedésétől, akkor az előkalkulációk alapján azt lehet mondani, hogy a sertéshizlaló-telepeknél — kapacitástól függően — 2—3 millió forint tiszta jövedelem képződik. Az építésjellegű beruházásoknak — mint közismert — igen sok problémája és gondja van. Olyan, ami esetenként éles vitát eredményez a Hitelesítették : Bartha István, Dr. Prieszol Olga, Dr. Pes soros tervező és a kivitelező, a megrendelő és a kivitelező között, a szövetkezeti és az állami szektor között. E viták ismertek, nem kívánok ezzel részletesebben foglalkozni. Egy problémára szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim és az illetékes szakminisztériumok figyelmét. A bevezetőben idéztem a költségvetés indokolásának azt a részét, amely kiemeli, hogy a termeloszöyetkezet gazdasági tevékenységének bővítésénél az élelmiszer-feldolgozásra kell mindenekelőtt a fő figyelmet fordítani. Ténylegesen az a helyzet, hogy az új férőhelyek, a kedvező árkondíciók nagymértékben növelték az állattenyésztési kedvet, és ennek eredményeképpen például a megyénkben egy esztendő alatt mintegy 60 százalékkal nőtt a sertésfelvásárlás. A férőhelyek, az állatlétszám növekedésével azonban nem tartott lépést megyénkben, de országosan sem a feldolgozó kapacitás növekedése. Közismert, hogy a kormány kedvezményben részesíti az olyan vállalkozásokat, amelyek vágóés sertéshús-feldolgozás céljára jönnek létre. Megyénkben éppen képviselői körzetemben, kezdeti stádiumban van egy 50 ezres kapacitású vágóés sertéshús-feldolgozó üzem létesítése, termelőszövetkezeti közös vállalkozás formájában. A sertésfeldolgozó megépítésének azonban komoly akadályozója, hogy megvalósításában természetszerűleg éppen azok a gazdaságok érdekeltek, amelyek szakosított sertéstelepet is építettek, vagy építenek. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek a fejlesztési alapjuk a következő 2—4 évben rendkívül leterhelt. A sertésfeldolgozó létesítéséhez saját erejükből hozzájárulni nem tudnak, ez pedig érdeke lenne a termelőszövetkezetnek, de érdeke lenne a népgazdaságnak is. Ügy gondolom, hogy érdemes ezzel a problémával foglalkozni, keresni a megoldást, akár elkülönített hitel biztosításának módszerével is. Véleményem szerint a megoldás nagymértékben elősegítené a mezőgazdasági alapanyagtermelést és az élelmiszer-feldolgozás vertikumának kialakítását, biztosítaná a termelőszövetkezet és a népgazdaság érdekeinek érvényesítését, a helyi és a népgazdasági szükséglet kielégítését. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy mai ülésünket fejezzük be, s következő ülésünket holnap, december 21-én, kedden, 10 órai kezdettel tartsuk. Ennek napirendjére tűzzük az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását, valamint az interpellációkat. Elfogadja az országgyűlés a napirendi javaslatot? (Igen.) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta. Az ülést bezárom. (18.22) Homor Imréné, Polyák János ta László jegyzők