Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

453 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 454 lesztését, a lakosság szükségleteit kielégítő intéz­mények magasabb szintű ellátását. Viszont a la­kosság életszínvonalának fejlesztését veszélyez­tető beruházási feszültséget átgondoltan, terv­szerűen kívánja kormányzatunk levezetni. Ezzel minden becsületes állampolgár teljes mértékben egyetért. A beruházások területén az utóbbi években jelentkező nagyfokú igények mindenáron való realizálásával nem értett egyet választóink többsége. Az a kérésünk a kormányhoz, hogy a gazdasági vezetők nagyaktíváján kilátásba he­lyezett és azóta elkészült, illetve készülő rend­szabályoknak szerezzünk érvényt. A költségve­tés előirányzatai, amelyek biztosítják az egyes területeken a működési lehetőségeket, minden­kor kövessék a való életet, attól sem elmaradni, sem előre szaladni nem szabad. Ezzel lehet meg­teremteni a nyugodt légkört, a termelő- és irá­nyító munka minden területén. Bizalmat, maga­biztosságot, és a munkamorálnak teremti meg a feltételeit. A költségvetés, főleg a termelés szférájá­ban, megszabja az egyes területeken a párt-, ál­lami és gazdasági szervek vezetőinek és dolgo­zóinak feladatait. A jó költségvetés alapja a jól végzett munka, a hatékony, céltudatos termelő­munka. Ahhoz, hogy holnap jobban éljünk, mint ma, jobban is kell dolgoznunk. Ezt feltételezi és elvárja a ma költségvetése, amely alapja lesz :x következő évek költségvetésének. Békés megye ma már agráripari jellegű me­gye, négy város, 75 község, amelyből 24 nagy­község — „a szó igazi értelmében" — képezi a megye települési hálózatát. Megyénket a nagy lélekszámú települések jellemzik (községek átlag lélekszáma négyezer fölött van). Érthető, hogy ezen települések az utóbbi időben nagyban igé­nyelték az iparosítást, főleg a szabad munkaerő­foglalkoztatás miatt. Ma már a női munkaerő kétharmada is foglalkoztatottá vált. Az iparosí­tást természetesen az utóbbi időben az extenzív fejlesztés jellemzi. Az ezzel járó gondok is je­lentkeztek. Az újonnan belépetteknél gyakran hiányzott a szükséges szakképzettség, s laza volt a munkafegyelem. Érthető, hogy a termelékeny­ség visszaesett, sőt, az országos alá süllyedt. Mindent elkövetünk, hogy a negyedik öt­éves tervet — amely az országosnál magasabban tervezett — teljesítsük. A munkafegyelem szilárdítása, a szocialista munkaverseny szélesítése, a termelési mutatók állandó javítása hozzá fog járulni az ország költ­ségvetési eredményeinek javításához. Problémáink közé tartozik az is, hogy a me­gye iparának jelentős része gyáregység, telep­hely. Ezek központjai nem járulnak hozzá dol­gozóik településének szociális, kulturális fejlesz­téséhez. A jövőt illetően az állami hozzájárulá­sok elosztásánál ezt kérjük figyelembe venni. Különben a szociális, kulturális, kommunális szükségletek kielégítetlensége miatt csak a fog­lalkoztatottság javul, a dolgozók életkörülményei nagyon keveset. A következő kérdés, amelyről szólni kívá­nok, a mezőgazdaság. A megye lakosságának mintegy 50 százaléka a mezőgazdaságban találja megélhetését. Az ország ellátásában is igen je­lentős a mezőgazdasági és élelmiszeripari terme­lésünk. A harmadik ötéves tervünket — a több éves ár- és belvíz okozta károk ellenére is — tel­jesítettük. 1971-ben az időjárás segítségével jó termést takarítottunk be. Búzából katasztrális holdanként 18,1 mázsa, kukoricából 25—26 má­zsa termett, ugyanakkor 300 ezer darabbal nőtt a sertésállomány és így 500 ezer darab hízott sertés kerül felvásárlásra. Nem vagyunk ezzel az eredménnyel megelé­gedve, további eredmények eléréséhez megvan­nak a reális lehetőségek. A kenyérgabona-átlag­termésben igen magas az üzemek közötti szóró­dás, a műtrágya felhasználása, annak szakszerű alkalmazása szintén javítható. Termőtalajaink megyénk jelentős részén az ár- és belvíz hatá­sára igen nagy szerkezeti roncsoláson mentek keresztül. Egy év alatt nem lehetett helyrehozni. Nagyobb mezőgazdasági üzemeinkben megvan a jó hozzáállás ahhoz, hogy a következő években több kenyérgabonát, takarmányt, több húst, ipa­ri növényt és zöldségfélét tegyenek a népgazda­ság asztalára. Céljaink eléréséhez kormányzati segítségre is szükségünk van. Ár- és belvízkárt szenvedett mezőgazdasági üzemeink jelentős segítséget kap­tak az elmúlt évben. Ez a segítség azonban ke­vés volt ahhoz, hogy a jövőben saját lábukon szilárdan tudjanak állni. Három-négy-öt évre előre felélték amortizációs és fejlesztési alapju­kat. Jó termés volt, kielégítő munkafegyelem, de nem tudják gépeiket kicserélni, felújítani, a munkakörülményeket javítani. A cukorrépa-, zöldségtermesztéshez nem képesek az előfeltéte­leket megteremteni. Nagy gondot okoz a belvízrendezés, ami elő­feltétele volna a belvízkárok elkerülésének és az öntözéses gazdálkodás kiszélesítésének. Az 1970. évi, több mint egymilliárdos belvíz okozta ki­esés az éves termelésnek 15—18 százaléka. Ezt behozni csak további segítséggel lehetséges. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok részére előirányzott összeget sokkal körültekintőbben használjuk fel. Próbáljuk a segítséget oda és ak­kor adni, amikor annak eredményeként megvan a lehetőség az adott gazdaság kiemelkedésére a gyengék sorából. Tisztelt Országgyűlés! Végül szólni szeret­nék a megye kommunális, egészségügyi és kultu­rális problémáival összefüggő, nekünk fájó kér­désről. Az előterjesztés 9. oldalán az állami hoz­zájárulások között, amelyek elsősorban a célcso­portos beruházások összegét fedezik, összegben is legkevesebb az alföldi mezőgazdasági jellegű megyéknek jut, Békésnek, Hajdú-Biharnak és Csongrádnak. Miért? Véleményem szerint a szemléletben, az elosztási mód és a számok mö­gött meghúzódó, nem kellő vizsgálódásban van a hiba az illetékesek részéről. Jóllehet a statiszti­kai számok azt mutatják, hogy a lakások és csa­ládok számainak egymáshoz való viszonya az át­lagnál nem rosszabb ezekben a megyékben, vizs­gálandó azonban az is, hogy a lakások jelentős része az elnéptelenedő tanyavilágban van, vala­mint vályog-, vert falú épületek, jelentős részük egyszobás lakás. Az utóbbi évek belvízveszélyé­nek éppen ezek voltak és lesznek a legjobban ki­téve. Az állami és szövetkezeti lakásigények vá­20 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom