Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-6
453 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 454 lesztését, a lakosság szükségleteit kielégítő intézmények magasabb szintű ellátását. Viszont a lakosság életszínvonalának fejlesztését veszélyeztető beruházási feszültséget átgondoltan, tervszerűen kívánja kormányzatunk levezetni. Ezzel minden becsületes állampolgár teljes mértékben egyetért. A beruházások területén az utóbbi években jelentkező nagyfokú igények mindenáron való realizálásával nem értett egyet választóink többsége. Az a kérésünk a kormányhoz, hogy a gazdasági vezetők nagyaktíváján kilátásba helyezett és azóta elkészült, illetve készülő rendszabályoknak szerezzünk érvényt. A költségvetés előirányzatai, amelyek biztosítják az egyes területeken a működési lehetőségeket, mindenkor kövessék a való életet, attól sem elmaradni, sem előre szaladni nem szabad. Ezzel lehet megteremteni a nyugodt légkört, a termelő- és irányító munka minden területén. Bizalmat, magabiztosságot, és a munkamorálnak teremti meg a feltételeit. A költségvetés, főleg a termelés szférájában, megszabja az egyes területeken a párt-, állami és gazdasági szervek vezetőinek és dolgozóinak feladatait. A jó költségvetés alapja a jól végzett munka, a hatékony, céltudatos termelőmunka. Ahhoz, hogy holnap jobban éljünk, mint ma, jobban is kell dolgoznunk. Ezt feltételezi és elvárja a ma költségvetése, amely alapja lesz :x következő évek költségvetésének. Békés megye ma már agráripari jellegű megye, négy város, 75 község, amelyből 24 nagyközség — „a szó igazi értelmében" — képezi a megye települési hálózatát. Megyénket a nagy lélekszámú települések jellemzik (községek átlag lélekszáma négyezer fölött van). Érthető, hogy ezen települések az utóbbi időben nagyban igényelték az iparosítást, főleg a szabad munkaerőfoglalkoztatás miatt. Ma már a női munkaerő kétharmada is foglalkoztatottá vált. Az iparosítást természetesen az utóbbi időben az extenzív fejlesztés jellemzi. Az ezzel járó gondok is jelentkeztek. Az újonnan belépetteknél gyakran hiányzott a szükséges szakképzettség, s laza volt a munkafegyelem. Érthető, hogy a termelékenység visszaesett, sőt, az országos alá süllyedt. Mindent elkövetünk, hogy a negyedik ötéves tervet — amely az országosnál magasabban tervezett — teljesítsük. A munkafegyelem szilárdítása, a szocialista munkaverseny szélesítése, a termelési mutatók állandó javítása hozzá fog járulni az ország költségvetési eredményeinek javításához. Problémáink közé tartozik az is, hogy a megye iparának jelentős része gyáregység, telephely. Ezek központjai nem járulnak hozzá dolgozóik településének szociális, kulturális fejlesztéséhez. A jövőt illetően az állami hozzájárulások elosztásánál ezt kérjük figyelembe venni. Különben a szociális, kulturális, kommunális szükségletek kielégítetlensége miatt csak a foglalkoztatottság javul, a dolgozók életkörülményei nagyon keveset. A következő kérdés, amelyről szólni kívánok, a mezőgazdaság. A megye lakosságának mintegy 50 százaléka a mezőgazdaságban találja megélhetését. Az ország ellátásában is igen jelentős a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésünk. A harmadik ötéves tervünket — a több éves ár- és belvíz okozta károk ellenére is — teljesítettük. 1971-ben az időjárás segítségével jó termést takarítottunk be. Búzából katasztrális holdanként 18,1 mázsa, kukoricából 25—26 mázsa termett, ugyanakkor 300 ezer darabbal nőtt a sertésállomány és így 500 ezer darab hízott sertés kerül felvásárlásra. Nem vagyunk ezzel az eredménnyel megelégedve, további eredmények eléréséhez megvannak a reális lehetőségek. A kenyérgabona-átlagtermésben igen magas az üzemek közötti szóródás, a műtrágya felhasználása, annak szakszerű alkalmazása szintén javítható. Termőtalajaink megyénk jelentős részén az ár- és belvíz hatására igen nagy szerkezeti roncsoláson mentek keresztül. Egy év alatt nem lehetett helyrehozni. Nagyobb mezőgazdasági üzemeinkben megvan a jó hozzáállás ahhoz, hogy a következő években több kenyérgabonát, takarmányt, több húst, ipari növényt és zöldségfélét tegyenek a népgazdaság asztalára. Céljaink eléréséhez kormányzati segítségre is szükségünk van. Ár- és belvízkárt szenvedett mezőgazdasági üzemeink jelentős segítséget kaptak az elmúlt évben. Ez a segítség azonban kevés volt ahhoz, hogy a jövőben saját lábukon szilárdan tudjanak állni. Három-négy-öt évre előre felélték amortizációs és fejlesztési alapjukat. Jó termés volt, kielégítő munkafegyelem, de nem tudják gépeiket kicserélni, felújítani, a munkakörülményeket javítani. A cukorrépa-, zöldségtermesztéshez nem képesek az előfeltételeket megteremteni. Nagy gondot okoz a belvízrendezés, ami előfeltétele volna a belvízkárok elkerülésének és az öntözéses gazdálkodás kiszélesítésének. Az 1970. évi, több mint egymilliárdos belvíz okozta kiesés az éves termelésnek 15—18 százaléka. Ezt behozni csak további segítséggel lehetséges. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok részére előirányzott összeget sokkal körültekintőbben használjuk fel. Próbáljuk a segítséget oda és akkor adni, amikor annak eredményeként megvan a lehetőség az adott gazdaság kiemelkedésére a gyengék sorából. Tisztelt Országgyűlés! Végül szólni szeretnék a megye kommunális, egészségügyi és kulturális problémáival összefüggő, nekünk fájó kérdésről. Az előterjesztés 9. oldalán az állami hozzájárulások között, amelyek elsősorban a célcsoportos beruházások összegét fedezik, összegben is legkevesebb az alföldi mezőgazdasági jellegű megyéknek jut, Békésnek, Hajdú-Biharnak és Csongrádnak. Miért? Véleményem szerint a szemléletben, az elosztási mód és a számok mögött meghúzódó, nem kellő vizsgálódásban van a hiba az illetékesek részéről. Jóllehet a statisztikai számok azt mutatják, hogy a lakások és családok számainak egymáshoz való viszonya az átlagnál nem rosszabb ezekben a megyékben, vizsgálandó azonban az is, hogy a lakások jelentős része az elnéptelenedő tanyavilágban van, valamint vályog-, vert falú épületek, jelentős részük egyszobás lakás. Az utóbbi évek belvízveszélyének éppen ezek voltak és lesznek a legjobban kitéve. Az állami és szövetkezeti lakásigények vá20 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ