Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

39 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 40 liárd forint értékű építési kapacitással gazdagodik az ország. A számítástechnikai program célja a modern gazdaságban ma már nélkülözhetetlen számítástechnikai módszerek elterjesztése, az ehhez szükséges számítógépek gyártásának megalapozása. A program széles körű nemzetközi együttműködést irányoz elő és a szakemberképzés fejlesztésére is kiterjed. A gazdasági haladással a papír- és cellulóze-igény rendkívül erőteljesen nő. Ennek kielégítésére, a nemzetközi együttműködés lehetőségeit figyelembe véve, nagy jelentőségű fejlesztést hajtunk végre. A központi fejlesztési programokhoz hasonlóan kiemelkedő a textil- és a textilruházati iparban előirányzott rekonstrukció. Az elhasznált, elavult gépek kicserélésére, korszerű technológia bevezetésére kerül sor, megváltozik a gyártmányösszetétel. A rekonstrukcióval — a hazai és az exportszükségletek jobb és korszerűbb kielégítésén túlmenően — jelentősen javíthatjuk a textiliparban dolgozók — mindenekelőtt a nők — élet- és munkakörülményeit. A termelőágazatok szerkezetének átalakításával, a központi, hosszú távú fejlesztési programok végrehajtásával kedvezőbb feltételeket teremtünk egész népgazdaságunk színvonala emeléséhez, az életszínvonal további folyamatos, rendszeres növeléséhez. Az ipar szerkezeti átalakítása természetesen nemcsak a felsorolt programok teljesítését foglalja magában. Minden iparágon belül a korszerűbb, a gazdaságosabb ágazatok, a vállalatoknál a keresettebb, a gazdaságosabb termékek, termékcsoportok gyártásának fejlesztése és a gazdaságtalan ágak, vagy termékek termelésének visszafejlesztése is ide tartozik. Munkaerőhelyzetünket figyelembe véve a struktúra-átalakítást nagyobbrészt úgy kell végrehajtanunk, hogy a meglevő üzemek régi berendezéseit gazdaságosabb termelési eljárásokat biztosító, korszerű gépekkel cseréljük ki. A fejlesztési programok végrehajtása meghaladja egy középtávú terv kereteit. A kormány az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni a távlati elképzeléseit, hogy információt nyújtson és segítséget kérjen a további munkához. Tisztelt Elvtársak! A harmadik ötéves terv időszakában az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek döntő többsége megerősödött. Az élelmiszeripar korszerűbbé, a két ágazat kapcsolata összehangoltabbá vált. Az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette ötéves tervét. Az előttünk álló évek egyik fő feladata a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek további szilárdítása. A műszaki és a tudományos haladás eredményeinek következetes felhasználásával kedvező termelési arányokat alakítunk ki. Magas fokú munkaszervezettséggel, szakosítással, a koncentráció előnyeinek kihasználásával biztosítjuk a magasabb termelékenységet. Az utóbbi évtizedben a viszonyainknak megfelelő nagyságú szocialista mezőgazdasági termelőegységek lényegében kialakultak. A további fejlődésben számottevő a gazdasági társulások, a közös vállalkozások szerepe. A mezőgazdasági termeléssel közvetlenül összefüggő élelmiszeripari feldolgozó és értékesítő társulások, kooperációk további szervezését és fejlesztését a kormány pártolja. Szocialista mezőgazdaságunk az eltelt években sikerrel oldott meg számos nagy feladatot, így egyebek között a kenyérgabona-termesztést is. A kenyér- és takarmánygabona termesztésben elért eredményeket a következő években tovább kell fejleszteni. Emellett még megoldásra vár néhány különösen munkaigényes növény, így a cukorrépa és a zöldségfélék termelésének problémája. Zöldségfélékből a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésére olyan gépsorok beszerzéséről és fajták elterjesztéséről kell gondoskodnunk, amelyek a zöldségtermelés kézi munkaigényét és költségeit csökkentik és fokozzák a termelést. Ugyanezt kell tennünk a cukorgyárak hatékony közreműködésével, a cukorrépatermelés növelése érdekében is. Erőink koncentrálásával biztosítani kívánjuk a zavartalan sertés- és marhahús-ellátást. A nagyüzemi sertéstenyésztést nagy erővel, gyors ütemben fejlesztjük, korszerűsítjük, iparszerűvé tesszük, megszüntetjük a ciklikusságot. Lerakjuk a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés alapjait. Gondoskodni kell a meglevő termelőkapacitások jobb kihasználásáról, modernizálásáról, a vágó-, a feldolgozó- és a tároló hűtőkapacitás megfelelő bővítéséről, összhangjáról. A háztáji gazdaságok szerepe, a szocialista nagyüzemek mellett, a lakosság ellátásának javításában és a jövedelmek növelésében továbbra is nagyon jelentős, ezért fenntartásukra, fejlesztésükre nagy figyelmet fordítunk. A mezőgazdaság előtt álló feladatok nemcsak nagyok, hanem sok vonatkozásban újszerűek. De meggyőződésünk, hogy azokat képesek leszünk megoldani. Tisztelt Képviselő Elvtársak ! A növekvő termelés, a dinamikusan fejlődő külkereskedelem, a népjólét növekedése, az egyre bővülő idegen-« forgalom, az örvendetesen gyarapodó tranzit szállítások egyre nagyobb feladatok elé állítják a közlekedési ágazatokat. Az Országgyűlés 1968ban megtárgyalta és tudomásul vette a közlekedési miniszter által beterjesztett közlekedéspolitikai koncepciót. Ennek végrehajtása megfelelő ütemben folyik. A szállítási szükségleteket csakis a közlekedési ágak jó együttműködésével, biztonságos és gazdaságos munkájával elégíthetjük ki. A közlekedési tevékenység — mindenekelőtt a személyszállítás — nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés. A zavartalan termelés elsődleges követelménye, hogy a különböző közlekedési eszközöket igénybe vevő dolgozók menetrendszerűen, kényelmesen, kulturált körülmények között érjék el úticéljukat, ez hozzájárul az életkörülmények megítéléséhez. A személyszállításnál a jogos kifogások egy része jelentősebb anyagi ráfordítások nélkül is megoldható. Ehhez a korszerűbb szervezésben, vezetésben és a munkafegyelem megszilárdításában meglevő lehetőségeket célszerűbben kell felhasználni. A közlekedési dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítása,