Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

431 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 432 Ebből a szempontból nem megnyugtató a gépbeszerzések hitellel történő támogatása. Alig van lehetőség két-három éves lejárat mellett nyújtott gépvásárlási hitelek igénybevételére. A hitelpolitikai elvek szerint a gépek beszerzésére nyújtott hitelek lejárata nem haladhatja meg a gépek értékcsökkenési leírásának idejét. Ezt nem is igényeljük megváltoztatni. De azt fel kell vetni és javasolom, hogy a hitel visszafizetési időtartama legalább 3—5 évben legyen meghatározva. Másrészt lehessen is kapni hitelt, és tegyem hozzá mindjárt, hogy időben is. Mert csak ilyen lehetőség mellett látjuk a növénytermesztés népgazdasági elvárásának megvalósítását, ismerve üzemeink teherbíró képességét. Visszatérve a munkaintenzív kultúrák termesztésének gondjaira, mi tisztában vagyunk azzal, hogy e probléma megoldása nem egyoldalúan csak népgazdasági feladat. Van még kihasználatlan lehetőség az üzemeink részéről is, a hozamok és a jövedelmezőség növelése tekintetében egyaránt. Üzemeink vezetőinek arra keli törekedniük, hogy ezek a tartalékok minél jobban kihasználásra kerüljenek. Megelégedésünkre szolgál, hogy kormányzati szerveink mérlegelik a növénytermesztés területén jelentkező problémákat, a megoldásra törekednek, ami a munkaigényes kultúrák termelői árának rendezésében jut kifejezésre. A megelőző évek kormányintézkedéseinek hatásaként az állatgazdálkodás terén is jelentős eredményeket értünk el, mindekekelőtt a sertésés baromfiágazatban. Ez elősegíti a lakosság jobb ellátását, valamint az exportforgalmazást. Emellett azonban vannak gondjaink, mint például a tehénállomány állandó csökkenése. E kérdésben évek óta vannak próbálkozások, kezdeményezések a kormányzat és az üzemek részéről egyaránt. Mégis az tapasztalható, hogy ezek az erőfeszítések nem jártak kellő eredménnyel. Ha az ágazatot összes körülményeivel együtt vizsgáljuk, őszintén meg kell mondani, hogy a termelés kevésbé gazdaságos. Márpedig termelőszövetkezeteink rá vannak utalva arra, hogy gazdaságos tevékenységet folytassanak, hiszen ez alapvető üzemi igény. Legyen szabad utalni arra, hegy a sertéshús-ellátás terén hasonló gondok voltak, azonban az ösztönzők hatásaként kialakult a gazdaságos termelés, ami azt eredményezte, hogy az ágazat jelenlegi termelése közel eléri a negyedik ötéves terv célkitűzéseit. Szövetkezeteink részéről van felismerés a tehénállomány növelésének népgazdasági jelentőségét illetően, törekvés is tapasztalható a megoldásra, azonban azt is el kell mondanom, hogy megyénk területén főleg 1972-ben fognak csak befejeződni a szakosított telepek építési munkái. Nagy teher hárul termelőszövetkezeteinkre a beruházási többletköltségek, a benépesítés és a forgóeszköz-ellátás miatt, amelvet termelőszövetkezeteink teljesen saját erőből nem képesek megoldani, ezért a termelés mielőbbi beindítása érdekében indokolt itt is kedvezőbb hitellehetőségek biztosítása. A már megvalósuló szarvasmarhatelepeknél gondot okoz a benépesítés gümőkór- és brucella-mentes állománnyal, főleg forgóeszközhiány miatt. Egy jó minőségű vemhes üsző ára 25—28 ezer forint. Szüksége mutatkozik annak és javasolom, hogy az üzemek különleges elbírálás mellett kapjanak hitelt a benépesítés mielőbbi megvalósítása érdekében. Egyetértünk a tehénállomány növelésére irányuló törekvésekkel, azonban megítélésünk szerint az adminisztratív intézkedések kevésbé segítik elő az állomány eredményes növelését. Fokozza a gondokat, hogy a tenyésztésre alkalmasnak minősített és emiatt visszahagyott nőivarú állomány mellett az ez évre szerződött hímivarú állatok egy része sem kerül átvitelre, a kész hízómarhát az üzemeknek tovább kell tartaniuk saját költ-; ségük terhére. Bár az áthúzódás nem minden üzemet érint, egyes tsz-eknek azonban súlyos pénzügyi problémát jelent. Véleményünk szerint ezt az évek óta ismétlődő gondot, amely a partneri kapcsolatok megromlásához vezet esetenként, nem az év utolsó heteiben kellene rendezni. Az ilyen gondok és problémák mellett a szarvasmarhaprogram megvalósulásának akkor lesz reális alapja, ha az ösztönzők a sertéstenyésztésben hozott intézkedésekhez hasonlóan nyernek megoldást, amely a népgazdaságnak és az üzemnek egyaránt érdeke. Tudatában vagyunk annak, hogy az előterjesztett költségvetést a termelési célok valóra váltása alapozza meg. Javítanunk kell a mezőgazdaságban is a termelékenységet, a gazdaságosságot, mert csak ennek révén juthatunk hozzá a munkát könnyítő, de nélkülözhetetlen eszközökhöz, valamint a lakosság jobb ellátásához. Ez termelőszövetkezeti tagságunktól kemény munkát, helytállást igényel. Ezzel összefüggésben a termelés néhány kérdésén túl szólni kívánok a szociális vonatkozású kérdésekről is. Az 1972. évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáló központi intézkedések között szociális vonatkozású intézkedések is szerepelnek. A szociális ellátás terén a sokgyermekes családok helyzetének megkönnyítése érdekében a három- és több gyermekes családoknál, valamint az egy-két gyermekes, egyedülálló szülőknél 1972. január 1-től a családi pótlék gyermekenként 100 forinttal növekedik, örömmel veszünk tudomást erről a kormányzati elhatározásról. Kedves Képviselő elvtársak! Legutóbbi országgyűlésünkön tárgyaltuk az egységes szövetkezeti törvényt. A szövetkezeti törvény szerint a szövetkezeti tagsági viszony alapián végzett munka egyenrangú a társadalmi tulajdon más formája keretében végzett munkával, vagyis ez azt vetíti előre és azt kell hogy eredményezze, hogy a termelőszövetkezeti tagokat is ugvanazok a szociális és társadalmi juttatások illessék meg, mint a más kategóriákat. Ma még több vonatkozásban vannak eltérések. így például a családi pótléknál is, amelvnél jelenleg is eltérő a mérték a tsz-tag és más kategóriák között. Az eltérések fokozatos megszüntetése terén jelentős léüés lenne előre, ha az első lépcsőben ebben az évben vizsgálat tárgvává tennénk ennek fedezetét, s a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka az alkalmazottakéval azonos szmtre lenne emelhető. A családi pótlék más családok-