Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

421 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 422 többek között a következő megállapításokat is tette: a reform céljainak érvényesülését sok eset­ben munkánk fogyatékosságai gátolják. Gazda­ságpolitikánk végrehajtásában a gazdasági épí­tőmunkában elért jelentős eredményekre tá­maszkodva a következő időben határozottabb in­tézkedéseket kell tennünk a hibák kiküszöbölé­sére, a gazdasági építőmunka javítására, tovább­fejlesztésére. Nem szabad tétlenül nézni az ered­ményeket akkor is, amikor már nyilvánvaló, hogy újabb intézkedésekre volna szükség. Min­den dolgozó érezze kötelességének, hogy ne csak számon kérje a kollektív szerződésben megfo­galmazott jogainak teljesítését, hanem ő maga is teljesítse a kollektív szerződésben vállalt köte­lezettségeit. Népgazdaságunkban az összes ter­melési eszközök és termelőerők jobb hasznosí­tására kell törekednünk. Az ország háztartásá­ban változatlanul nagy és állandó figyelmet kí­ván a beruházási piac egyensúlyának megterem­tése, a költségvetés egyensúlyának biztosítása és a nemzetközi fizetési mérleg javítása. Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményem sze­rint az itt idézett irányelvek, célok, sőt figyel­meztetések, valamint a költségvetési törvény­javaslat értékelő elemzése feltétlenül összehan­golt cselekvést, sokirányú erőfeszítést követel meg minden vezetőtől és minden beosztottól. Ügy gondolom, hogy előbb vagy utóbb lejár a beszéd és a rábeszélés időszaka, ha már nem járt le. Éppen ezért azon túl, hogy saját terü­letünkön megértetjük a költségvetés előirányza­tainak szükségszerűségét, példamutató munkára, mozgósításra, az összehangolt központi célok ma­radéktalan végrehajtására van szükség. Ennek érdekében munkánkban alkalmaznunk kell azo­kat a fejlett módszereket és eljárásokat, ame­lyek biztosítják a döntések megalapozott előké­szítését, a belső szervezetlenségek felszámolását, a szocialista munkaverseny további kiszélesíté­sét, és még sorolhatnám ígv tovább. Ezekkel a témákkal kívánok részletesebben foglalkozni. Nekem olyan vállalati tapasztalataim van­nak, amelyek alapján biztosra veszem, hogy dol­gozóink egyetértenek azokkal a központi elkép­zelésekkel és célokkal, amelyek a munka szerve­zettebbé tételével és a munkafegyelem megszi­lárdításával, a munka becsületének helyreállítá­sával foglakoznak. Sőt, ezeket a feladatokat a ma is becsületesen dolgozók nélkül nem is tud­juk megvalósítani. Vallom, hogy dolgozóinkkal meg tudjuk értetni, hogy a ma még túlnyomó többségében nem kielégítő üzem- és munka­szervezés színvonala az egyik akadálya a nép­gazdasági hatékonyság gyorsabb növekedésé­nek és néhány élesebben jelentkező feszültség feloldásának. Országgyűlésünk a legjobbkor foglalkozik e témával, mert dolgozóink különböző szintű ta­nácskozásokon az utóbbi hónapokban már kö­vetelik, hogy tegyünk valamit a munkafegye­lem, a munka hatékonysága érdekében. Majd a munka során viszont kísérje nagyobb anyagi és erkölcsi, társadalmi elismerés mindazokat, akik megkülönböztethető eredményt érnek el és szívvel is dolgoznak. Ugyanakkor erélyesen fel kell lennünk azokkal szemben, akik először a markukat tartják és utána is csak dolgozgatnak. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista munka­verseny mozgalom már a korábbi években is nagy sikereket ért el, a munkások csaknem 30— 35 százaléka szocialista brigádokban dolgozik. Lendületbe kell hoznunk ezeket a brigádokat a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdeké­ben úgy, hogy a vállalati tervfeladatok és a mun­kaköri követelmények is á népgazdaság központi céljait szolgálják. Ügy kell dolgoznunk, hogy ezek a törekvések találkozzanak kormányunk céljaival és egyúttal erősítsék a munkafegye­lem megszilárdítását, a népgazdasági feladatok teljesítését. Kedves Képviselőtársaim! Ügy ítélem meg, hogy a költségvetési törvényjavaslat bölcsen képviseli az ország lakosságának érdekeit. Ezzel kapcsolatban csak két rövid megjegyzést kívá­nok tenni. A pénzügyminiszter expozéjában be­jelentette, hogy az átlagos árszínvonalmozgáson belül emelkedni fog a szeszes italok ára. A szü­netben Nies János barátommal megegyeztünk, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítása so­rán bár ez lenne a legnagyobb gond. Ezzel az in­tézkedéssel ugyanis egyetértünk. Messzemenően egyetértünk azzal is, hogy a családi pótlékot fel­emelhetjük, sőt kiterjeszthetjük. Nagyon remé­lem, hogy ez a két intézkedés is maradéktalan egyetértésre fog találni. Én a könnyűipar textil ágazatában dolgo­zom. Szeretném megköszönni a kormánynak a pénzügyminiszter elvtársnak azt a bejelen­tését, hogy a következő évben államunk bérfej­lesztési lehetőséget biztosít a könnyűiparnak. A pénzügyminiszter elvtárs talán nem fog hara­gudni, ha idézem a terv- és költségvetési bi­zottságban általa elmondottakat, ahol részlete­sebben többek között a fonók és a szövők bér­fejlesztési igényéről, illetőleg lehetőségéről be­szélt. Az ő nevükben kívánom megköszönni el­sősorban a kormány ismételt gondoskodását. Ezek alapján a magam és Győr-Sopron me­gyei képviselőtársaim nevében a költségvetést elfogadom, sa tisztelt Országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 13.40—15.08. — Elnök: DR. BERESZTÖCZY MIKLÓS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Párdi Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke kíván szólni. PÁRDI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi gazdaságfejlesztési terv a negyedik öt­éves tervben meghatározott gazdaságnolitikai cé­lok és az 1971. évi gazdasági fejlődés figyelembe­vételével került kidolgozásra. Az éves népgazdasági tervek kidolgozása so­rán mindig nagy jelentősége van annak, hogy alaposan elemezzük az előző év gazdasági telje­sítményét, azt, hogy az érvényesülő gazdasági fo­lyamatok mennyire szolgálják közéütávú ter­vünk gazdaságpolitikai céljait. Kielégítő mérték­ben erősödnek-e azok a tendenciák, amelyek összességükben a folyamatos előrehaladást szol­19 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom