Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

409 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 410 termelés, a korszerűtlen keretek között folyó termelés visszaszorításával a termékek korsze­rűsítésére, a felhasználók igényeinek jobb kielé­gítésére, a jövedelmezőség növelésére ösztönöz. Az indokolt ármozgásokat meg kell engedni, nem volna helyes a • népgazdasági ráfordítások tényleges emelkedését a költségvetés kiadásai­nak növelésével mindenáron semlegesíteni. Természetesen megengedhetetlennek tart­juk, ha a vállalatok rossz, vagy nem kielégítő gazdálkodásukat áremeléssel próbálják ellensú­lyozni. Nagyobb vállalati jövedelmet a rendel­kezésre álló termelési tényezők jobb hasznosítá­sa, a munka jobb megszervezése útján szabad csak elérni. A népgazdaság érdeke megköveteli, hogy szigorítsuk az államháztartás terhére fo­lyósított ártámogatások feltételeit, ténylegesen érvényesítsük a bekerülési költségeket és he­lyesebb árarányokat alakítsunk ki. , Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a bizottsági vitákon elhangzott lényegi észrevé­telekre és javaslatokra, el kell mondanom, hogy az eddigi viták során a képviselők felülemelked­tek a helyi igények kielégítéséért folytatott harc gyakorlatán. Figyelemmel voltak a felszólalók arra, hogy ebben az időszakban, amikor költ­ségvetésünk már az induláskor deficites, a kért ágazati vagy helyi igények utólagos kielégítése is befolyásolja a költségvetés egyensúlyát. Ten­nivalóink közé hangsúlyozottan azt a legfonto­sabb feltételt állítottuk, hogy a következőkben költségvetésünk kiadási oldalát túllépni nem szabad. Ellentmondás gazdaságunkban, hogy mi­közben a középtávú tervek teljesítésében és ál­talában a gazdasági életben fellendülés van, a fejlődés üteme gyorsult, eközben a gazdaság problémái megsokasodtak és néhány olyan gond keletkezett, amellyel való foglalkozás feltétlenül szükséges és annak megállítása társadalmi prob­lémává nőtt. Költségvetési törvényjavaslatunk bizottsági vitája nem volt pusztán a gazdasági kérdések vitája, hanem politikai vita is volt, kritikus és konstruktív. A képviselők további munkája is segítse az egységes szemlélet kialakítását és az egységes cselekvéshez szükséges feltételek meg­teremtését. • Tisztelt Országgyűlés! Az ipari bizottság a költségvetési törvényjavaslatot, illetve annak az iparra vonatkozó részét változtatás nélkül elfo­gadja és elfogadásra ajánlja. A bizottság véle­ménye, hogy a költségvetés erősen vállalat­centrikus, de az ágazati és vállalati feladatok vi­lágos elválasztása még nem történt meg. Leheti ne az ágazati feladatokat határozottabban meg­fogalmazni a végrehajtás során. A várható in­tézkedéseknek mielőbb meg kell jelenniük, hogy vállalati szinten realizálhatók legyenek. A bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaerő-vándorlás csak általánosságban csökkent, de az alapszakmákban még tovább tart. A szakmunkáshiány a gazdaságos termelés és a kapacitások jobb kihasználásának akadá­lya. Felhívja a kormány figyelmét, hogv a ké­sedelmes fizetők miatt most már nem elég a vál­lalati szankció, a kinnlevőségek a milliárdos nagyságrendet meghaladták és már lassítják a pénz forgási sebességét. A kereskedelmi bizottság is elfogadja a költségvetést. A bizottság az ipari kooperáció becsületének helyreállítását szorgalmazza. Java­solja a gazdasági szankciókkal súlyosbított, ha­tékonyabb szerződésrendszer kialakítását, mert csak az ipar és a belkereskedelem jobb együtt­működése révén valósítható meg a kereskedel­mi ellátás magasabb színvonala. Rendezni kell a fogyasztók érdekében az olcsóbb árucikkek forgalmát. A lakosság zöme a jobb és korsze­rűbb árukat keresi és hajlandó azokért többet fizetni, ha a használati értékben beállt növeke­dés megfelelő arányban áll az árkülönbséggel. Ellenkező esetben úgy érzi, hogy félrevezették. A mezőgazdasági bizottság az állami költ­ségvetést elfogadja, a tervezett 2—3 százalékos fejlődést reálisan feszítettnek és teljesíthetőnek tartja. A bizottsági vita alapján javasoljuk a kormánynak: vizsgáltassa meg, miként lehetne újabb támogatás nélkül a jelenlegi keretek cél­tudatosabb felhasználásával megállítani azt a nagyfokú differenciálódást, ami a szocialista nagyüzemek és gazdaságok között többnyire a természeti viszonyok következtében állt elő, és ami a jelenlegi támogatási rendszer alapján nem csökken, sőt már-már nem kívánatos mértékű és nagyfokú társadalmi feszültséget eredmé­nyez. A mezőgazdaság tőkés importja az utób|jE években nem kívánatos mértékben nőtt. Véle­ményünk szerint az ipar nem tudta a korszerű szakosított mezőgazdasági, üzemek nélkülözhe­tetlen igényét kielégíteni növényvédő szerek, ipari takarmány és gépesítés vonatkozásában. Ezért javasoljuk a kormánynak, hogy a nehéz­ipari miniszter, a kohó- és gépipari miniszter elvtárs tájékoztassa a mezőgazdasági bizottsá­got, milyen intézkedésekkel kívánják a mező­gazdaság gép- és tartalékalkatrész-ellátását biz­tosítani, illetve a nehézipari miniszter elvtárs a finomvegyszer-gyártás milyen irányú és mérté­kű fejlesztésével, esetleg integrációs kapcsola­tokkal kívánja az 1975-ig megduplázódó, mint­egy 40 millió dollárra növekvő növényvédőszer­importot csökkenteni, esetleg a vegyipar vala­mely gazdaságosabban fejleszthető iparágában kíván-e többet és gazdaságosabban exportálni. A kulturális bizottság a legnagyobb elisme­réssel emlékezett meg a pedagógus státusrende­zés jelentőségéről, és a tárca költségvetését el­fogadja. A szociális és egészségügyi bizottság megállapítja, hogy a feszített költségvetésben az egészségügy helyzete megnyugtató. Részesedése arányos a nemzeti jövedelemmel, csak a beru­házások terén tér el az ötéves terv 72-es ütemé­től. De általában lehetővé teszi, hogy a jó egész­ségügyi ellátás és szociális gondoskodás elért színvonala megmaradjon. Általában az igényelt és elrendelt takarékoskodás nem az emberek jobb egészségügyi ellátása ellen, hanem a rossz és pazarló munkából és magatartásból eredő fe­lesleges kiadások megszüntetésének irányába hat. A jogi, igazságügyi és igazgatási bizottság a költségvetést változtatás nélkül elfogadta, aján­lást tesz a kormány felé a bíróságok és ügyész­ségek személyi állományának szinten tartása ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom