Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-5

•329 Az Országgyűlés 5. ülése 1971. HART AI IRÉN: Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Képviselőtársaim ! Nagy öröm, de egyben fe­lelősség is számomra, hogy első parlamenti fel­szólalásomkor olyan témával foglalkozhatom, amely közel áll hozzám. Az ifjúsági törvényja­vaslat paragrafusai mint pedagógust, úttörőve­zetőt és mint fiatalt is közvetlenül érintenek. A Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájá­ban az ifjúság hivatásának helyes felismerése nyilvánul meg. Ügy érzem, hogy azok az állami, társadalmi szervek, felnőttek'és fiatalok, akik a tervezetet elkészítették, megvitatták, javaslataik­kal kiegészítették, igen gondos, jó munkát vé­geztek. A szocialista nevelésben a gyermek, a fiatal nemcsak a nevelés tárgya, hanem egyben alanya is. Mint pedagógusnak, nagy segítséget ad a nevelésben, hogy az ifjúság megismeri azt az egységes jog- és követelmény-rendszert, ame­lyet szocialista társadalmunk érte és vele szem­ben támaszt. A törvénytervezet szövegéből társadalmunk fokozott megbecsülése olvasható ki az ifjúságról, •valamint felelőssége az ifjúság, a jövő iránt. Mindezek bátorítanak arra, hogy az Országgyű­lés által majd elfogadott törvény megvalósításá­hoz néhány javaslatot tegyek. A zárórendelkezésekben kimondja a javas­lat, hogy az ifjúság fogalmába a tanulóifjúság is beletartozik. így ez a törvényjavaslat az általá­nos iskolai tanulókra is kiterjeszti érvényessé­gét. Azok az okok, amelyek az ifjúsági törvény megalkotásához vezettek, a gyermekkorosztály­ra is érvényesek, hiszen az általános iskola cél­ja, hogy megkezdje a szocialista ember személyi­ségének kialakítását. Ebben a korban alapozzuk meg a gyermekek ismereteit, világnézetét, jelle­mét, ebben az időszakban készítjük fel őket a továbbtanulásra, a munkába állásra, a mozgal­^rni életre, a KISZ-tagságra. Nem mindegy te­fhát, hogy miként kezdjük és folytatjuk ezt a munkát, hogyan oktatjuk, neveljük őket, milyen élményeket biztosítunk számukra, hogyan ké­szítjük fel őket az ifjú és felnőtt korra. Többszörösen igaz tehát, hogy ebben az is­kolatípusban alapvetően a jövőnek nevelünk. Ir­reális és szükségtelen lenne külön önálló gyer­mektörvény megalkotása, hiszen a törvényter­vezetből következik, hogy a gyermek- és az ifjú­kor nevelési céljait egyaránt felöleli. Várható, hogy a törvény vitája és elfogadása egy sor konkrét különböző szintű intézkedést von maga után, amely nyomán kedvező feltételek alakul­nak ki az ifjúsággal való foglalkozáshoz és az ifjúság tevékenységéhez. Miután az általános iskolai tanulók szocia­lista nevelésében nagy szerepe van az úttörő mozgalomnak, erre kívánok kitérni. A meglevő problémák megoldása nagy mértékben segítheti az ifjúsági törvény végrehajtását. A törvényter­vezet az ifjúság társadalmi szervezetei tárgyalá­sánál is kitér a Magyar Úttörőszövetségre. Te­vékenysége része a szocialista nevelésnek, segíti a pedagógiai munkát. Működésének 25 éve alatt a társadalom el­ismert, s a gyermekek vonzó szervezetévé nőtt. Képviseli a gyermekeket az állami és társadal­mi szervezeteknél, védi érdekeiket és jogaikat. szeptember 23-án, csütörtökön 330 Hasznos és kellemes programmal tölti meg a gyermekéveket. Az úttörő szervezet nevelte százezrek tovább folytatják mozgalmi tevékenységüket a KISZ­ben és más társadalmi szervezetekben. Az Út­törőszövetségnek több mint egymillió tagja van, az általános iskolai tanulók 90 százaléka kisdo­bos és úttörő. Az Úttörőszövetségnek az iskolá­val együtt kiemelt politikai feladata a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, valamint a hát­rányos helyzetben levő tanulók zavartalan tanu­lásának megkönnyítése. Ennek egyik eszköze a szakkör. Az úttörő csapatok a szakkörbe való bevonással ösztönzik az egy--egy szakterület iránt különös érdeklődést tanúsító gyermekek képességének kibontakoztatását. Jelenleg csak­nem 19 ezer úttörőszakkör működik, ebből hat­ezer társadalmi vezetéssel. Az üzemek, intézmények gondoljanak saját jövőbeni dolgozóikra is, hiszen a szakköri mun­ka támogatása, szervezése segíti megoldani a holnap munkaerő gondjait is. Növekedett a szak­körök száma, de társadalmi összefogással meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy ezek kor­szerű technikai eszközökkel rendelkező, a gyer­mekek érdeklődését, a társadalom igényeit és szükségleteit kielégítő úttörő-szakkörök legye­nek. E szakkörök fejlesztése mellett kiemelkedő feladatunk' a fizikai dolgozó szülők gyermekei­nek tanulását segítő anyagi feltételek javításra is. Szeretném ráirányítani a figyelmet arra, hogy a továbbiakban nagy szükség van a peremkerü­leti iskolák fokozott támogatására, az általános iskolai kollégiumok, napközik továbbfejleszté­sére. Egyetértek a törvényjavaslatnak azzal a pontjával, amely az ifjúság nevelésével foglal­kozók fokozott megbecsülésére hív fel. Kiemelkedő társadalmi feladatot teljesít a mintegy 47 ezer pedagógus úttörővezető. Tevé­kenységük elsősorban a csapatvezetőtől függ. Munkája megköveteli, hogy állandóan fejlessze politikai, pedagógiai felkészültségét s ezzel, va­lamint munkájával növelje tekintélyét a neve­lőtestületben. Az iskolákban nagy gondot jelent a csapatvezető kiválasztása és mozgalmi képzése. Sok helyen teljesen kezdő, tapasztalatlan peda­gógusra bízzák ezt a feladatot, akik közül jóné­hányan csak azért vállalják el ezt a megbízatást, hogy állást kapjanak. A csapatvezetők egyne­gyede nem részesül semmiféle mozgalmi képzés­ben. Nagyobb fejlődést érhetnénk el a gyerme­kek szocialista nevelésében, az úttörő csapatok irányításában, ha a csapatvezetőink mint neve­lési igazgatóhelyettesek tevékenykednének, ha bővítenék a csapatvezetőknek juttatott kedvez­ményeket. A pedagógusképző intézetben nagyobb hangsúlyt kell kapnia az úttörővezető-képzés­nek. Keresni kell a módját annak, hogy nagyobb társadalmi megbecsülésben részesítsük azokat a pedagógusokat, akik rendszeres és lelkiismeretes úttörővezetői munkát végeznek. Kérem, hogy a nyári úttörőtáborokban a részt vevő pedagógusokat a napközi táborokhoz hasonlóan napidíjban részesítsék. Jelenleg kö­rülbelül húszezer KISZ-es, ifjú vezető segíti a

Next

/
Oldalképek
Tartalom