Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-5

309 Az Országgyűlés 5. ülése 1971. szeptember 23-án, csütörtökön 310 ra. A törvény ezek kiküszöbölésében és más, ed­dig még rendezetlen problémáink megoldásában is segítségünkre lesz, felerősíti felelősségérze­tünket, meghatványozza erőfeszítéseinket az if­júság helyzetének, élet- és munkakörülményei­nek javításában. Éppen az ifjúságért érzett tár­dalmi felelősség fokozott felkeltése, a nevelő­munka javítását szolgáló tennivalók hosszú táv­ra szóló kijelölése szempontjából van kiemel­kedő jelentősége a párt Központi Bizottsága 1970. februári, az ifjúságpolitika időszerű kérdé­seivel foglalkozó, és az ifjúsági törvény megal­kotását is kezdeményező állásfoglalásának. Másfél évvel e határozat megszületése után megállapíthatjuk, hogy mind a szemléletben, mind a gyakorlati munkában figyelemre méltó javulás következett be. A társadalmi szerveze­tek — a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Ha­zafias Népfront —, az állami szervek — köztük a vállalatok és intézmények felett felügyeletet gyakorló minisztériumok és országos főhatósá­gok, megyei tanácsok többsége sorra napirendre tűzte az ifjúsággal kapcsolatos tevékenysége elemzését, terveket dolgozott ki és hozzálátott azok végrehajtásához. A párt útmutatása adott alapot az ifjúsági törvényjavaslat elkészítésé­hez is. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alkotói mindenekelőtt azt kívánták a törvény­ben kifejezésre juttatni, hogy az ifjúság a tár­sadalom része: alapvető céljai és érdekei azono­sak szocializmust építő társadalmunk céljaival, érdekeivel. Az ifjúság számarányát is tekintve — a társadalom jelentős része. Hazánk minden második állampolgára 30 éven aluli vagy éppen betöltötte 30. életévét. Oktatási intézményeink nappali tagozatain másfélmillió diák tanul; az egymilliót is meghaladja a termelőmunkát vég­ző munkás- és parasztfiatalok száma. Az elmúlt években az ifjúság lett a szakmunkás-utánpótlás fő forrása, az általános iskolát végzett fiatalok­nak több mint 50 százaléka választja a szakmun­kás pályát. E számok nemcsak azt bizonyítják, hogy társadalmunk egészében is fiatal, hanem egy­ben arra is figyelmeztetnek, hogy egyetlen tár­sadalmi, politikai vagy gazdasági kérdésről sem lehet úgy szólni, hogy közvetve vagy közvetle­nül ne érintenénk az ifjúságot. Ugyanakkor az ifjú nemzedéknek, mint sa­játos korcsoportnak, sajátos érdekei és szükség­letei is vannak. A törvény a jogok és kötelezett­ségek összehangolt rendezésével segíteni kívánja az ifjúság szocialista nevelését, a társadalom és benne az ifjúság felelősségérzetének növelését. Amire a javaslat az ifjúságnak jogot ad, annak megvalósítását valamely szerv kötelességévé is teszi. Szándékainknak ugyanakkor határt szab­nak reális lehetőségeink. Tervezett intézkedé­seinknél figyelemmel kell lennünk népgazda­ságunk teherbíró képességére. A jogokat és kö­telességeket nem utolsósorban azért kapcsolja szoros egységbe a törvényjavaslat, mert — el­utasítva az üres ígérgetést, az indokolatlan vára­kozást és követelődzést — azt kívánja tudatosí­tani, hogy az igények minél teljesebb kielégíté­14« sének, a problémák maradéktalan megoldásá­nak a kötelességvállalása, a szocialista fejlődés előmozdítása a legfőbb záloga. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után engedjék meg, hogy a törvényjavaslatban érintett kérdé­sek közül néhányról külön is szóljak, így első­ként a fiatalok tanulásáról, képességeik fej­lesztéséről. Abban a mértékben, ahogyan gyorsul a tu­domány és a technika fejlődése, ahogyan előre­haladunk a szocialista építőmunkában, egyre nagyobb tudásra, folyamatos tanulásra, felké­szülésre van szükség. A tudás az egyén gazda­godását és a társadalom gyorsabb fejlődését, nagy társadalmi céljaink valóra- váltását egy­aránt szolgálja. A tanulás, a szakképzés elvá­laszthatatlan tehát a neveléstől. Az ismereték csak akkor érik el céljaikat, ha a szocializmus ügyével, a szocialista haza iránti odaadással pá­rosulnak. Olyan ifjúságra van szükségünk, amely képes a nagy célok érdekében a nehézsé­gek öntudatos és állhatatos vállalására. A munkára való felkészülés, a tanulás is nehéz feladat, amit könnyíteni kell is, meg lehet is, de nyíltan meg kell mondani, hogy a tanu­lás, a több tudás megszerzése mindig erőfeszí­tést, kemény kitartást igényelt, s azt fog jelen­teni a jövőben is. Ismétlem, könnyíteni lehet, de könnyűvé, szórakozássá változtatni nem le­het. Nem helyes e tekintetben sem az illúzió­keltés, még ha az ifjúság szeretetéből és a tény­legesen meglevő jelentős problémák megoldása iránti jószándékból is ered. A jól végzett munka a legjobb nevelési té­nyező. A munkában való helytállás, az ered­ményekkel való bizonyítás az alapja a kiemel­kedésnek, a különböző vezető helyekre történő kiválasztásnak. Megkérdezték tőlem a törvény­javaslat egyik vitájában, miért nem szerepel a tervezetben, hogy a fiataloknak bizonyos elő­írandó arányban kell helyet kapniuk a vezetés­ben. Most is csak azt mondhatom, hogy ezt nem lehet jogszabályai előírni. Csak egyet lehet ten­ni: egyforma lehetőségeket adni a munka jó el­végzésére, segíteni az arra érdemes fiatalokat, hogy munkájukkal, eredményeikkel, emberi és politikai magatartásukkal alkalmassá váljanak képzettségüknek és tehetségüknek megfelelő vezető állás betöltésére. De ezt a segítséget meg­adni kötelességünk, sőt bizalom is szükséges hozzá. Gyakori téma ma a pedagógiában, de a társadalomban általában is, a tehetség és a ké­pességek. Sok oka van annak, hogy e fogalmak előtérbe kerültek és előtérben is fognak ma­radni. Van velük kapcsolatban tisztázni való is, tennivaló is bőven. Világos például, hogy a te­hetség fogalmát differenciáltabban kell értel­meznünk, mint eddig és jelenleg szokásos, mert az bizonyos, hogy az intellektuális, sőt emléke­zésbeli képességekre való szűkítése tarthatatlan. A legtöbb emberben megvan a lehetősége an­nak, hogy hasznosat, sőt nagyot alkosson, vala­mi nagy dolgot vigyen végbe, ha képességei irá­nyában tud mozogni és fejlődni. De a képességek sokfélék, és ha az ifjú sa­ját adottságaitól, képességeitől eltérő irányba indul, vagy különösen, ha erre kényszerítik, ak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom