Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-23

1801 Az Országgyűlés 23. ülése, 1969. július 2-án, szerdán 1802 hiányosságai sokszor tönkreteszik a termést, az üzemeket akadályozzák a termelés belterjesebb irányú fejlesztésében. Ez irányú nehézségek miatt ki vannak téve különféle átvételi ingadozásoknak, sokszor áringadozásoknak is. Ilyen jellegű gondok szorító-jelentkezésével az idei termés betakarításánál is számolhatunk. E gondolatkörhöz kapcsolhatjuk a hűtőtároló kapacitás hiányosságait és követelményeit, vagyis egyik oldalról a termelés fokozására biztatjuk az üzemeket, ugyanakkor pedig nem állnak rendelkezésükre megfelelő tárolók, Hűtők, raktárak. Nyilvánvaló, hogy ezeknek egyik évről a másikra való megoldása nem lehetséges. Azonban jelenleg a probléma már annyira érett, hogy fel iell hívni a figyelmet rá, mert a termelés fékező j évé válhat, ha a mai tempónál nagyobb arányban nem tudunk előbbre lépni. A kiskereskedelmi forgalom az 1968-as év folyamán az új körülmények közepette jól alakult. A forgalom növekedése az elemzések szerint általánosságban terven felül is kielégítést nyert. Az a vélemény alakult azonban ki bizottságaink vitája során, hogy az általánosságban helyes tendenciák mellett az árak vonatkozásában, a választék vonatkozásában komoly problémák vetődtek fel és vetődnek fel. Indokolt volna az árkérdéssel a nyilvánosság előtt érthetőbben foglalkozni, ugyanis a helyes tendenciák mellett jobban oda kell figyelnünk az árak alakulására, hogy az különösen a kiskeresetű nagy családosokat és az alacsonyabb nyugdijasokat hogyan érinti. A kereskedelmi ellátottság fejlesztésének problémájaként merül fel az új irányítási rendszer gyakorlatában a külterületi ellátottság gondja olyan vetületben, hogy az eredményességre való törekvés miatt a kereskedelem nem fogja-e elhanyagolni ezeket, mert szórványosan már találtunk erre példát. Úgy vetődik fel ez a kérdés, hogy ezen területek közterheit, költsége vetési befizetéseit az általános szabályozóktól eltérően csökkenteni kellene, ez által biztosítva, hogy a kereskedelmi vállalatok ezeket a külterületi üzleteket, amelyek a forgalom mintegy 15 százalékát jelentik, az eredményesség érdekében ne csökkentsék. Vagyis mintegy védnökséget biztosítana ezen a területen. Hasonló jellegű problémák jelentkeznek egyes idegenforgalmi területek ellátásánál is. Nagyon egyet lehet érteni azzal a gondolattal, hogy a kereskedelem belső mechanizmusát is érdemes a hatékonyság érdekében tovább vizsgálni. Értve most ez alatt a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi vállalatok viszonyát, arányait. A nagykereskedelmi vállalatok túlzott centralizációja — a tapasztalatok alapján — nem minden esetben vált be. Például az élelmiszeripari vonalon van olyan tapasztalat, hogy ez a túlzott centralizáció most már gátolja az élelmiszeripar és a mezőgazdaság együttes fejlődését, gátolja a termelőszövetkezet, állami gazdaság, ipari, üzemi, élelmiszerüzemek kooperációját. Érdemes e problémakörre is felfigyelni. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előterjesztése és a miniszter elvtárs expozéja is jelentőségének, súlyának megfelelően foglalkozik az elmúlt év tapasztalatai alapján a tanácsi gazdálkodással. A terv- és költségvetési bizottság szerint egyértelmű a megállapítás, hogy a tanácsi gazdálkodás szférájában is helyes a gazdaságirányítás új rendszere, a hatékonyság emelkedésének irányába működött. Bebizonyosodott, hogy a tanácsi szervezetek alkalmasak területükön az élet által támasztott követelmények kielégítésére, a lakosság szociális, kulturális, kommunális igényeinek fejlesztésére az új irányítási körülmények között is. Azonban az a megállapítás, miszerint a hatáskörök decentralizálása a megyéken belül lassan halad, azt hiszem nem egyértelműen fogható fel. Nyilvánvaló, hogy a tanácsi szerveknél is az első fél évben bizonyos útkeresés volt tapasztalható és bizonyos előfeltételeket kellett megteremteni. A fenti megállapítást azt hiszem differenciáltan helyes értelmezni. A hatáskörök leadása egy bizonyos folyamatot jelent és ezen az úton további bátor lépéseket kell tennünk. Ha ezt a tendenciát tartani tudjuk, megfelelő mértékben szolgáljuk a tanácsok önkormányzati jellegének fokozatos megteremtését. Itt kell említést tenni azokról a kérdésekről, amelyekről — az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése alkalmával — az ágazati politika mikénti alakulását illetően oly sok vita és különvélemény volt. Nevezetesen a kulturális és egészségügyi ágazatokról van szó. Nem igazolta az élet azokat az aggályokat, amelyek e két terület sorsát illetően az előkészítés során felmerültek. Abból a nézőpontból kiindulva, hogy mindkét ágazati terület szolgáltatása a lakosság legközvetlenebb szükségleteivel van összefüggésben, a tanácsi szervezeteink nagy felelősséggel — és most már úgy értékelhetjük, hogy hozzáértéssel — gondoskodtak ezen ágazatok zavartalan működéséről és a lehetőségeken belül a szükséges fejlesztésről. A tanácsi gazdálkodás problémakörébe tartozó téma a beruházások csoportosításának jelenlegi helyzete. Gondolok itt elsősorban is a célcsoportok jelenlegi kategorizálására. Elismerve annak jelentőségét, hogy a központi akarat érvényre juttatásának egyik biztosítékát szolgálja, azonban mérlegelendő, hogy milyen hatáskörön belül tartjuk ezt. A tanácsi eszközök hatékony felhasználását — az elmúlt év tapasztalatai alapján — a jelenlegi kategorizálás bizonyos mértékig korlátozta, elismerve azt, hogy ennek egyik alapvető oka az építőipari kapacitás-probléma volt. Tudomásom szerint ezzel az. illetékes központi szerveink is foglalkoznak. Jelen esetben ennek az indokoltságát kívánom csak aláhúzni olyan vonatkozásban, hogy ez hozzátartozik a tanácsi önkormányzat fejlesztésének problematikájához is. A tanácsi önkormányzat egyik leglényegesebb eleme a gazdasági önállóság. Ezért alapvető, hogy a helyi tanácsok saját bevételi forrással, az anyagiak felhasználásánál megfelelő önállósággal, hatáskörrel rendelkezzenek. Mindez komoly mértékben segítheti elő a szocialista demokrácia további kiszélesedését. Az 1968. évi gazdálkodási tevékenységünket értékelve egyértelműen elfogadható az a megv