Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-39

3029 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 3030 különböző rendelkezések szigorításával próbáljuk ellensúlyozni a felelőtlenséget. Kérem az illetékes miniszter elvtársakat, szíveskedjenek úgy intézkedni, hogy a jelenleg érvényben levő rendelkezéseket minél gyorsabban felülvizsgálják, és azok módosítása mielőbb megtörténjék. Ezzel lehetővé válik a negyedik ötéves terv beruházási előirányzatainak ésszerű felhasználása. A törvényjavaslattal — a módosítások figyelembevételével — egyetértek. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Hárász Gyula képviselőtársunk. HÁRÁSZ GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Párdi elvtársnak, miniszterelnökünknek, miniszter elvtársainknak, valamint képviselőtársaimnak felszólalásait végighallgatva megállapítottam azt, és megerősödött bennem, hogy a harmadik ötéves népgazdasági terv — ahogyan megyénkben, ugyanúgy országosan is —, a célkitűzéseknek megfelelően fog realizálódni. Véleményem szerint a tervnek az értékét ez rendkívül megnöveli, az országos és területi irányító szervek gondos, előrelátó munkáját is tükrözi. Tükrözi továbbá annak a töretlen, egyenes irányban haladó politikának szilárdságát is, amelyet társadalmi és gazdasági életünk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt másfél évtizedben kialakított. Ez a terv összhangban volt. a realitásokkal, a dolgozó emberek elképzeléseivel és ezért a végrehajtás utolsó esztendejében jelentkező objektív nehézségek ellenére is eredményesen valósulhat meg. Az országos célkitűzésekhez hasonlóan Debrecen város és Hajdú-Bihar megye az említett tervidőszakban jelentősen fejlődött. Ipari termelésünk mintegy 30 százalékkal nőtt, .a kereskedelmi forgalom meghaladta a 35 százalékot, s Debrecen városában az elmúlt három év alatt az összes beruházások 41,6 százalékát az iparfejlesztésre használtuk fel. Ennek eredményeképpen további szerkezeti változások jelentkeztek. Belépett a műanyaggyár első üteme, és megjegyezni kívánom, hogy határidő előtt megépült a konzervgyárunk, és ugyancsak a tervidőszak végére majdnem befejeződik — határidő előtt —, a házgyár építése. Nagyobb összegeket fordítottunk felsőfokú tanintézeteink fejlesztésére, ezen belül is a Kossuth Lajos Tudományegyetem és az Agrártudományi EgyeteTm fejlesztésére, s létrehoztuk a felsőfokú építőgépész technikumot is. Ezzel a fejlődéssel területünk lakossága elégedett, mégis meg kell említenünk, hogy a megye, de különösen Debrecen város nagyságát figyelembe véve mégsem volt arányos a fejlődés. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal adataiból is megtudhatjuk, amelyek fejlettségi színvonalunkat a tizennegyedik helyen rangsorolják. Az elért eredményekhez az említetteken kívül hozzájárult az is, hogy a tervidőszakban került bevezetésre gazdasági irányításunk új rendszere. Feltárultak a helyi tartalékok, megnövekedett az alkotás, és ha nem is teljes egészében, de sikerült közelebb vinni a termelést az abban részt vevő dolgozókhoz. Szerény véleményem szerint a szubjektív oldalt is erősítettük, és ezáltal — különösen, ha az egyes szabályozókat a következő tervidőszakban még rugalmasabban kezelik az illetékesek —, biztosíthatjuk a negyedik ötéves terv megvalósításában, hogy a célkitűzéseket dolgozók és vezetők jobban a magukénak fogják érezni. Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves tervjavaslat tervezésében helyesen vannak megfogalmazva a területfejlesztési célkitűzések. A magunk részéről örömmel üdvözöljük ezeket a célkitűzéseket, és úgy fogjuk fel, hogy a mi területünk is azok közé tartozik, amelyeket a törvényjavaslat fejlesztési koncepciója kijelölt. Ezért a társadalmi termelés hatékonyságának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztését kell biztosítanunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy az elmondott célkitűzéseket figyelembe véve megyénkben és városunkban is gyorsítani kell a termelőerők fejlesztését, és biztosítani a munka termelékenységének növekedését. A megye és a város fejlesztésének célkitűzései szervesen illeszkednek a népgazdaság fejlesztési koncepciójába. A fejlesztéshez természeti és közgazdasági adottságaink is elfogadható alapot biztosítanak. Energia-ellátásunkban jelentős mennyiségű földgáztelepeinkkel még sok tartalék felszínre hozatalára van lehetőségünk. Villamosenergia-helyzetünk is megfelelő. A felsőés középszintű szakemberképzés lényegében megoldott. Adott a munkaerőforrásunk is. A negyedik ötéves terv során különösen Debrecen város iparfejlesztése intenzív lesz, de a megye néhány olyan települése is, amelynek fejlődése az elmúlt években erősen városiasodott. Az ipartelepítéseknél arra törekszünk, hogy mindenütt olyan munkaalkalmak létesüljenek, amelyek az igényeknek is megfelelnek. Tovább javul majd egyes beruházásokkal városunk iparának szerkezete is. Azt hiszem, nem vádolhatnak elfogultsággal, ha a megye és a város vezetőinek, közelebbről munkahelyem, a Magyar Gördülőcsapágy Művek kollektívájának ez alkalommal is köszönetét tolmácsol oih a város e jelentős ipari létesítményének tervezett rekonstrukciójáért, amiről a miniszterünk is beszélt. A műanyagfeldolgozó vállalat második üzemének megvalósításával, az Iskolai Taneszközök Gyárának felépítésével, amely elsősorban érettségizett munkaerők foglalkoztatását fogja biztosítani, a fejlődés szép perspektívája nyílik meg előttünk. Pozitívan értékeljük azokat a törekvéséket. amelyek a törvényjavaslat 39. §-ában is megfogalmazást nyertek a vidéki üzemtelepítésekkel kapcsolatban. Azt, ahogy az országos nagy vállalatok fejlesztésüket a mi megyénkben történő letelepítéssel akarják kialakítani, megelégedéssel fogadjuk. Ügy látszik, hogy a Berettyóújfaluba telepítendő ELZETT Fémlemezipari Művek gyáregysége, Hajdúnánáson a Szellőző Művek telepének fejlesztése és Hajdúdorogon az Országos Papíripari Vállalat üzemének megvalósítása mind megyénk koncentrált ipari településeinek megvalósításához járul majd hozzá. Amint á bevezetőben erről már szólottam is,, a harmadik ötéves terv Időszakában az ipárféj-