Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2939 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2940 zóan 4300 MW csúcsterhelés szolgáltatására. En­nek érdekében üzembe kell helyezni a Gagarin Hőerőműben három 200 MW-os, a Dunamenti Hőerőmű bővítéseként pedig négy 215 MW-os egységet. Egyidejűleg mintegy 200 MW-tal nö­velni kell a Szovjetunióból a villamosenergia­import teljesítményét. A fogyasztók biztonságos ellátása érdekében fokozni kell a villamosener­gia-rendszer teljesítménytartalékait, például gyorsan létesíthető gázturbinás egységek beépí­tésével, és bővíteni kell a nemzetközi távvezeték­kapcsolatokat. A tervidőszakban közel másfélsze­resére növekedő fogyasztói igények ellátására az alaphálózatot elsősorban 220 és 400 kV-os, az el­osztóhálózatot pedig 120 és 20 kV-os feszültség­szinten kell bővíteni. Biztosítani kell a villamos­energia-ipar termelékenysége és műszaki színvo­nala folyamatos emelkedésének feltételeit, össz­hangban az ipar fejlesztésére kitűzött fő felada­tokkal. Az ötödik ötéves tervre való felkészülés érdekében meg kell kezdeni a Dunamenti Hőerő­mű további 215 megawattos gépegységgel tör­ténő bővítését, és a Tiszai Hőerőmű első négy, 215 megawattos egységét tartalmazó kiépítések munkálatait." Mindkét erőmű az eredeti koncep­ciónak megfelelően szénhidrogén-bázisú lesz. Tisztelettel kérem a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány és az Országos Tervhivatal elnö­kének szíves, megértő támogatását a villamos­energia-iparral kapcsolatban felvetett fenti prob­lémák megoldására, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének biztosítása érdekében. Ugyancsak kérem tisztelt képviselőtársaimtól a negyedik ötéves terv törvényjavaslat-szövegének, valamint az indokló résznek az általam javasolt finomításokkal, illetve bővítésekkel történő el­fogadását. A negyedik ötéves tervtörvényt az előterjesztett módosításokkal együtt elfogadom, tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom és annak végrehajtását mind a villamosenergia­iparágban, mind választókörzetemben tevéke­nyen elősegítem. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bali Ferenc képviselőtársunk. BALI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk negyedik ötéves tervéről szólva a mezőgazdaság keretén belül két kérdés­sel kívánok foglalkozni, a mezőgazdaság gépesí­tésével és az alkatrészellátással, valamint a vető­magtermeléssel és ellátással : két olyan kérdés­ről, amely véleményem szerint fontos ahhoz, hogy a negyedik ötéves tervben megoldhassuk az említett területeken jelenleg meglevő problémá­kat, illetve a termelést, vagy a terv-célkitűzése­ket veszélyeztető feszültségeket. Az első kérdésről csak tőmondatokban kívá­nok szólni, hiszen tegnap Bali Zoltán képviselő­társam, ma pedig Borivó Károly képviselőtársam lényegében ugyanazt mondta el, amit én is fel­írtam. Velem együtt mindhárom képviselőtár­sam az ország három termelési körzetéből való, a Dunántúlról, Észak-Magyarországról és a Duna— Tisza közéről, s én úgy érzem, nagyon komoly dologról van szó akkor, amikor mindhárman ugyanarról akarunk beszélni, arról, hogy az egész mezőgazdaságban jellemző módon szorít a cipő a gépellátás kérdésében; nem is abban, hogy ke­vés a gépünk, hanem rossz, elavult az állomány. Alá kívánom húzni azt, hogy nagyteljesítmé­nyű, nagy univerzál, szuper-univerzál gépekre van szükségünk, két okból: mégpedig a termelé­kenység okából és engedtessék meg, részben azért is, mert — ha furcsán is hangzik — kevés a traktoros. A másik kérdés az alkatrész kérdése. A kom­bájnokról még annyit kívánok elmondani, hogy ez év nyarán mintegy 20 százalékuk ment tönk­re. A terv-célkitűzés továbbra is az, hogy a ga­bonabetakarítást 100 százalékban gépesítsük. A terv a gabonafelfutásra mintegy 30 százalékot irányoz elő. Véleményem szerint és mondhatnám úgy is, hogy véleményünk szerint a 30 száza­lékos gabonafelfutás lényegében felemészti az öt­ezer kombájnt, pótlásra alig jut, még akkor is, ha nagyobb áteresztő képességűek, nagyobb teljesít­ményűek. Feltétlenül szükség van ezekre a gé­pekre a gabona legalább egyhónapos, de maxi­málisan öthetes betakarításához, mert a legna­gyobb veszélyt a gabonaeltakarításnál az jelenti, hogy ebben az évben is két hónapig, vagy talán tovább, 10 hétig is kombájnoltunk. A legnagyobb veszteséget a népgazdaság és ezen belül a mező­gazdaság ezen a területen szenvedi el. Az alkatrészről annyit kívánok mondani : na­gyon sok képviselőtársam velem együttérzően és még több termelőszövetkezeti elnök arra kért, hogy ezt a kérdést, a mezőgazdaság gépellátásá­nak kérdését egy kicsit szigorúbban tárgyaljuk, bírálóbb hangon és még egyebet is mondtak. Az üzemszervezésnek, az irányításnak a leg­nagyobb problémája áz, hogy egyes közép, vagy nagyobb gazdaságoknál közel egymilliós kárral jár az alkatrészek hiánya, s ez lehetetlenné teszi az üzemszervezést, rendkívül sok bosszúságot okoz. Javaslatom röviden az, hogy ezt a nagyon fontos kérdést végre valahára meg kellene oldani ipari bázison és tárcakereten belül. Üdvözölni tu­dom a kecskeméti gépjavítónak azt a kezdemé­nyezését, amely 30 millió forintos beruházással kíván alkatrész-gyártásra ráállni. Meg kell szün­tetni ezt a problémát, amely veszélyezteti a me­zőgazdaság nyugodt termelő-készségét, a terme­lékenység hatásait. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi évek kalászos, főleg búzatermés­átlagai úgyszólván töretlen ívű emelkedését ez év kedvezőtlen időjárása mint objektív tényező és egyéb okok megszakították. Az egyéb okok kö­zött szerepel a búzatermelés jellemző fajtájának, a Bezosztájának a bírálata, elismerve, hogy ke­nyérgabona-problémánkat lényegében ez a fajta oldotta meg. Szerepelnek talaj kártevők, gomba­és egyéb betegségek, gyomosodás, monokultúra és bizonyos technológiák bírálatai. Jelentőségé­nek nem megfelelően esik szó a minőségi vető­magról, a magtermésről, amely egyik alapvető tényezője a jó talajerő és technológia mellett a magasabb termésátlagnak, hozamnak. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet 1969—1970. évi búzatermelési tapasztalatai­nak értekezéséből a következőket olvastam: „Nem egy helyen 4—5 éves saját-termésű mag is

Next

/
Oldalképek
Tartalom