Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2939 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2940 zóan 4300 MW csúcsterhelés szolgáltatására. Ennek érdekében üzembe kell helyezni a Gagarin Hőerőműben három 200 MW-os, a Dunamenti Hőerőmű bővítéseként pedig négy 215 MW-os egységet. Egyidejűleg mintegy 200 MW-tal növelni kell a Szovjetunióból a villamosenergiaimport teljesítményét. A fogyasztók biztonságos ellátása érdekében fokozni kell a villamosenergia-rendszer teljesítménytartalékait, például gyorsan létesíthető gázturbinás egységek beépítésével, és bővíteni kell a nemzetközi távvezetékkapcsolatokat. A tervidőszakban közel másfélszeresére növekedő fogyasztói igények ellátására az alaphálózatot elsősorban 220 és 400 kV-os, az elosztóhálózatot pedig 120 és 20 kV-os feszültségszinten kell bővíteni. Biztosítani kell a villamosenergia-ipar termelékenysége és műszaki színvonala folyamatos emelkedésének feltételeit, összhangban az ipar fejlesztésére kitűzött fő feladatokkal. Az ötödik ötéves tervre való felkészülés érdekében meg kell kezdeni a Dunamenti Hőerőmű további 215 megawattos gépegységgel történő bővítését, és a Tiszai Hőerőmű első négy, 215 megawattos egységét tartalmazó kiépítések munkálatait." Mindkét erőmű az eredeti koncepciónak megfelelően szénhidrogén-bázisú lesz. Tisztelettel kérem a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és az Országos Tervhivatal elnökének szíves, megértő támogatását a villamosenergia-iparral kapcsolatban felvetett fenti problémák megoldására, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének biztosítása érdekében. Ugyancsak kérem tisztelt képviselőtársaimtól a negyedik ötéves terv törvényjavaslat-szövegének, valamint az indokló résznek az általam javasolt finomításokkal, illetve bővítésekkel történő elfogadását. A negyedik ötéves tervtörvényt az előterjesztett módosításokkal együtt elfogadom, tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom és annak végrehajtását mind a villamosenergiaiparágban, mind választókörzetemben tevékenyen elősegítem. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bali Ferenc képviselőtársunk. BALI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk negyedik ötéves tervéről szólva a mezőgazdaság keretén belül két kérdéssel kívánok foglalkozni, a mezőgazdaság gépesítésével és az alkatrészellátással, valamint a vetőmagtermeléssel és ellátással : két olyan kérdésről, amely véleményem szerint fontos ahhoz, hogy a negyedik ötéves tervben megoldhassuk az említett területeken jelenleg meglevő problémákat, illetve a termelést, vagy a terv-célkitűzéseket veszélyeztető feszültségeket. Az első kérdésről csak tőmondatokban kívánok szólni, hiszen tegnap Bali Zoltán képviselőtársam, ma pedig Borivó Károly képviselőtársam lényegében ugyanazt mondta el, amit én is felírtam. Velem együtt mindhárom képviselőtársam az ország három termelési körzetéből való, a Dunántúlról, Észak-Magyarországról és a Duna— Tisza közéről, s én úgy érzem, nagyon komoly dologról van szó akkor, amikor mindhárman ugyanarról akarunk beszélni, arról, hogy az egész mezőgazdaságban jellemző módon szorít a cipő a gépellátás kérdésében; nem is abban, hogy kevés a gépünk, hanem rossz, elavult az állomány. Alá kívánom húzni azt, hogy nagyteljesítményű, nagy univerzál, szuper-univerzál gépekre van szükségünk, két okból: mégpedig a termelékenység okából és engedtessék meg, részben azért is, mert — ha furcsán is hangzik — kevés a traktoros. A másik kérdés az alkatrész kérdése. A kombájnokról még annyit kívánok elmondani, hogy ez év nyarán mintegy 20 százalékuk ment tönkre. A terv-célkitűzés továbbra is az, hogy a gabonabetakarítást 100 százalékban gépesítsük. A terv a gabonafelfutásra mintegy 30 százalékot irányoz elő. Véleményem szerint és mondhatnám úgy is, hogy véleményünk szerint a 30 százalékos gabonafelfutás lényegében felemészti az ötezer kombájnt, pótlásra alig jut, még akkor is, ha nagyobb áteresztő képességűek, nagyobb teljesítményűek. Feltétlenül szükség van ezekre a gépekre a gabona legalább egyhónapos, de maximálisan öthetes betakarításához, mert a legnagyobb veszélyt a gabonaeltakarításnál az jelenti, hogy ebben az évben is két hónapig, vagy talán tovább, 10 hétig is kombájnoltunk. A legnagyobb veszteséget a népgazdaság és ezen belül a mezőgazdaság ezen a területen szenvedi el. Az alkatrészről annyit kívánok mondani : nagyon sok képviselőtársam velem együttérzően és még több termelőszövetkezeti elnök arra kért, hogy ezt a kérdést, a mezőgazdaság gépellátásának kérdését egy kicsit szigorúbban tárgyaljuk, bírálóbb hangon és még egyebet is mondtak. Az üzemszervezésnek, az irányításnak a legnagyobb problémája áz, hogy egyes közép, vagy nagyobb gazdaságoknál közel egymilliós kárral jár az alkatrészek hiánya, s ez lehetetlenné teszi az üzemszervezést, rendkívül sok bosszúságot okoz. Javaslatom röviden az, hogy ezt a nagyon fontos kérdést végre valahára meg kellene oldani ipari bázison és tárcakereten belül. Üdvözölni tudom a kecskeméti gépjavítónak azt a kezdeményezését, amely 30 millió forintos beruházással kíván alkatrész-gyártásra ráállni. Meg kell szüntetni ezt a problémát, amely veszélyezteti a mezőgazdaság nyugodt termelő-készségét, a termelékenység hatásait. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi évek kalászos, főleg búzatermésátlagai úgyszólván töretlen ívű emelkedését ez év kedvezőtlen időjárása mint objektív tényező és egyéb okok megszakították. Az egyéb okok között szerepel a búzatermelés jellemző fajtájának, a Bezosztájának a bírálata, elismerve, hogy kenyérgabona-problémánkat lényegében ez a fajta oldotta meg. Szerepelnek talaj kártevők, gombaés egyéb betegségek, gyomosodás, monokultúra és bizonyos technológiák bírálatai. Jelentőségének nem megfelelően esik szó a minőségi vetőmagról, a magtermésről, amely egyik alapvető tényezője a jó talajerő és technológia mellett a magasabb termésátlagnak, hozamnak. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 1969—1970. évi búzatermelési tapasztalatainak értekezéséből a következőket olvastam: „Nem egy helyen 4—5 éves saját-termésű mag is