Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2933 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2934 Tisztelt Országgyűlés! Gyakorta indokolatlanul szembeállítjuk egymással a népgazdaság különböző ágazatainak a fejlődését és támogatását, holott azok a legszorosabb kölcsönhatásban vannak egymással. Most már mindannyiunk előtt világos, hogy további fejlődésünk egyik előfeltétele az építőipar szükséges fejlesztése, amelylyel teljes mértékben egyet kell értenünk. Kérésünk azonban az, hogy az építőiparnak ne legyen kizárólagos célja a lakás- és az ipari építések ellátása — amint azt a 19. § (3) pontja megjelöli —, hanem tekintse feladatának a nagyobb volumenű élelmiszer-gazdasági építkezésekben való közreműködést is ! Az élelmiszer-gazdaság egymaga mindazt az építést megoldani nem tudja, amely a szakosított állattenyésztő telepek, a szárító-, feldolgozó-, raktározó- és tárolóterületek kialakítása során az elkövetkezőkben jelentkezik mint építési feladat. Örülhetünk a gépipar és vegyipar jelentős fejlődésének azért is, mert ezen termékek jó része az élelmiszer-gazdaság technikai és kémiai eszközökkel, termékekkel való ellátását szolgálja. Az ipar legfőbb megrendelője és fogyasztója éppen a mezőgazdaság. Ezért nagyon lényeges a két ágazat fejlesztésének összhangja, amelyre fofokozottabban ügyelni kell, mert az élelmiszergazdaság fejlődése maga után „húzza" az ipart, ugyanakkor a növekvő mennyiségi és minőségi igényével „tolja" is ezen két iparágat. Hogy a szoros együttműködésnek milyen kiváló lehetőségei vannak, arra beszédes példák egész sorát láthattuk a közelmúltban megtartott jubileumi országos mezőgazdasági kiállításon. Az új technológiáknak a növénytermesztésben és állattenyésztésben való alkalmazása, a kémiai szereknek a trágyázásban és a növényvédelemben, valamint a takarmányozásban és az állatgyógyászatban betöltött szerepe és lehetősége a termelés növelésében, biztonságában és az emberi munka termelékenységének növelésében mintaszerűen került bemutatásra és még a kételkedőket is meggyőzte. Büszkék lehetünk arra is, hogy műtrágyaellátásunk az 1950. évi 4,6 kilogramm hektáronkénti hatóanyagban kifejezett mennyiségről ez évben 120 kilogramm lesz és a negyedik ötéves terv végére eléri a 190 kilogrammot. Örülünk a Péti Nitrogéngyár folyamatban levő nagyarányú fejlesztésének, amelyről Kisgergely igazgató kolléga szólt. Mindennek is köszönhető, hogy az ez évi valóban rendkívüli rossz időjárás a mezőgazdasági termelésben nem okozott pótolhatatlan kiesést, biztosította kenyérellátásunkat és összességében a lakosság élelemmel való ellátását. A szocialista nagyüzemek jelentős része ezen lehetőségek felhasználásával valóban bizonyította életképességét. Az iparral való együttműködés vonatkozásában azonban a következő kérésünk és javaslatunk van, amelyek elfogadását és a negyedik ötéves terv végrehajtása során érvényesítését kérem. 1. A technikai eszközök és vegyi termékek gyártásánál és szállításánál vegyék fokozottabb mértékben figyelembe az élelmiszer-gazdaság minőségi igényét ,és jogos kívánságát. A szériagyártásnál is olyan gépek készüljenek, mint amilyeneket a kiállításon is volt módunkban látni. A komplex műtrágya, de főleg a növényvédő szer megfelelő összetételű és minőségű legyen. Kérjük tudomásul venni, hogy egy gyengébb minőségű növényvédő szer vagy kémiai takarmány vagy automatikára működő — lé nem szállított — technológiai berendezés a nagyüzemben ma már nem pótolható veszteséget jelent, tehát létkérdés! 2. A szállítási határidő betartása mindenki számára legyen kötelező. Amennyiben ugyanis elkészül egy nagyüzemi szakosított állattenyésztő telep, de a megfelelő takarmány hiányzik vagy' a technológia nem működik, az állatokat az üzem nem tudja elhelyezni, és jelentős kára származik ebből! Erről Veréb képviselőtársam is szólt Bács megyei vonatkozásban. De a mi területünkön, Somogy megyei vonatkozásban a háromfai és a komiósdi sertéstelep építésénél tapasztalható ugyanilyen hiányosság. 3. Az előbbi két körülményből adódik a konkrét javaslatom, amely szerint kerüljön közelebb egymáshoz a mezőgazdasági termékeket gyártó szocialista ipar és a felhasználó mezőgazdaság. Találjuk meg a módját annak, hogy az érdekeltség közös legyen, egymás szempontjait és kívánságait, egyszersmind a lehetőségéit is jobban megismerjük. A kutatás, az új utak keresése és a felhasználó termelő üzemek felé adandó szaktanácsadás területén találkozzon egymással a gyártó ipari és mezőgazdasági kutató, mint javaslattevő és tervező. Szerintem a kutatás, a szaktanácsadás és az információszolgáltatás az a íterület, ahol sokkal jobban kell egyeztetni szempontjainkat és kívánatos az együttműködés, amint arra külföldi példák is vannak. Ahol például az élelmiszer-gazdaságban felhasznált ipari termékekkel kapcsolatos kutatásokat is az ipari üzemek irányítják, sőt finanszírozzák. A szaktanácsadás területén pedig egészen szoros az együttműködés a gyártó ipar és az élelmiszergazdasági felsőoktatási és kutatóintézetek- között. Ilyen együttműködést kívánunk kibontakoztatni a Veszprém megyei ipari üzemekkel, elsősorban a Péti Nitrogénművekkel együttműködve. Vagy ezen cél érdekében indítottuk el a Veszprémi Vegyipari Egyetem és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem közös oktatásaként az agrárkémikus szakmérnökképzést is. Javaslom a további együttműködés lehetőségének megvizsgálását és az ilyen irányú kezdeményezések felkarolását, mert ezzel sokkal hatékonyabb és célszerűbb tevékenység lenne kibontakoztatható. Tisztelt Országgyűlés! A népgazdasági tervben előirányzott termelésfejlesztések és anyagiműszaki megalapozások általában összhangban vannak. Bár az éves ütemezések miatt, de a beruházási keret szűkössége következtében is néhány területen már a tervkészítés során feszültségek keletkeztek. Elsősorban az élelmiszeripar beruházási lehetősége nem biztosít annyi kapacitásbővítést, ami a mezőgazdasági termelés realizálásához szükséges lenne. Elégtelen a tárolókapacitások, a hűtőházak bővítése, a traktor-, kombájn- és tehergépkocsi-beszerzések előirányzata, melyről Bali Zoltán képviselőtársam is szólt. Ezeket a kérdéseket az éves tervek készítése so-