Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2915 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2916 nak pedig az volt a természeti kísérő jelensége, hogy napról-nap hullott az eső. önkritikusan be kell ismernünk azt is, hogy ha a vegyszeres gyomirtások időben, és kellő szakszerűséggel el lettek volna végezve, nem gyomosodtak volna el vetéseink, és rövidebb idő alatt, kevesebb veszteséggel és jó minőségben került volna a kenyérgabona raktárunkba. Tény viszont az, hogy ez az ügy arra figyelmeztetett bennünket, termelőszövetkezeti vezetőket és mindenki mást, akinek tevékenysége, munkája összefügg a mezőgazdasággal, hogy a jobb szervezettségen túl nagyobb technikai felkészültségre van szükség. Ez alapvető követelmény ma a mezőgazdaságban. Jelenleg olyan problémáink vannak, hogy például kevés a kombájn, kevés a rendre-arató. Javult, fejlődött ugyan a géppark, de még mindig kevés az erő- és munkagép, különösen a műtrágyszóróból és vetőgépből van nagy hiány. A gondjainkat figyelembe véve nagyon helyesnek tartanám a törvényjavaslat 20. és 21. §-aiban foglalt feladatokat és célkitűzéseket. Az ehhez fűzött indoklás arról tájékoztat bennünket, hogy meggyorsul a mezőgazdaság technikai fejlődése. Ötezer darab kombájnt, ötezer darab kukoricabetakarító-gépet, 45 000 darab traktort, 8000 darab tehergépkocsit és 37—38 000 darab pótkocsit kap a mezőgazdaság. Nagyon lényegesnek tartanám viszont, hogy a negyedik ötéves terv első évében a gépeknek ne egyötödét, hanem nagyobb arányát és nagyobb mennyiségét kapják meg a mezőgazdasági üzemek, mert a jelenlegi gépeink jó része öreg, javítani nem érdemes, vagy már nem lehet, teljesen amortizálódott. Szólnom kell továbbá a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátásról. Ismereteink szerint mintegy 230 féle különféle mezőgazdasági géptípus üzemel az országban. Már ebből is következik, hogy az alkatrészellátás megszervezése nem kis feladat. Megyénkben is az AGROKER vállalat ez évben jóval több alkatrészt szorgalmazott, mint az elmúlt évben. Mindezekre tekintettel sem lehetünk elégedettek az illetékes szervek munkájával, az ellátás megszervezésével. Az ellátás fogyatékossága a kenyérgabona-aratásnál is na-gyon nehezítette helyzetünket és jelentős mértékben késleltette is azt. Bosszantó, hogy sokszor jelentéktelennek tűnő alkatrészért be kell járni az 'országot és a sok utánjárás mellett is hetekig •áll egy-egy kombájn, erő- vagy munkagép. Ilyenkor gyakori esetben idegesség, kapkodás üti fel a fejét a mezőgazdasági üzemekben, a szövetkezeti gazdaságokban, ami a feladatok megoldását tovább hátráltatja. Érthetetlennek tartjuk napjainkban — s az őszi munkát késlelteti —, hogy hiánycikként jelentkeznek olyan fontos és alapvető dolgok, mint például az ekevas, kormánylemez, a Szuper-Zetor első és hátsó köpenye, silókombájnés orkán ékszíjak stb. Pedig alaposan megnehezíti munkánkat önmagában az, hogy az őszi betakarítás is később kezdődött, s a szokásosnál jóval rövidebb idő áll rendelkezésre a szállítás, betakarítás és vetés elvégzésére. Kérjük az illetékeseket, minisztériumi vezetőket, a termelő és forgalmazó szervek igazgatóit, tegyenek kellő és konkrét intézkedéseket az alkatrészellátás megjavítására. A törvényjavaslatban előirányzott mezőgazdasági, technikai fejlesztés csak abban az esetben fogja célját elérni, ha az alkatrészellátás is valóságosan megjavul és zökkenőmentes lesz. Ez egyik garanciális biztosítéka a törvényjavaslat III. fejezetében előirányzott feladatok megvalósításának. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Szabolcs-Szatmár megyében több mint 150 000 katasztrális holdnyi kenyérgabonát kell ez év őszén elvetni. Amint említettem, nagy szervezettséget, fegyelmet igényel az idejében történő vetés elvégzése, hiszen két-három heti késés van minden mezőgazdasági kultúra betakarítása terén. Megyénkben nehezíti a problémát az a tény, hogy sok az őszi betakarításra váró termés: 27— 28 000 vagon alma, 25—27 000 vagon burgonya, dohány, cukorrépa, napraforgó, kukorica stb. A megyei és járási vezetők megtárgyalták a termelőszövetkezetekkel a kenyérgabona-vetéssel kapcsolatos feladatokat. A termelőszövetkezeti vezetők ígéretet tettek arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy a kenyérgabona időben és megfelelő területen a földbe kerüljön, hogy biztonságosan meglegyen a kenyerünk. A mostani rossz esztendő nem tántorított meg bennünket a kenyérgabona-termesztésben, hiszen nem másról, mint az ország jövő évi kenyerének megtermeléséről van szó. Emellett azonban el kell mondanom azt is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők nem tartják szerencsésnek, főleg a mezőgazdaságot minden területen sújtó gazdasági évben a 30 forintos mázsánkénti búzaárcsökkenést, illetve az állam részére értékesített kenyérgabona után mázsánként járó 30 forintos adókedvezmény jövő évi megszüntetését. Egy-két év termelési eredményeiből nem lehet az átlagtermések alakulásáról általános következtetéseket levonni. Ez az év is igazolja, hogy a mezőgazdasági célkitűzések spontán nem valósulnak meg. Véleményünk szerint az értékesített kenyérgabona után járó 30 forintos mázsánkénti adókedvezményt még legalább a negyedik ötéves terv időszaka alatt a termelőszövetkezetek vonatkozásában fenn kell tartani. Kérem, hogy a kormány ezt a kérdést szíveskedjék újabb vizsgálat és megfontolás tárgyává tenni. Befejezésül megyénk dolgozó parasztsága nevében ismételten ígérhetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a negyedik ötéves terv Szabolcs-Szatmár megyére előirányzott célkitűzéseinek és ezen belül a kenyérgabona termesztésének végrehajtásáért, sőt túlteljesítéséért maximális erőfeszítéseket fogunk tenni. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek, és az abban foglaltakkal teljes mértékben egyetértek. (Taps.) ELNÖK: Klujber László elvtárs következik szólásra. KLUJBER LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Én is az energiagazdálkodáshoz, mint számomra nagyon izgalmas gazdaságpolitikai témához kívánok véleményt mondani. Tekintettel arra,