Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2899 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2900 megyei Állami Biztosító, amelynek lényege az, hogy a július 14-én kiadott intézkedést visszavonják és a kárelismerést nem az Állami Biztosító, hanem a költségvetés terhére kell elszámolni. . . • A lassú, vontatott intézkedések, valamint az egyes kérdésekben elfogadott álláspontok módosítása zavart, bizonytalanságot okoz, nagymértékben rontja az egyébként is nem valami jó hangulatot az árvíz sújtotta termelőszövetkezetekben. Továbbá érezzük annak erködcsi-politikai súlyát is, hogy megyénkben több mint 2000, belvíz által megrongálódott lakóépületből 1400-at két ütemben teljesen újjá kell építeni, vagy azt, hogy Békés községben még több család iskolákban van elhelyezve. Az lenne a kérésünk, hogy most már Békés megye számára is biztosítsák az ütemes, tervszerű anyagellátást főként téglából és cserépből, hogy a tél beállta előtt a rászoruló családok számára a lakást biztosítani tudjuk. Tisztelt Országgyűlés ! Nagy megnyugvást és megelégedést váltottak ki a lakosság körében a lakások fejlesztésével kapcsolatos intézkedések. Ezt úgy tekintik és tartják számon, mint az életszínvonal további emelésének egyik alapvető feltételét. Ennek adnak hangot a X. pártkongreszszus irányelveinek vitájában is. Ugyanakkor hozzáteszik bizonyos aggályukat: hogy az építőipari kapacitás, az építőanyag-ellátás szempontjából mennyiben lesz biztosított a negyedik ötéves terv során a 400 000 lakás felépítése? Itt szeretném azonban megjegyezni azt az objektív tényt, hogy a magyar építőipar a jelentkező valamennyi nehézség ellenére az elmúlt 2—3 esztendő során számottevő sikereket és eredményeket ért el, és néha gondjaink, problémáink mellett ezt kevésbé vesszük figyelembe. Az ország lakossága azonban figyelemmel kíséri azt az intézkedést is, amely a lakásépítkezést korszerű technikai eljárással kívánja biztosítani. Emellett viszont szóvá teszik, hogy a magánerőből építendő családi házak anyagellátása hosszabb idő óta nem megoldott. Egyre jobban kifogásolják a lakások építkezésénél a költségek emelkedését. Igaz, hogy a lakásárak alakulása nemcsak az időszaki árváltozásokat, hanem a minőségi javulásokat is tükrözi! Ténykérdés, hogy a mostani lakóházak korszerűbbek, mint az öt vagy hat esztendővel ezelőtt épített lakások. Megyénkben felmérést végeztünk arról, hogy az utóbbi években hogyan alakultak a lakások költségei. A nettó lakásárak alakulása a következő kepét mutatja: a hagyományos módon épült lakás 1966-ban 140 000 forintba, 1968-ban 165 000 forintba, 1970-ben 200 000 forintba, paneles építkezéssel 240 000 forintba kerül. Bárhogyan vizsgáljuk az előbb említett számokat, a lakások kulturáltságát, a költségnövekedés számottevő, és ez a lakosság életszínvonalának növekedésénél negatív értelemben jelentkezik. Ezért javasolnánk változatlanul napirenden tartani és szükséges intézkedéseket tenni azért, hogy a lakóházak költségeinek további növekedését akadályozzuk meg, illetve fokozatosan csökkentsük. Megyénkben körülbelül 10 000 családi, magánerőből építendő lakásigény jelentkezik a negyedik ötéves terv során. Ugyanakkor még nem ismeretes, hogy a családi házak építkezésénél milyen lehet a nyújtandó kölcsön összege és a kamat nagysága. Kérjük ennek mielőbbi rendezését és propagálását. A családi házak építkezésével azért is foglalkoztunk többet, mert megyénk lakosságát számbelileg is komoly mértékben érinti. Másrészt azért, mert Békés megyének a negyedik ötéves tervben előirányzott lakásellátottsági szintje nagyon alacsony szinten van meghatározva. Állami és szövetkezeti erőből építendő lakások száma mindössze 1300 darab. A két ötéves terv alatt, tehát a harmadik és a negyedik ötéves terv során, nem hiszem, hogy van még egy megyéje az országnak, amely mindössze 2200 darab lakást kapott volna. Ügy gondoljuk, hogy fel kell számolni már egyszer azt a szemléletet, amely a lakások elosztásánál nem a valódi, objektív helyzetet és körülményeket veszi alapul, hanem a mennyiségi, szubjektív szemléletet. Ez a magyarázata annak, hogy például a 100 lakosra eső lakóházak számát egy az egyhez mérési alapon végzik. Vagy pedig az a tény, hogy nem eléggé veszik számba és figyelembe, hogy vannak megyék, ahol dominálóként a döntő szerepet az egyszobás lakások töltik be. Vagy például egy lakásnak számít a kőből, vagy téglából épült masszív épület és egy lakásnak számít a sárból, vertfalból épül^ épület. Áz utóbbiak adott esetben — mint most a belvíz idején —, mint a kártyavár omlanak össze. Bár a lakások előirányzata a megyékkel megtárgyalt tény, most ismételten kérjük az Országos Tervhivatalt, hogy megyénk lakásállomány-ellátottsági szintjét vizsgálják felül, vagy pedig a terv időarányos teljesítése kapcsán, térjünk vissza ismételten erre a problémára. Tisztelt Országgyűlés! Néhány szót szeretnék szólni a lakossági javítási-szolgáltatási igények kielégítésénél jelentkező gondokról és nehézségekről. Változatlanul egyike ez azoknak a területeknek, ahol a lakosság részéről jogos kritikai észrevételek hangzanak el. Egyre sürgetik a további szükséges intézkedések megtételét. Részben jó, hogy a szolgáltatással kapcsolatosan fokozott igények jelentkeznek, hiszen ezek részei annak a fejlődésnek, amely népünk egyre növekvőbb életkörülményeinek javulásában jelentkezik. Része annak a műszaki-kulturális és technikai forradalomnak, amely a falun és a városokban egyaránt végbemegy, akár a televízió, akár a mosógép, akár a személygépkocsinál. Ez a növekedés pozitív és jó dolog. De nem jó az, hogy ezzel a növekvő fejlődéssel nem tart lépést a javító-szolgáltató tevékenység. A lemaradást itt még azzal sem lehet megmagyarázni, „magyarázni igen", hogy ez nem magyar, hanem világjelenség. Mert például azt az állampolgárt, akinek tv-készülékét két-három hónap alatt javítja meg a GELKA, nem vigasz számára az, hogy ez másutt is így van. A javító-szolgáltató tevékenység jobbátételére helyesen figyelt fel kormányzatunk, s a múlt évben a szolgáltatások jobb kielégítésére kormányhatározat született,. amely sok tekintet-