Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2879 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2880 A lezajlott társadalmi átrétegeződés során a termelőszövetkezeti tagok elöregedtek, az átlagos életkor jóval 50 év felett van. Sajnos, a tények nem támasztják alá azt a feltevést, hogy a termelőszövetkezetekbe számottevő visszaáramlás lesz. Ha van ilyen, az nem jelentős, az átlagos életkor nem csökken, és a korösszetétel nem javul a szövetkezeteinkben. A 60 éves nyugdíjkorhatár bevezetése esetén viszont azzal kellene számolni, hogy az előttünk álló tervciklusban félmillióra nőne a termelőszövetkezeti nyugdíjasok száma, és meghaladná a produktív korúakét. A TOT Elnökségének álláspontja szerint ezt a nagy nyugdíjigényt jelenleg nem tudnák fedezni nyugdíjjárulékkal a termelőszövetkezetek, de nem tudná azt fedezni a társadalom sem. A kieső munkaerő pótlása jelenleg nem biztosítható, és egyelőre nem helyettesíthető gépekkel sem. Ebben a helyzetben a megoldást keresve, felteszem, hogy az átlagos életkor meghosszabbodása hozhat új helyzetet a nyugdíjkorhatár megítélésében. Néni tudnám megmondani, hogy a nyugdíjasok és a dolgozók között társadalmi méretekben tartósan milyen arány tartható fenn. Ez nagyon átgondolt vizsgálatot igényel. Egyet azonban — véleményem szerint — vagy most, vagy a következő években meg lehet tenni. A korhatár egységesítését társadalmi célkitűzéseink közé hivatalos formában is fel kellene venni. Ez már önmagában is megoldaná a problémák egy részét, megnyugtatná a termelőszövetkezeti tagság most javakorú derékhadat. Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves terv célkitűzései a mi megítélésünk szerint öszszességében reálisak, átgondoltak. A mezőgazdasági célkitűzések alkalmasak a mezőgazdasági nagyüzemek, háztáji és egyéni termelők mozgósítására. Az előirányzott eszközök a célokkal és feladatokkal összevetve okos, szakszerű és szervezett gazdálkodás esetén elegendőek a célok megvalósításához. De nemcsak a célkitűzések és az anyagi eszközök határozzák meg egy terv értékét. Nagyon fontos a módszer, amellyel hozzáfogunk a terv valóraváltásához. A gazdaságirányítás új rendszere — az elmúlt 2—3 év tapasztala alapján — bevált. E tekintetben tehát nincs szükség fordulatra. Ellenkezőleg : a terv teljesítéséhez úgy teremtünk jó feltételeket, ha fokozatosan valóra váltjuk a mechanizmuskoncepció elvileg kidolgozott valamennyi lényeges elemét. A törvényjavaslattal egyetértek, elfogadom és javaslom, hogy az Országgyűlés emelje törvényerőre. (Taps.) ELNÖK : Nagy Richárd képviselőtársunk következik szólásra. NAGY RICHÁRD: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A beterjesztett negyedik ötéves tervjavaslatot a sokoldalú gondos mérlegelés és a gazdasági fejlettségünkhöz igazodó mértéktartó célkitűzések jellemzik. Békés szocialista építőmunkánk tükre ez a terv, amely ugyanakkor számol a nemzetközi helyzet realitásaival, az imperialista rendszer változatlanul agresszív természetével. Ezért a védelmi ágazatnak, a fegyveres erőknek a népgazdaság lehetőségeihez és a Varsói Szerződés követelményeihez igazodó fejlesztése helyes és nélkülözhetetlen feladat. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a fentiek szellemében vitatta meg a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium negyedik ötéves tervét. Az érdemi vitához hozzájárult, hogy az előző tervidőszak célkitűzéseinek megvalósulásáról bizottságunk a Honvédelmi Minisztériumban, a Magyar Néphadsereg alakulatainál, a Belügyminisztériumban és szerveinél tett többszöri látogatása során közvetlenül is meggyőződött. Véleményünk szerint a honvédelmi és a belügyi tárca helyesen használta fel a rendelkezésére álló anyagi eszközöket. Bizottságunk nem csupán a jelentésekből, hanem mindenekelőtt a helyszínen győződött meg a csapatoknál, alakulatoknál az ország védelmének kellő fokú biztosításáról, és ugyanakkor tájékozó-, dott a Magyar Néphadsereg problémáiról és gondjairól is. A csapatoknál tett látogatásaink során meggyőződhettünk arról, hogy néphadseregünk erkölcsi, politikai állapota szilárd. Ez azon alapszik,-hogy a hadseregben szervezett és céltudatos politikai nevelőmunka folyik. Tisztjeink egyértelműen és feltétel nélkül magukénak vallják pártunk és kormányunk politikáját. Katonáink élénken érdeklődnek a politikai események iránt. Pártunk kül- és belpolitikai célkitűzéseit ismerik, azokat elfogadják. Ahol jártunk, mindenütt szorgalmas kiképző munkával, szervezettséggel és szabályzat szerinti renddel találkoztunk. Eleven szocialista verseny folyik, amelynek követelményeit évről évre nagyobb tömegek teljesítik. Különösen örvendetes,, hogy az igen magas színvonalú szolgálati és harcértéket megkövetelő kiváló fokozatot elérők száma az utóbbi években megtöbbszöröződött. Tapasztaltuk a korunkban végbemenő technikai forradalom hatását a Magyar Néphadsereg haditechnikai eszközeinek változásában, és meggyőződtünk arról, hogy a korszerű és bonyolult eszközök alkalmazását a személyi állomány kiválóan elsajátította. Hadseregünk technikai felkészültségéről a felszabadulásunk 25. évfordulóján rendezett díszszemle széles körben is számot adott. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Néphadsereg szervezetileg és technikailag korszerű színvonalon állva képes a Varsói Szerződésből ráháruló kötelezettségek teljesítésére. A Magyar Néphadsereg csapatainak meglátogatása során alkalmunk volt a széles körű ismeretszerzésen kívül a hadsereg életével kapcsolatos személyes élmények szerzésére is. Meggyőződtünk arról, hogy az elmúlt időszakban az ország védelmi képességének biztosítására és fokozására rendelkezésre álló eszközök felhasználása helyes irányban, kellő hatékonysággal történt. Ezt elősegítette a gazdaságirányítás reformja kapcsán a hadsereg gazdálkodási rendszerének korszerűsítése is. Helyesnek és eredményesnek bizonyult a behívási korhatár leszállítása, valamint a kiképzési rendszer korszerűsítése. Nagymértékben növekedett a hivatásos állománv vezetési tapasztalata, hozzáértése és szervezőkészsége.