Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2869 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2870 szót. A törvényjavaslat 40Ô 000 lakás megépítését irányozza elő. A tervidőszakban az azonos település-kate­góriákban élő népesség ellátottsági színvonalá­ban levő különbségek fokozatos mérséklését tar­tom elsődleges irányvonalnak. Tudjuk, hogy a szükségletek a tervidőszak alatt nem nyerhetnek kielégítést, mégis csak helyeselni tudom, hogy a népgazdasági szintű területi tervezés nem ál­talában beszél a kiegyenlítődésről, hanem az a célja, hogy az azonos kategóriájú települések között induljon meg a fokozatos kiegyenlítődés. Ez •—úgy vélem —; a korlátozott erőforrásokkal való helyes gazdálkodást fejezi ki. A népgazda­sági szintű tervezés ilyen elgondolása arra fi­gyelmeztet bennünket a tanácsi tervezésben, hogy a megyéken belül is ezt az irányvonalat cél­szerű követni. Alapvető mutatóiban a városok­nak és a községeknek a településhálózat-fejlesz­tésben elfoglalt szerepüknek megfelelően kell a terveket kidolgozniuk. A népgazdaság erőforrásait figyelembe véve a tervfeladatok megyénkre és szűkebb választó­körzetemre, Sopronra is megfelelően kiterjed­nek. Állami és magánerőből mintegy 18 000— 18 500 lakás építésével számolunk a megyében. Meg kell mondanom, hogy e kedvező számérték ellenére is nagyon komoly problémákat kell majd átvinni az 1975—1980-as időszakra, mert közismert, hogy a települések fejlesztési igényei milyen gyorsan növekednek. A 100 lakásra jutó 106 család, mint az 1976. évi célkitűzés, komoly fejlődést jelent országosan. Megyénkben ez a mutató kedvezőbb lesz, de a lakásállomány kor­és nagyságrendbeli összetétele miatt ebből a mu­tatóból még nem lehet magyarázatot kapni arra a jelenségre, hogy miért marad mégis nagy a lakásigénylők száma. A negyedik ötéves tervi lakásépítési elő­irányzat mind országosan, mind megyénkben megköveteli a magas szintű műszaki bázis meg­teremtését. A törvényjavaslat súlyának megfe­lelően foglalkozik e kérdéssel. A műszaki bázis megteremtését igazolják azok a törekvések, mint az újabb házgyárak beállítása, újabb mély­építő vállalatok létesítése. Csak megelégedéssel tudok szólni arról, hogy az elmúlt tervidőszakban megyénk egy házgyárat, az új tervidőszakban pedig egy mély­építő vállalatot kapott, illetve kap. A nagyobb lakótelepi építkezés a házgyári termékekből megoldott, de olyan területeken, ahol a szö­vetkezeti iparra hárul a kapacitás biztosítása, kedvezőtlenül hatnak bizonyos idevonatkozó pénzügyi szabályozók. Itt véleményem szerint kívánatos az eddigi szabályozás módosítása és erre szeretném tisztelettel felhívni Vályi pénz­ügyminiszter elvtárs szíves figyelmét is. A közműfejlesztés és lakásépítés szoros kap­csolatban van, azért a lakásépítés területi arányai a közműfejlesztési célkitűzések jelentős részét meg is határozzák. A közműves vízellátásban az 1971. évi 51 százalékos országos ellátottsági szint várhatólag 60 százalékra növelhető. Városon­ként az ellátottság ma még nagyon különböző : 4—94 százalék között mozog. Megyénkben vár­hatóan az átlagos ellátottság színvonalát 44 szá­zalékról 61 százalékra lehetséges növelni. Ennek érdekében a megye városaiban jelentős fejlesz­tést kell végrehajtani, Győrött víztisztító kapa­citást és elosztóhálózat-fejlesztést, Mosonma­gyaróvárott tároló- és víztisztító kapacitást. E fórumon szóltam már Sopron vízellátásá­nak gondjáról. Meg kell mondanom, a gondok ma is megvannak, de az Országos Vízügyi Hiva­tal segítségével, amit ezúton is köszönök, a kö­zeljövőben gondjaink lényegesen enyhülnek. Talán úgy tűnik tisztelt Képviselőtársaim előtt, hogy mind a lakásfejlesztések, mind pedig a közműfejlesztések vonatkozásában minden te­kintetben a mi megyénben nyugodtak vagyunk. Ez korántsincs így. Nem találjuk megnyugtató­nak például a fejlesztési előirányzatok és a kivi­telezési kapacitások összhangját. Tartok tőle, hogy ez nemcsak megyénkben jelent majd gon­dot, ezért szeretném felhívni magam is az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetői­nek figyelmét, hogy a kapacitásfejlesztést a terv­javaslatban foglaltaknak megfelelően kezeljék. Az építőiparban a szektorális verseny előse­gítése a szövetkezeti és tanácsi építőipar erőtel­jes fejlesztésével fokozható lenne. Ennek jóté­kony hatását a végrehajtás során szíves figyel­mükbe ajánlom. Párdi elvtárs is szólt egy másik problémá­ról, és szavaihoz magam is csatlakoznám. Rend­kívül nagy aggodalommal figyeljük, hogy a ki­vitelezési árak milyen rendkívül gyorsan nőnek és ez a beruházások megvalósításában és haté­konyságában rendkívül zavaró: Szólnék még néhány szót az egészségügyi és kulturális fejlesztésekről. Egészében úgy lát­juk, hogy a negyedik ötéves terv előirányzatai szinttartásra törekszenek. Itt is érvényes az, hogy a szükségletek nem nyernek teljes kielégí­tést, úgy látszik azonban, hogy az ellátottsági szintet emelni tudjuk a tervidőszak végére. Az egészségügy területén a kórházi ágy ellátás fej­lesztése a legjelentősebb feladat. Az egyes terü­letek ellátási szintjének kiegyenlítődése azon­ban hosszabb időszakot vesz igénybe itt is. A negyedik ötéves tervidőszak" során megyénk­ben közel 800 ágy fejlesztését kezdhetjük meg. Ezt nagyon köszönjük. Az oktatási ágazat fejlesztési célkitűzései­ből kiemelném a tervidőszak egyik legfontosabb tennivalóját, azt, hogy a korábbinál nagyobb mértékben javítsuk az alsófokú oktatás körül­ményeit. A középfokú oktatási intézmények fej­lesztésénél pedig csak a perspektivikusan szük­ségesnek tekinthető középiskolák működéséhez szükséges tárgyi feltételeket indokolt fejleszteni. Az új középiskolai strukturális és a szäk­emberszükségleti terveknek megfelelő beiskolá­zási kapacitások biztosítása érdekében megfon­tolandó volna a szakközépiskolai hálózat erőtel­jesebb fejlesztése, mindenekelőtt felszereltsé­gükben, oktatási személyzetükben. Tisztelt Képviselőtársaim! A negyedik öt­éves tervezéssel kapcsolatos munkáink egy része még hátra van, a központi- szerveknél is és a ta­nácsoknál is. A munka igen sok felelősséget kí­ván a tervezésben részt vevő valamennyi szerv­től és személytől. Mondanivalómban főleg a területfejlesztés­sel, valamint az infrastrukturális beruházások

Next

/
Oldalképek
Tartalom