Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2863 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2864 meg. Kérjük ezért, hogy a nagyon szükséges és indokolt házgyár körülbelül 2—3 év múlva megkezdhesse működését. A hatvani telepítés mellett szól, hogy a munkaerőforrás jelenleg megvan a városban, kedvező a forgalmi fekvés, és a szükséges alapanyagok a közelben előfordulnak, mind a könynyű, mind a nehéz alapanyagok. Hivatkozással az elmondottakra, kérem a hatvani házgyár létesítéséhez szükséges előnyös döntést és a központi beruházási támogatást. Az ipari üzemek adnak munkát egyik egészségügyi intézményünknek, az úgynevezett szociális foglalkoztatóknak. Közel 6 ezren dolgoznak itt 13 budapesti és 4 vidéki intézményben. Az itt dolgozók többsége a rendes munkaritmusba nem tud beilleszkedni, mert egészségi állapotuk, munkabírásuk csökkent. Az intézet nemcsak a megélhetéshez ad segítséget, hanem a munka öröme segít leküzdeni a csökkent egészségi állapottal együtt járó negatív érzéseket. A szociális foglalkoztató többgyermekes anyák foglalkoztatására is alkalmas, mert vagy otthonukban dolgozhatnak, vagy közös munkahelyen, de rövidített munkaidőben. Megemlítését azért tartottam fontosnak, mert javaslom mind budapesti, mind vidéki bővítését. Az ipari üzemeknek pedig javaslom, hogy bátrabban adjanak bedolgozói munkát, mert nekik gazdaságos lesz ez, a bedolgozók pedig differenciáltabb, finomabb munkák elvégzésére is alkalmasak. Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Az általánosan ismert lakásépítési problémák közül javaslom a következő kérdés megvizsgálását: Főleg községekben, de a városokban sem hasznosítják kellően a megfelelő állapotban levő lakóépületeket. Előfordul, hogy új lakás üresen áll, nincs rá vevő, ugyanakkor mellette építkeznek. Ennek okát abban látom, hogy hitelrendszerünkben lakás, illetve ház vásárlására nincs kölcsön. Ez a kispénzű és alacsonyabb jövedelmű családoknak nem teszi lehetővé a választást — vegyen, vagy építsen. Készpénz hiányában kizárólag az építkezést vállalhatja. Ez — megítélésem szerint — szükségtelenül növeli a lakásépítéssel, anyagfelhasználással, épülethasznosítással kapcsolatos feszültségeket. Érdemesnek tartom a kérdés tanulmányozását, amelynek eredményeképpen lehetővé válna — megfelelő feltételek mellett — lakás-, vagy házvásárlási kölcsön. Felszabadulásunk után elsőként Hatvan kapott városi rangot. A városi ranghoz városi jelleg is szükséges, ennek elérése érdekében kértem a fejlesztésekhez támogatást. Annak tudatában, hogy ez beleilleszkedik a megyei és az országos tervekbe. A beterjesztett törvényjavaslatban foglaltakkal egyetértek és azt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Varga Gyula képviselőtársunk következik szólásra. VARGA GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal, a Tervhivatal elnökének expozéjával, Fock elvtárs felszólalásával egyetértek. Az előterjesztett törvényjavaslat pártunk Központi Bizottságának határozata alapján, távlati célkitűzéseinkkel összhangban, az elmúlt évek gazdaságpolitikai irányvonalát tovább folytatva, helyesen irányozza elő az egész népgazdaság kiegyensúlyozott, harmonikus és megfelelő ütemű fejlődését a negyedik ötéves terv időszakára. Messzemenően figyelembe veszi pártunk politikája alapján a gazdaság minőségi fejlesztését, a dolgozó emberek életszínvonalának állandó növelését. A törvényjavaslatban szereplő előirányzatok — megítélésem szerint — reálisak, mert felmérik és összehangolják a megoldásra váró gazdasági és társadalompolitikai feladatokat a népgazdaság jelenlegi erőforrásaival, teherbíróképességével. A célkitűzések megvalósításához a feltételek adottak. Országunkban a politikai helyzet szilárd, a párt vezető szerepe biztosított, a gazdasági háttér megalapozott, a harmadik ötéves terv kedvező teljesítése — a jelentős árvízkárok és egyéb nehézségek ellenére is — megfelelő alapot teremtett. Tisztelt Elvtársak! Anélkül, hogy a törvényjavaslat egyes fejezeteivel részletesen foglalkoznék, mert azokkal — már mint az előbb említettem — a magam részéről egyetértek, szeretnék az előirányzatok közül néhányat kiemelni, hangsúlyozottabban aláhúzni és részben helyi tapasztalatokból kiindulva megerősíteni. A nemzeti jövedelem tervezett évi átlagos növekedési üteme megfelel a korábbi évek átlagának és a növekedés fő forrása a tervszerű munka, a gazdasági hatékonyság javítása. Az előirányzat mértéktartó, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének erősítésén alapul, de magában hordozza a túlteljesítés lehetőségét is a gazdasági folyamatok kedvező alakulása esetén. Ezért a politikai munkában, s ezen belül a gazdaságpolitikai szervező munka során, fontos hangsúlyozni annak szükségességét, hogy a törvényjavaslatban nem szereplő minden egyéb társadalmi, gazdasági igény kielégítése a nemzeti jövedelem alakulásától, az eredményes munkától függ. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának arányai az előirányzatok szerint, lényegüket tekintve nem változnak, s így biztosítják a megfelelő szintű népgazdasági felhalmozás mellett a fogyasztás folyamatos növekedését, az életszínvonal emelésével kapcsolatos célok megvalósítását. Feltétlenül egyet lehet érteni azzal is, hogy az életszínvonal, ezen belül a reálbér és a reáljövedelmek javulása két úton, de egymást megfelelően kiegyenlítve történik. A reálbérek növekedése a bérarányok kellő differenciáltságán keresztül, illetve a családi jövedelmek megfelelő közelítésén, különösen a nagylétszámú, több eltartottal rendelkező családoknál. E fontos elvet a törvényjavaslat a végzett munka minősége és mennyisége szerinti bérezésben, illetve szociálpolitikai intézkedéssel kívánja biztosítani. Az életszínvonal növekedésével függ össze a lakáshelyzet megoldását célzó előirányztát is. Megítélésem szerint a lakáshelyzet tekintetében elmaradásunk — az utóbbi évek jelentős előrehaladása ellenére is — gazdasági lehetőségeinkhez, fejlettségünkhöz viszonyítva számottevő. Éppen ezért a lakásépítési célok megvalósítása-