Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2853 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2854 kenység kevesebb objektumra koncentrálódjon. Változatlanul fontos itt az időtényező szerepe, a nagy építkezések jobb előkészítése, szervezet­tebb kivitelezése, elengedhetetlen a technológiai tevékenység gyökeres javítása. Beruházásainknak mennyiségileg és struk­turálisan összhangban "kell lenniük a megvaló­sítás anyagi-műszaki feltételeivel. Ennek érdeké­ben határozottabban kell folytatnunk egyfelől a termelőkapacitások gyors fejlesztését, másfe­lől a túlburjánzó beruházási kereslet fékezését. Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a beruhá­zások előkészítésének javítására, a programok gondosabb elkészítésére és a végrehajtásban ér­dekeltek munkájának összehangolására. Törekedni kell a régi üzemek rekonstrukció­jára, gépparkjának korszerű gépekkel való fel­újítására, arra, hogy a vállalati beruházásoknál is minél modernebb gépeket és korszerű techno­lógiai folyamatokat alkalmazzanak. A' beruházá­sok hatékonyságának növekedése, a modern technika alkalmazása a régi üzemekben a ter­melékenység emelkedésének leggyorsabb mód­szere. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az ötéves tervben foglalt reális célkitűzések is mutatják, hogy népgazdaságunk mindinkább az intenzív fejlődés szakaszába lép. A következő esztendők, az elmúlt 2—3 esztendővel együtt, egy sajátos „átváltási időszaknak" tekinthetők. Az egyik fejlődési szakaszból a másikba való átváltás nem történik látványosan „egy csapásra". Bizonyos átmenetre, néhány esztendőre van szükségünk, míg fokozatosan átválthatunk az eddigiről az újabbra. Erőteljes műszaki-technikai haladás, a termelékenység és á jövedelmezőség fokozása, a szakképzettség dinamikus fejlesztése és a ha­tékony beruházási politika — ezek az intenzív gazdasági fejlődés fő eszközei. Népgazdaságunk fejlesztésének egyik alap­vető feladata a termelés struktúrájának alakí­tása. Rendkívül felelősségteljes tennivaló ez, hi­szen a gazdasági szerkezet hosszú évekre kiha­tóan meghatározza a termelés és a fogyasztás irányát, lehetőségeit, nagyban befolyásolja a társadalmi munka hatékonyságát. Ugyanis a termelés különböző ágaiban a munka termelé­kenysége eltér egymástól. így nem mindegy, hogy a munkaerőt hol foglalkoztatjuk. Nagyfontosságú a népgazdasági szerkezet olyan kialakítása, hogy az vegye figyelembe ha­zánk adottságait. Részletesebben azt, hogy nem bővelkedünk nyersanyagokban, viszont a feldol­gozóipar tovább fejleszthető, valamint, hogy rendelkezésünkre álló növekvő műveltségű, szakmai tapasztalatokban gazdag, a korszerű technikát egyre jobban használni tudó munkás­osztályunk, kipróbált szakmunkásgárdánk, a nagyüzemi munkaszervezést mindinkább elsajá­tító szorgalmas parasztságunk, valamint nagy felkészültséggel rendelkező és számban gyara­podó értelmiségünk. Alapos elemzések során jutottunk arra az elhatározásra, hogy a szerkezeti átalakítások fo­lyamatában most elsősorban az energiaellátá­sunkban eszközlünk lényegbevágó változtatáso­kat, gyorsított ütemben fejlesztjük az alumí­niumipart és a vegyipart, nagy erőt fordítunk I az úgynevezett olefin-program megvalósításá­ra; az átlagot meghaladóan bővítjük a közúti járművek gyártását és a számítástechnikát. Az ipari struktúra javításának sorába tartozik még a könnyűiparon belül a ruházati ipar nagyará­nyú fejlesztése, korszerűsítése, átalakítása is. A mezőgazdaságon belüli szerkezeti átalakítást a hústermelés erőteljes fokozására irányuló erő­feszítéseink jelzik. A termelési struktúra átalakítása, javítása a gazdasági élet állandó folyamata. Ezért nem véletlen, hogy évek óta ismételten szóba kerül. A gazdasági élet változása, az életkörülmények fejlődése a termelés elé állandóan új feladato­kat állít, bővülő és új igényekkel lép fel, és for­dítva, a növekvő termelés új meg új szükségletet hoz létre. Az ország adottságait, a lehetőségeket figyelembe véve kell eldönteni, hogy melyik szükségletet hogyan, milyen mértékben és mi­lyen módon elégítjük ki. Mindenekelőtt biztosí­tani kell az alapvető szükségletek kielégítését. Ezek közé tartozik az energiaellátás korszerűsíté­se és javítása, valamint a gazdaság kemizálása. Ezek ma nálunk minden fejlesztési elképzelés és nagy strukturális átalakítás elsőrendű felté­telei. Szem előtt tartva a világban végbemenő változásokat, mi i£ azt a tudományosan helyes­nek bizonyított utat választjuk, hogy az ener­giaelltásában a szénbányászat mellett gyorsan növekvő mértékben a szénhidrogénekre alapoz­zuk az energiaforrást. E program végrehajtásá­nál is látható, hogy milyen sokrétű intézkedése­ket, meggondolásokat igényel a szerkezeti válto­zás végrehajtása. Egyebek között gondoskodni kell nem kis számú dolgozó ember — bányá­szok — áthelyezéséről, esetleg átképzéséről, ter­melőeszközök, álló alapok újszerű felhasználá­sáról, nagy, milliárdos nagyságrendű beruházá­sokat kell eszközölni, bővíteni kell a nemzetközi gazdasági együttműködést stb. Megközelítően azonos nagyságrendű feladat a kemizálás végrehajtása is. A vegyipari ágazat kiemelt ütemű fejlesztése is — az energiahor­dozók strukturális átalakításához hasonlóan —. már hosszabb idő óta folyik. Ez ideig elsősor­ban a műtrágyagyártás és a gyógyszeripar növe­lését szorgalmaztuk, a jövőben pedig ezek mel­lett a műszál és a műanyagok termelését. A nemrégiben megkötött szovjet—magyar olefin-egyezmény hosszabb távon, 1985-ig meg­határozza a fejlesztés irányát, a vegyipar szer­kezeti átalakításának útját. Ez a fejlesztés — ha­zai nyersanyagbázisra alapozva — kihat a kő­olaj- és a földgáziparra, valamint az energia­ellátásra is. Az olefinek — a modern műanyagok és szin­tetikus szálak „építőkövei" — gyártása ma már csak nagy kapacitású üzemekben gazdaságos. A műszaki és gazdasági erőforrások ésszerű megosztását, ezért a beruházások gyors megva­lósítását teszi lehetővé az említett egyezmény valóra váltása. Ez igazi termelési integráció, amelyet a világszínvonalnak megfelelő techni­ka alkalmazásával — mindkét félnél magas munkatermelékenységgel, jelentős beruházási és üzemeltetési megtakarítással — hozunk létre. Tisztelt Országgyűlés ! Képviselő Elvtársak !

Next

/
Oldalképek
Tartalom