Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-37
2841 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2842 ez évben sem tudjuk kielégíteni a számunkra előnyös szocialista és tőkés exportigényeket sem. E munkákat végző kőfaragók létszáma évről évre csökken, a kiöregedés és az építőiparban meglevő feszültségek miatt. Tisztelt Országgyűlés ! Felszólalásommal nem egy vállalat, hanem az építőipar s ezen keresztül a népgazdaság érdekeit kívánom szolgálni. A jövőben a növekvő hazai igények mellett tovább nő a szocialista és tőkés exportigény is. A jelenlegi körülmények között e feladatok megoldását gátolja a kőbányák, másrészt a feldolgozó üzemek kapacitásának elégtelensége és a nem eléggé intenzív gépesítés. E problémák feszültséget okoznak az építőiparon belül, gátolják a fejlődés ütemét és központi intézkedést igényelnek. Problémáink azonosak és jellemzőek az állami építőiparra Komárom megyében, de országosan is. Ezek közül csak a legégetőbbet említem meg. A legfrisebb statisztikai adatok szerint az állami építőipari dolgozók létszáma az utóbbi hónapokban 8—10%-kal csökkent a bázisidőszakhoz viszonyítva. A fluktuáció következtében csökkent a dolgozók képzettségi színvonala is. Ez — megítélésem szerint — a következő Okokra vezethető vissza: Először: az építőipari dolgozók minden tekintetben hátrányosabb helyzetben vannak a fejlett gyáripari dolgozókkal szemben. Ez adódik egyrészt az ipar mobilitásából, kedvezőtlenebb munkakörülményeiből, a munkák zöme szabadban történik, távol az otthontól. Másodszor: elkedvetleníti a dolgozók egy részét, de főleg a fiatalokat, és ez már az emberek véleménye is, hogy az építőipar több elmarasztalásban részesül, mint elismerésben. Sok a kritikai megjegyzés, amelyek jogosságát legtöbb esetben nem is lehet vitatni, csak éppen rossz helyre vannak címezve. Például a közelmúltban kritika tárgya lett egy magasépítő vállalat munkája, mert egy átadott épületen a felvonó üzemképtelenné vált. Ugyanilyen az általánosítás is : „az .építőipar". Sokkal eredményesebb lenne, ha valahogy azt mondanák egy épület beázása esetén, hogy az a Nagy János szigetel őbrigád hanyag munkájának az eredménye. Mint mindenütt, az építőiparban is a dolgozók általában becsületes, szakmájukat szerető emberek, s vannak hanyag, felelőtlen egyének is. Harmadszor: a bérezési problémák. Komárom megyei hivatalos statisztikai adatok bizonyítják, hogy 1970 első félévében az állami építőiparban havi 2105 forintos átlagikeresettel szemben egyéb, alacsonyabb termelékenységgel működő építőipari területeken 3400 forintos havi átlagkeresetek vannak. Negyedszer: Az építőipari vállalatok nem tudják úgy biztosítani a kommunális, szociális juttatásokat — bölcsőde, óvoda, lakás, házépítési kölcsönök —, mint az országos jellegű, nagy létszámú ipari vállalatok. Az építőipari dolgozók véleménye szerint ezekre az okokra vezethető vissza, hogy egyre kevésbé válik vonzóvá az emberek, különösen az ifjúság számára az építőipar. Ez a problémája az építőipar létszámemelésének, amely gátolja a gyors fejlődést és az újonnan megjelenő bérszabályozással sem lehet e feszültséget feloldani. Az építőipar és anyagipar gyors fejlődését gátolják a jelenleg érvényben levő szabályozók is. Áltlában az építőipari és anyagipari vállalatok kis vállalatok, 50 százalékának évi termelése 200—500 millió forint között van. Termékeik zömmel fixárasok és így nem képződik az a szükséges fejlesztési alap, amelyet a dinamikus fejlődés igényelne. Az építőipari dolgozók abban bíznak, hogy az építőiparban levő feszültségek feloldására kormányunk meg fogja tenni a szükséges intézkedéséket a negyedik ötéves terv folyamán, s az építő- és építőanyagipar maradéktalanul teljesíteni fogja a reá háruló nehéz, de igen szép feladatokat. Dolgozó népünk megelégedéssel és bizakodva tekint negyedik ötéves tervünk elé, benne látja valóra váltnak pártunk és kormányunk következetes politikáját, a dolgozó nép szolgálatát, a népgazdaság, a szocialista haza felvirágoztatását, az egyén további boldogulására. Az előttünk levő törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy mai ülésünket fejezzük be és holnap, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel folytassuk a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elfogadja-e az Országgyűlés a javaslatot? (Igen.) Köszönöm. Az Országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta, az ülést bezárom. (19.02) Hitelesítették : Dr. Pesta László, Gallo Ernő, Pala Kclrolyné, Polyák János, Papp Lajos Dr. Prieszol Olga soros jegyzők 128 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ