Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2827 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2828 tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Mocsári Sándor képviselőtársunk. MOCSÁRI SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Szólni kívánok arról, hogy a negyedik ötéves terv indításához milyen feltételeket biztosítottunk a jelenlegi tervidőszákban. Bátran állítom, hogy azt a politikát, amelynek alapján a harmadik ötéves tervet kidolgoztuk és végrehajtottuk, a mezőgazdaságban teljes siker koronázza. A gazdaságpolitika, ezen belül agrárpolitikánk, gazdaságirányítási rendszerünk reformja az 1970-es évet kivéve olyan dinamikus és gyors fejlődést eredményezett, amire 'korábban nem volt példa. Elég utalni arra, hogy Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági üzemei 1966-hoz viszonyítva a halmozott termelési értéket 61 százalékkal növelték. Ezen belül 42 százalékkal nőtt a szarvasmarha-, 20 százalékkal a sertés- és 60 százalékkal a baromfihús felvásárlása. Beigazolódott, hogy a mezőgazdasági üzemek tervutasítás nélkül, a gazdasági ösztönzők hatására össze tudják egyeztetni a népgazdasági érdekekkel a csoport- és egyéni érdekeket. A mezőgazdaság termelési szerkezete és iránya megfelel a népgazdasági célkitűzéseknek, illetve a termelőszövetkezetek érdekeinek. A mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói jól használják fel államunk segítségét a termelés növeléséhez. Hajdú-Bihar megyében az elmúlt években több mint 30 szakosított, iparszerűen termelő állattenyésztési telep megépítése kezdődött el. Ezekben 1971-től fokozatosan kezdődik meg a termelés. A telepek termelésbe való belépése azt is jelenti, hogy a jelenleg felvásárolt hízott sertéseknek megyénk vonatkozásában 50—60 százalékát, vagyis 120 000 sertést már ezek az üzemek fognak adni népgazdaságunknak, mégpedig olcsóbban és gyorsabban. Helyes agrárpolitikánk következtében a termelés és a termelési kedv növekedése azt is eredményezte, hogy a parasztság életszínvonala a kongresszusi irányelvekben megfogalmazottak szerint alakul. Az alkalmazott technika, a termelés növekedése, ezzel párhuzamosan a parasztság életszínvonalának gyors ütemű javulása pozitív hatást gyakorol gondolkodásának és tudatának fejlődésére, az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának meggyorsítására. Parasztságunk már nem a régi, szűk szemléletű, mert a társadalomhoz, a szövetkezethez való viszonyát a magasabb életszínvonal, a szocialista eszmék egyre mélyebb tudatosodása alakítja, formálja. Parasztságunk a kapott segítségre és bizalomra jobb munkával és termeléssel válaszol. Külön említést érdemel, hogy az utóbbi időkben megjelent rendelkezések hatására a háztáji gazdaságok termelésében is pozitív irányú fejlődés indult meg. Főként ott tapasztalható ez, ahol a gazdasági vezetők is megadják ehhez a kellő segítséget. A jelenlegi tapasztalatok és felmérések szerint az elmúlt évekhez viszonyítva a háztáji gazdaságokban 30 százalékkal nőtt a sertés- és kocaállomány. Ez jelenti azt is, hogy ha az elkövetkezendő időkben e népgazdaságunk érdekét is lényegesen érintő kedvezőbb feltételeket még jobban biztosítjuk, nagyüzemi gazdaságainknak még 'jobban szerves részévé tesszük, úgy lehetőségeink ebben az irányban sokkal kedvezőbb eredményeket is fognak biztosítani. Kérésünk az, hogy a háztáji gazdaságok termelésének növelésére rövidesen az elkövetkező időkben úgy is nagyobb gondot fordítsunk, hogy ezeket is gépesítsük. A háztáji gazdaságok kiaknázatlan lehetőségeire a mezőgazdasági kiállításon ez irányban szép perspektívát láttunk. Ezeket a bemutatott gépeket sürgősen forgalmazzuk is, és így a háztáji gazdaságokat még sokkal gyorsabban szerves részévé kovácsoljuk nagyüzemi gazdaságainknak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben fellendült termelési kedvet központi intézkedéseinkkel biztonságossá kell tennünk. Arra is gondolok, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium valósítsa meg azt a helyes törekvését, hogy a termelés biztonságához az egyenletes fejlődés megvalósítása céljából megfelelő tartalék pénz- és terményalappal rendelkezzék azért, hogy ahol szükséges, a megfelelő árszínvonal tartásával, a termékek és a termények biztonságos értékesítésével szabályozólag hasson a termelésre. Ezt azért is szóvá teszem, mert egy-egy területen ma is vannak gondok és problémák. Például a csirke értékesítésénél ezek már ma is jelentkeznek, valamint a takarmányfélék biztosításánál. Tisztelt Országgyűlés! A harmadik ötéves terv dinamikus fejlődése mellett sajnálatos, hogy az 1970-es évben az ismert okok miatt gondok jelentkeznek a mezőgazdasági termelésben. Ez évben a rendkívüli időjárás késleltette a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Az árvíz és a belvíz a meglevő vetések egy részét kipusztította. Hajdú-Bihar megyében a szántóterület 19 százalékán volt árvíz és belvíz, ami több mint 600 millió forint terméskiesést okozott. Ez gazdaságilag is súlyosan érinti téeszeinket. Közismert, hogy az aratást is ilyen nehéz körülmények között kellett befejezni. Ennek hatásaként a tavalyi évhez viszonyítva gabonatermelésünk is jelentősen csökkent. így a búza átlagtermés 16 mázsáról 10 mázsa 80 kilogrammra esett viszsza. Ismereteim szerint a Hajdú-Bihar megye mezőgazdaságát ért kár lényegesen nagyobb az országos átlagnál. Ezen belül az árvíz és a belvíz megyénk üzemeit sem egyformán érintette. Különösen azokban a termelőszövetkezetekben vannak nagyobb gondok, ahol a korábbi években még nem tudtak megfelelő biztonsági alapot képezni. A kialakult helyzet egyértelműen bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelentős része, gazdálkodása még nem rendelkezik a különböző okok miatt olyan tartalékokkal, hogy a rendkívül kedvezőtlen gazdasági év kieséseit képesek legyenek úgy elviselni, hogy a tagság jövedelmét is elfogadhatóan biztosítani tudják. Igaz, hogy folyamatban vannak olyan intézkedések, amelyek a bajba jutott, gazdaságok megsegítését szolgálják. Mégis szeretném kérni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi