Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2823 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2824 A tervben megfogalmazott gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, ami népgazdaságunk minden ágában megköveteli a műszakitechnikai színvonal általános emelését, korszerűsítését. Ez fontos feltétele a társadalmi haladásnák, a gazdaság fejlesztésének, dolgozó népünk életszínvonala emelésének. A kohó- és gépiparnak jelentős szerepe van az egész népgazdaság műszaki színvonala korszerűsítésében, a külkereskedelmi mérleg alakulásában, a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátásában, s hazánk védelmi képességének erősítésében. Ezért a törvényjavaslat valamennyi fejezete, közvetlenül vagy közvetve érinti e két ágazatot, megszabja e két ágazattal szemben támasztott követelményeket, meghatározza fejlesztésének irányát és mértékét. A törvényjavaslat 12. és 14. §-a és annak indokolása írja elő, hogy a kohászatnak és a gépiparnak a következő öt évben milyen feladatokat kell megoldania. A következőkben ezek sorából szeretnék néhányat kiemelni, részletesebben ismertetni. A kohó- és gépiparnak különösen fontos szerepe és kötelessége van az életszínvonal-politika realizálásában. Ezért a következő öt évben a közfogyasztási cikkek termelésének 60—65 százalékos emelését, és ilyen módon a lakosság tartós fogyasztási cikkekből jelentkező igényeinek minőségben, mennyiségben, megfelelő választékban és a használati értékkel arányos árban való fokozottabb mértékű kielégítését tervezzük. Nem kevésbé fontos a kohó- és gépipar szerepe és kötelezettsége a népgazdaság minden ága, az ipar — a mezőgazdaság és egyéb területek — anyagi-technikai bázisának fejlesztésében, a műszaki haladás általános meggyorsításában, a termelékenység növelésében, a hatékonyabb gazdálkodást előmozdító beruházások megvalósításában. A népgazdasági terv előirányzata szerint a tervidőszakban a beruházási célú gépfelhasználás 26 százalékkal növekszik. Az ily módon jelentkező gépszükségletnek mintegy 50 százalékát hazai forrásból, tehát gépiparunknak kell biztosítani. A negyedik ötéves tervidőszakban jelentős feladatokat kell megoldanunk a kiemelt kormányprogramok megvalósításában. Ezek közül is elsőként említeném meg a lakásépítési programot, amely a negyedik Ötéves tervidőszakban 400 000 lakás felépítését tűzi ki célul. Az ehhez szükséges építési célú kohászati anyagok, gépészeti és lakásfelszerelési cikkek gyártása a két ágazattól a megnövekedett kereslettel összhangban további erőfeszítéseket követel mind a mennyiségi és minőségi fejlesztés, mind pedig a választék bővítése tekintetében. A fejlesztéshez szükséges vállalati és állami forrásokat, valamint a tervezett importot számításba véve kielégíthetőnek tartom a várható szükségletet. • A nagy jelentőségű gázprogram megvalósításához is hozzájárulnak a kohászat és gépipar üzemei különféle csővezetékek, csőhálózati szerelvények, vezérléstechnikai és regisztráló műszerek, berendezések szállításával. Az alumíniumipar fejlesztésében ágazati érdekeltségünk kettős: egyfelől részt veszünk a nagy beruházások megvalósításában, másfelől, mint felhasználók, a kormányprogramnak megfelelően az átlagosnál gyorsabban növeljük az olyan termékek gyártását, amelyek fajlagos alumíniumigénye nagy. Gyártmányainkon keresztül — utalok a közúti járműipar, a villamosgépipar és fémtömegcikkipar termékeire, azok dinamikus fejlesztésére — egyre magasabb feldolgozási fdkon levő alumíniumipari termékeket értékesítünk. A kiemelt kormányprogramok közül a kohó- és gépipart közvetlenül érinti a közúti járműprogram, amelynek első fejlesztési szakasza ez évben zárul le. A programnak megfelelően a főbb aggregátok gyártására az elmúlt években számos korszerűsítést hajtottunk végre és olyan új . termelőegységeket építettünk ki, amelyek műszaki felkészültség, a termelés volumene és a termékek korszerűsége tekintetében európai színvonalon állnak. A negyedik ötéves tervidőszakban — a fejlesztés második lépcsőjében — az autóbuszgyártás korszerűsítését és a termelés növelését tervezzük. A fejlesztés eredményeként az Ikaruszgyár öt év alatt közel 41 000, nagyobbrészt új típusú autóbusz gyártását valósítja meg széles körű hazai és nemzetközi kooperációban. A számítástechnikai programban elsősorban a híradástechnikai és a műszeripar vesz részt. Ezen program keretében — az itt elhangzottakon már túlmenően — az integrált áramkörös alkatrészbázison alapuló és új gyártási eljárásokat meghonosító fejesztések kedvező hatást fognak gyakorolni elektronikai és finommechanikai iparunk általános műszáki színvonalának emelésére. Ismeretes, hogy gazdaságpolitikánk egyik sarkalatos pontja, hosszú távra szóló törekvése a termelési struktúra korszerűsítése. A kiemelt fejlesztési kormányprogramok is ezt a célt szolgálják. Ami a kohó- és gépipart illeti, itt a struktúraváltozás alapvetően a törvényjavaslatban is szereplő közúti járműfejlesztési program második szakaszának és a számítástechnikai programnak a végrehajtásával valósul meg. Terveink szerint ugyanis a közúti közlekedési eszközök gyártásának részaránya a következő öt évben tovább emelkedik, az egyéb járművek (vasút, hajó) gyártásának részaránya pedig jelentősen csökken. A számítástechnikai program megvalósítása a műszer- és híradástechnikai iparban jelenti a termékszerkezet modernizálását. Mindezek mélyreható változásokat jelentenek. Itt egy hosszan tartó folyamatról van szó, hiszen a struktúra változásának a negyedik ötéves tervjavaslatban megfogalmazott soron következő lépéseit is részben a harmadik ötéves terv sikeres megvalósításával készítettük elő. E struktúraváltozás az exportszerkezet változását is előmozdítja és így lehetővé teszi, hogy a kohóés gépipar megfelelhessen a külkereskedelmi áruforgalom növelésében és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításában is reá háruló kötelezettségnek. A feladat nagyságrendjét jelzi, hogy a szocialista gépexport a kétoldalú tervegyeztetések