Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

s 2767 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2768 nyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására. Ehhez azonban az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szembenálló áru és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növekedéssel járó importigények között, s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozzuk. Ez a gondolat negyedik ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. Ez magyarázza, hogy a legfontosabb célok megvalósítására koncentráltuk szellemi, anyagi és pénzügyi erőforrásainkat, vállalva azt is, hogy a gazdaság bizonyos területein lassúbb legyen a növekedés üteme. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, érvényt szerezve annak a követelménynek is, hogy a felhalmozáson belül az állóalapokra jobban koncentrált, gazdaságosabb beruházási tevékenység valósuljon meg. Másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenységben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célkitűzések növekvő súlyt kapnak. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre, a lakossági szolgáltatások támogatására előirányzott állami eszközök nagymértékű növekedését szeretném hangsúlyozni. ' A termelőszférában is számos olyan fejlesztési feladatot jelöltünk ki, amelyek a korszerűbb, kulturáltabb fogyasztás érdekeit szolgálják. A negyedik ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai célok végrehajtásának elengedhetetlen követelménye, hogy a műszaki fejlesztés a mindennapos cselekvés gyakorlatává váljék és következetesen érvényesüljön mind a termelő munkában, mind az irányítási módszerek fejlesztésénél, mind pedig a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén. Mindez annak az objektív körülménynek a figyelembevételét jelenti, amely gazdaságunk hatékonyságának szükségszerű fokozásából adódik. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak felhasználását az eddiginél ésszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Feladatunk olyan körülmények kialakulásának elősegítése, amelyek között a népgazdasági és vállalati szintű intézkedések nyomán mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelékenysége, a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el, a termelési és forgalmi szférában lekötött forgóeszközök növekedése nem haladja meg a közgazdaságilag indokolt mértéket, mert a termelési kooperációkat és az értékesítési folyamatokat egyre tökéletesebben szervezik meg. Hogyan kívánja ötéves tervünk a hatékonyságjavulást szolgálni? Mindenekelőtt úgy, hogy a fejlesztési politikát és az irányítási módszerek tökéletesítését egyaránt ennek a célnak a szolgálatába állítja. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk . teljesítőképességének növekedését. Ilyenek a termelési szerkezet korszerűsítése, a gazdaság infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása és a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése. A gazdasági fejlődésnek nemcsak a gazdasági növekedés a mércéje, hanem a haladó strukturális változás is. Ezért alapvető érdekünk 3 haladó strukturális változások elősegítése. Ebben a szerkezeti változásban egyrészt a világszerte megnyilvánuló műszaki-tudományos forradalomnak, másrészt szocialista társadalmunk sajátos törvényszerűségeinek kell kifejezésre jutnia, figyelembe véve a nemzeti gazdaságok fokozottabb összekapcsolódásában való érdekeltségünket. Figyelembe véve gazdasági fejlődésünk elért színvonalát, reálisan számolnunk kell azzal, hogy az elkövetkező időszakban a strukturális fejlődés újabb, minőségileg bonyolultabb kérdéseinek megoldása kerül előtérbe. A fejlődésben egyre nagyobb szerepet kap egyrészt a növekvő jövedelemből, s magasabb életszínvonalból adódó, differenciáltabb fogyasztói igények kielégítése, másrészt az egyes termelési ágakon belül a magasabb műszaki színvonalat képviselő gyártmányok és technológiák fokozott térnyerése. Ez a két tendencia tükröződik a külgazdasági kapcsolatok szerkezetében is, mert mindkét irányzat hatékonyabb, sokrétűbb és növekvő exportot és gazdasági fejlődésünk meggyorsítását teszi lehetővé. Mindez a termelés hatékonyságának növelését is szolgálja. Az új technológia megbízhatóbb, korszerű terméket, alacsonyabb termelési költséget, emellett kedvezőbb munkakörülményeket is jelent. A nagyobb versenyképesség, amelyet ezzel elérhetünk, az egész gazdaságban nagyobb eredményeket ígér. A korszerű struktúra kialakítására irányuló törekvés nem új gazdaságpolitikai cél. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezt a feladatot már több mint egy évtizeddel ezelőtt fő kérdésnek tekintette, amelynek alapján megindult a réginél sokkal korszerűbb szerkezetű gazdaság kiépítése. Kedvező hatást gyakorolt e folyamatra az utóbbi években aktívabb nemzetközi gazdaságpolitikánk és nem utolsósorban az irányítási módszerek fejlődése, amely társadalmi méretekben is sok kezdeményezést állított e gazdaságpolitikai cél szolgálatába. A negyedik ötéves terv gazdaságfejlesztési programjában is előtérben állnak a strukturális haladást szolgáló törekvéseink. A terv ebben a vonatkozásban két irányvonalat követ: nagyobb figyelmet szentel a meglevő termelő kapacitások fokozatos korszerűsítésére, mind a termékek, mind pedig a technológiai folyamatok tekintetében, helyenként azok átrendezésével; ugyanakkor a központi erőforrások jelentős részét meghatározott strukturális fejlődés szolgálatába állítja olyan módon, hogy kiemel néhány különösen aktuális fejlesztési célt. A negyedik ötéves tervben jelentős eszközö-