Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-36

2757^ Az Országgyűlés 36. ülése, árképzésről hozott határozatokra, amelyek alap­ján a költségvetés terhére jónéhány importcikk ára alacsonyabb lett. Horváth elvtársnő szigorúságról is beszélt: igaza van; legyünk szigorúak az ellenőrzésben. El szeretném mondani, hogy néhány olyan eset­ről ma már be lehet számolni, amikor meg nem engedett árnyereséget elvontunk az illető válla­latoktól. Elmondok két példát. Bizonyos építő­anyagok értékesítésénél megtéríttettünk közel négy és félmillió forint, meg nem engedett nye­reséget egy vállalat részéről, mert a fogyasztói árban felszámított rakodási tevékenységet nem az eladó végezte, hanem a vevő, és ennek ellené­re felszámították. Ugyanilyen kártérítést, érvé­nyesítettünk első osztályú áru eladása alkalmá­ból, szintén építőanyag-ipari vállalattal szem­ben. Szeretném kiemelni Bartha elvtársnak azt a javaslatát és észrevételét, hogy a költségvetésben megfelelő helyen és megfelelő formában történ­jék gondoskodás az ifjúság támogatásáról. A Pénzügyminisztérium a központi költségvetés­ben ezt megvalósítja, a KISZ-nek ilyen célra nyújtandó támogatások elkülönítésével, és olyan intézkedést is teszünk, hogy a megyei tanácsok szintén megfelelő formában tüntessék fel ezeket a kiadásokat és támogatásokat, hogy a költség­vetési vitákon, itt az Országgyűlésben és a me­gyei tanácsok előtt is, az ifjúság problémái meg­felelően érvényre juthassanak. Végül Nagy Miklós elvtárs figyelmeztetett engem, hogy jó lett volna, ha az Országgyűlés előtt riéhány szót szólok a dél-amerikai útról. Hát Ő elmondta ezt a néhány szót, ezt nem aka­rom bővíteni. Én is úgy tartom, hogy a latin­amerikai országok és az a három ország, ahol voltunk, nagyon fontos, nagyon érdekes gazdasá­gi kapcsolatot létesíthet velünk. Nekünk min­dent el kell követnünk az export elősegítése és igen fontos cikkek beszerzése érdekében ezeknek a kapcsolatoknak a bővítésére. Ha már ezekről az országokról volt szó, meg" kell emlékeznem a perui nagy földrengés-ka­tasztrófáról, és arról, hogy a kormány úgy hatá­rozott: egészségügyi felszerelés szállításával se­gítséget nyújt. összefoglalva a vitát, én úgy értettem a fel­szólaló képviselők szavait: egyetértettek a múlt évi gazdálkodással, nemcsak szigorúan a költség­vetés gazdálkodásával, hanem az ország gazda­ságában bekövetkezett változásokkal, javulások­kal is. Megállapították, hogy fontos előrehaladás történt néhány területen és dicsérőleg emlékez­tek meg az állami szerveknek az árvízzel kapcso­latban tanúsított magatartásáról és munkájáról. Dicsérőleg emlékeztek meg arról a szervezettség­ről is, amely az árvíz elleni védekezésben meg­nyilvánult. Hitelesítették : Dr. Prieszol Olga, Polyák János soros 1970. június 26-án, pénteken 2758 A felszólalások határozottan rámutattak a gazdasági problémákra és ezek közül is kiemel­ték az élő munkával. való gazdálkodás megjaví­tásának szükségességét, az ehhez tartozó szabá­lyozók kérdését. Itt utalok arra, amit Havasi elv­társ nagyon helyesen megjegyzett. A felszólalók rámutattak a beruházások irányításában fellel­hető problémákra, sürgették az építőanyagipar és az építőipar fejlesztését. A felszólalások nem feledkeztek meg a pénz­ügyi szabályozók továbbfejlesztéséről és kiemel­ték a nagyobb hatékonyságra való ösztönzés szükségességét nemcsak a vállalati gazdálkodás­ban, hanem a költségvetési szervek gazdálkodá­sában is — ahogyan ezt Vámosi elvtársnő na­gyon helyesen az egészségügy területéről is el­mondta. Szigorú gazdálkodást követeltek a támoga­tásoknál és rámutattak azokra a fontos tanácsi feladatokra, amelyek a következő években előt­tünk állnak. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy a tanácsoknál ezeknek a nagy feladatoknak megfelelően tovább kell erősítenünk és javíta­nunk a pénzügyi tervezést. Rámutattak a tőke­átcsoportosítás fontosságára a vállalatok között. Az erre vonatkozó intézkedések rövidesen nap­világra kerülnek. Szóltak a vállalatok belső mechanizmusának és belső munkaszervezésének javításáról. Magam nagyon jónak tartom, hogy mindezekben a kér­désekben, amelyek a mi jelenlegi legfontosabb gazdasági ügyeink, teljesen egyetértünk egymás­sal, felszólalók és — úgy gondolom — a kormány tagjai is. Amiben pedig még vita van, és amit még nem vitattunk meg, erre mód lesz a negye­dik ötéves terv és az 1971. évi költségvetés meg­tárgyalásánál. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. A törvényjavaslathoz módo­sító indítvány nem érkezett. Ezért kérem képvi­selőtársaimat, hogy akik az 1969. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben, benyújtott eredeti szövegében elfogadják, szíveskedjenek kézfel­emeléssel szavazni. (Megtörténik.) Ellene volt-e valaki? (Nem.) Tartózkodott-e valaki a szavazás­tól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Ország­gyűlés a Magyar Népköztársaság 1969. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavas­latot általánosságban és részleteiben egyhangú­lag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel napirendünk és egyben ülésszakunk tárgyalási anyagával is vé­geztünk. Valamennyi képviselő társamnak to­vábbi jó munkát, azoknak pedig, akik nyári sza­badságra mennek, kellemes pihenést kívánok. Az ülésszakot berekesztem. (Taps.) (12.53) Galló Ernő, Pala Károlyné jegyzők. 124 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ S

Next

/
Oldalképek
Tartalom