Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-35
2721 Az Országgyűlés 35. ülése, 1970. június 25-én, csütörtökön 2722 tek megszervezése, a járási gyermek-, nőgyógyász szakorvosok beállítása. Megoldásra vár ezen belül a személyi feltételek stabilizálásához szükséges differenciált bérpolitika megvalósítása. Az 1970. március 1-én bevezetett bérkiegészítés középkáderi szinten már érezteti pozitív hatását. A fennálló középkáderhiány, amit tovább csökkent a bevezetésre kerülő ösztöndíjrendszer, természetesen nem csupán más területre történt átáramlás következménye, hanem a fejlődés magával hozott tényezője is. ^Az alapellátás tárgyi feltételeivel is indokolt még néhány mondat erejéig foglalkoznunk. Különösen vidéki viszonylatban a központosítás, mint a magasabb szintű egészségügyi ellátás lehetősége vetődik fel. Az egészségügyi központok, amelyek átlag két, illetve három belgyógyász orvos — úgynevezett körzeti orvos — egy gyermekgyógyász és egy fogorvos munkahelyét jelentenék, községi, járási viszonylatban kiviteli költségeik miatt nehezen valósíthatók meg: ezek bekerülési költsége 3,2—3,5 millió forint. Községi és járási viszonylatban a fedezet biztosítása még a kommunális, kulturális, szociális alapok összevonásával sem lehetséges. Igaz, hogy a decentralizálás folyamán a kormányzat mind több, jelentősebb bevételi forráshoz juttatja a községeket, mégis félő, hogy az átállítás fékező szerepe nyomán nehezen behozható lemaradás keletkezik ezen a területen is. Szakmai és politikai szempontból indokoltnak látszik az állami és megyei hozzájárulás összegét a fokozatossági szempontok ilyen vonatkozású figyelembevételével csökkenteni. Itt Vályi elvtárs és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke még újabb szempontokat adott ehhez az expozéban, illetve a felszólalásban, amelyeket örömmel veszek és remélem, hogy pozitívan fognak érvényesülni, jó eredményük lesz. A megbetegedési statisztika azt bizonyítja, hogy a közegészségügyi és járványügyi szolgálat, ami már szocialista egészségügyünk vívmánya, jól szolgálta a kitűzött célokat. Két évvel korábban elhangozott hozzászólásomban, amelyben hivatkoztam a Pest megyét érő fokozott kemizációs és urbanizációs ártalmakra, kértem az Egészségügyi Minisztérium segítségét megyei KÖJÁL — közegészségügyi és járványügyi épület — létrehozására. A kapott segítséget itt megköszönöm, de az építkezés az országosan is jelentős gondot okozó kapacitáshiány miatt továbbra is késik, pedig megvalósítása rendkívül indokolt lenne, ugyanis az ország legnagyobb megyéjében, ahol a megbetegedési lehetőség fokozott, a közegészségügyi ellátottság az országoshoz viszonyítva 37 százalékkal alacsonyabb. Bár kormányzatunk erőfeszítéseket tesz az építőanyagipar, valamint az építőipari kapacitás növelésére, azok a legreálisabban összeállított igénynek sem felelnek meg, amit előttem Vaskó elvtárs igen részletesen elemzett, de Dabrónaki elvtárs, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság részéről is kifejtett. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága egy éven keresztül foglalkozott az Országos Tervhivatal, az Egészségügyi Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium bevonásával az egészségügyi beruházások lemaradásának okaival. Az egészségügy részéről felvetődött speciális hiányosságokat, valamint a kidolgozott javaslatokat a bizottság elnöke és titkára útján ugyancsak eljuttattuk Kállai elvtárshoz, hogy azt a kormánnyal szíveskedjék ismertetni. A bizottság mindenkor segítő szándékúnak vette és fogadja az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium üléseinken részvevői részéről az olyan irányú megnyilvánulásokat, amelyekkel figyelmünket a gazdaságosság jelentőségére és annak volumenére irányítják. Ezeket a végzett ellenőrző vizsgálatok során, valamint az értékeléseknél hasznosítottuk. Foglalkozott a bizottság az éves munkaprogramon túl, egy-egy képviselő felvetése alapján is szociális kérdésekkel, mint amilyen például Guba képviselőtársam felvetése a termelőszövetkezeti járadékosok megsegítése tárgyában. Az erről készült jelentést az elmúlt ülésszakon a tisztelt Országgyűlés elé terjesztettük és az állami költségvetés terhére biztosított összeg ma már a kifizetés stádiumában van. Komoly feszültségcsökkentő és társadalmi igazságtalanság-kiküszöbölő hatást váltott ki az a fontos határozat, ami a kórházi ápolás időtartamát kiterjesztette. A volt agrárproletárok és dolgozó nők körében lényeges szociális előrehaladásnak minősült az ötéves megszakításból eredő hátrányok megszüntetése. Tisztelt Országgyűlés! Az árvíz okozta károk helyrehozatalának lehetőségeivel kapcsolatban egyetlen mondattal szeretném a Pest megyei képviselőcsoportban megfogalmazottakat tolmácsolni. A termelékenység olyan mérvű növekedése, hogy az a nemzeti jövedelem egyszázalékos emelkedését eredményezze, csakis a tudományos, műszaki, fizikai dolgozók közös erőfeszítésével érhető el. Ebben — úgy érzem — nem vagyok egyedül, ezért több orvostársam nevében elmondhatom, hogy munkaterületünkön ennek érdekében mindent meg fogunk tenni. A jelentést, valamint a miniszter elvtárs expozéját a magam részéről jónak tartom, azt elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy mai ülésünket fejezzük be és holnap, pénteken délelőtt 10.00 órai kezdettel folytassuk az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elfogadja az Országgyűlés a javaslatot? (Igen.) Az Országgyűlés a javaslatot elfogadta. Az ülést bezárom. (17.22) Hitelesítették : Dr. Prieszol Olga Galló Ernő Polyák János Papp Lajos Pala Károlyné soros jegyzők 122 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ