Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-32

2537 Az Országgyűlés 32. ülése 1970. március 5-én, csütörtökön 2538 ellentét Oláh elvtárs és Sarlós elvtárs megjegyzései között. A tanácsok megfelelő hatásköre, koordináló tevékenysége és a várhatóan növekvő anyagi alapok szövetkezeteink vonatkozásában is hatékonyabbá tehetik a minisztériumok ágazati felügyelete és ágazati felelőssége elvének területi megvalósítását. A tanácsok szerveire vár, hogy jogszabályainknak megfelelően érvényesítsék a fogyasztási szövetkezetek helyesen értelmezett törvényességi felügyeletét. Á kölcsönös érdekek tudatában bízunk abban, hogy a tanácsok és a fogyasztási szövetkezetek hagyományos, jó kapcsolata az új helyzetben is gyümölcsöző lesz a lakosság számára. Mindez a céltudatosabb vállalati és szövetkezeti tevékenységgel együtt eredményezheti a termelés és annak hatékonysága növekedését a gazdasági reform és a szövetkezetpolitikai elvek még jobb megvalósításával. Az elmondottak alapján a kormány beszámolóját elfogadom és fogyasztási, szövetkezeti mozgalmunk vezetőtestülete véleményének ismeretében is a tisztelt képviselőtársaknak elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK : A következő felszólaló szintén Molnár, de ezúttal a Komárom megyei Molnár József képviselőtársunk. (Derültség.) MOLNÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak ! Az elhangzott kormánybeszámolóból áttekintést kaptunk népgazdaságunk helyzetéről, a lakosság életkörülményeinek alakulásáról. Szólt a beszámoló azokról az eredményekről, amelyeket a párt irányítása mellett az új gazdasági mechanizmus alkalmazásával, mint szocialista társadalmunk gazdasági fejlődését jól szolgáló eszközzel elértünk. Foglalkozott ugyanakkor a tájékoztató azokkal a gondokkal, megoldásra váró feladatokkal is, amelyek az ország lakosságát valamilyen vonatkozásban érintik. Egyik ilyen problémánkról, a szolgáltatásról szeretnék röviden szólni. Az ipari, kereskedelmi, szállítási szolgáltatások jelentősége — mint világszerte általában — hazánkban is egyre nő. A lakosságnak a szolgáltatások iránti igénye az életszínvonal emelkedésével együtt mind nagyobb ütemben növekszik. A szolgáltatások színvonala a lakosságnak szinte minden rétegét érinti, ezért számottevő politikai jelentősége is van. Az életkörülmények további javítását, a lakosságnak tartós fogyasztási cikkekkel való bővülő ellátását akadályozhatja a szolgáltatások nem kielégítő fejlődése. Így a szolgáltatások gazdasági jelentősége túlnő a teljes fogyasztás értékéhez viszonyított részarányán. Tisztelt Országgyűlés! A kormány múlt évben e témában végzett széles körű felmérés alapján határozatot hozott a szolgáltatások terén meglevő problémák rendezésére, az itt jelentkező feszültségek feloldására, enyhítésére. A kormányhatározat szükségességét, helyességét csak bizonyítják azok a még ma is meglevő problémák, amelyek jelenleg is akadályozzák a szolgáltatási tevékenység gyorsabb ütemű fejlődését. Amint tisztelt Képviselőtársaim előtt is is112* méretes, a kiadott kormányhatározat részletesen szabja meg a szolgáltatások különböző területein az ágazati miniszterek, illetve az országos hatáskörű szervek feladatait, felelősségét. A kormány határozata szerint jelentős anyagi támogatást és pénzügyi kedvezményt biztosít a szolgáltatást végző, vagy a jövőben ilyen tevékenységet végezni szándékozó vállalatok, szövetkezetek számára. A megjelent kormányhatározat kedvező változásoknak teremtette meg a feltételeit és, hogy a gyakorlatban e kedvező határozat ellenére sem következett be gyorsabb előrehaladás, ezt több körülmény is befolyásolja. Ilyen többek között, hogy a szolgáltatást végző vállalatok és szövetkezetek kollektívái, vezetői még jelenleg sem eléggé érdekeltek a szolgáltatás fejlesztésében. Bizonyítja ezt, hogy a kormányhatározat alapján a Magyar Nemzeti Bank az 1969—70-es évre 6 millió forint kedvezményes hitelt biztosított a szolgáltatási tevékenység fejlesztésére Komárom megyében, igényt ezideig hárommillió forintra jelentettek be. Ismeretes ugyanakkor, hogy másirányú beruházási hitelekért milyen küzdelem folyik. Még jelenleg is nagy a különbség a szolgáltató és a termelő vállalatok fejlesztési, anyagi érdekeltsége között. Ezt a körülményt különösen azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek a működése bizonyítja, amelyek a szolgáltatási tevékenység mellett árutermeléssel is foglalkoznak. Számokkal lehet bizonyítani, hogy ezeknél a vállalatoknál, szövetkezeteknél évről évre nemcsak viszonyítottan, hanem tömegében is csökken a szolgáltatás mértéke. És mivel a szolgáltatás nem nyújt olyan nyereséget, mint az árutermelő tevékenység, a jelenlegi szabályozók mellett nem várható, hogy ezek a vállalatok, szövetkezetek legalább úgy törődjenek a szolgáltatási tevékenységgel, mint az árutermeléssel. Nehezen következik be a javítás-szolgáltatási munkában kedvező változás, mert anyagi érdekeltségük, jövedelmük a nyereségtömeghez tapad, ezt pedig lényegesen kedvezőbben lehet elérni az árutermelésben. Sajnos, ezt egy Komárom megyei példa is bizonyítja, mivel különböző gazdasági megfontolások miatt 8 éve húzódik a megyei mosoda megépítése. Ebben a fedezet hiánya mellett a fent említett problémák is szerepet játszanak. Reméljük, az újabb intézkedések hatására és azért, mert az üzemeltetésben érdekelt vezető öntudata erősebb lesz anyagi érdekeltségénél, ez évben megkezdődik az építés a Komárom megyei asszonyok legnagyobb örömére. A másik ilyen jelentős probléma az alkatrészellátás. Ez nemcsak a lakosságnak okoz sok bosszúságot, kellemetlenséget, hanem befolyással van a szolgáltatási ágazatban dolgozók jövedelmére is, mivel alkatrészhiány miatt nem tudnak folyamatosan dolgozni, és ez keresetükre is kihatással van. Jellemző az alkatrészhiány problémájára például, hogy a tatabányai autójavító vállalathoz bevitt gépkocsi javítását csak úgy vállalták el, ha a tulajdonos előzőleg megszerezte a szükséges alkatrészt. Megjegyzem, olyan kocsiról van szó, amely egyébként a mi viszonyaink között nagyobb mennyiségben kerül forgalomba. f