Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-31

2425 Àz Országgyűlés 31. ülése, 1970. március 4-én, szerdán 2426 lés, bármelyik megbeszélés akármilyen szerény előrehaladása is segít az európai konferencia összehívásában és eredményessé tételében. Viszont ennél sokkal fontosabb, hogy az európai konferencia már annyira előkészített állapotban van, hogy kudarcot a jelenlegi európai viszonyok között sem vallhatna, megtartása viszont új lendületet adhatna mindezeknek a kérdéseknek, amelyekben való előrehaladást egyesek a konferencia összehívása előfeltételének szeretnék feltüntetni. Mi készek vagyunk a konferenciára már ma. Megtartása természetesen ennek ellenére csak akkor lehet lehetséges, amikor a többi érdekelt ország is felkészültnek érzi magát erre a konferenciára. A felkészültség tudatának ez a fokozása jelenti ma az európai diplomácia legsürgetőbb feladatát a kelet—nyugati tárgyalások sorában. Tisztelt Országgyűlés! Az európai biztonsági konferencia és az európai biztonsági rendszer kidolgozása egymással egybetartozó, de ugyanakkor egymástól különálló ügy. Minden jel azt mutatja, hogy az európai biztonsági konferenciát már semmiféle erő nem tudja megakadályozni, de ha mégis bekövetkeznék ez, akkor is feladatuk lenne az európai országoknak, hogy új módokon keressék az európai biztonság megteremtését. Az európai biztonsági konferencia a jelenlegi európai viszonyok között a mainál biztonságosabb európai biztonsági rendszer megteremtésének legfontosabb eszköze. A mi számunkra az európai biztonsági konferencia nem végcél, hanem fontos alkalom a cél elérésében. A mi számunkra a biztonsági konferencia nem propaganda-kérdés, hanem általa a lényegre törekszünk, az európai népek békéjének és biztonságának megerősítésére, s ezen belül a világ más tájain az izzó gócok oltására. Annak ellenére, hogy az európai biztonsági konferencia egybehívását már évek óta az európai szocialista országok kezdeményezték, a mi számunkra ez a kezdeményezés nem presztízskérdés. Minden új kezdeményezést, minden új javaslatot örömmel üdvözlünk, akármilyen területről jönnek, akár kormányoktól, társadalmi szervezetektől, Nyugatról, Keletről, egyházaktól, az élet bármely területéről: Ennek következtében úgy tekintünk minden új kezdeményezésre, mint amelyet gondosan tanulmányozni kell és amenyiben előbbre viszi a konferencia és a biztonság ügyét, akkor azt mi támogatjuk. Mi úgy tekintünk a Finn Köztársaság kezdeményezésére, amellyel Helsinkit felajánlotta a konferencia színhelyéül, mint a szocialista országok budapesti felhívásától viszonylagosan független — nem annyira a viszonylagost hangoztatom, mint a függetlent — kezdeményezésre. Finnország kormányát az a felismerés vezette, hogy a biztonsági konferencia gondolata érlelődik mind a Varsói Szerződés, mind a NATO tagállamok körében, mind a semleges európai országoknál és ezért mindezeket figyelembevéve ajánlotta fel a finn kormány a finn fővárost a konferencia színhelyéül. A finn kormány nagy szolgálatokat tett kezdeményezésével az európai országoknak abban, hogy megállapodásukat kialakíthassák az európai biztonság konferenciájának előkészítésében, és az időponttal, a napirenddel kapcsolatos problémákban. Szívesen üdvözöltük tehát a finn kormány kezdeményezését. Kekkonen elnök budapesti látogatása a két baráti ország és a rokonság hagyományos tudatában élő nép kapcsolatainak ápolásán felül azt is segítette, hogy az európai biztonság szolgálatában fokozzuk együttműködésünket. Az a valószínű, hogy még ebben\az évben Fock elvtárs eleget tesz finnországi meghívásának, Losonczi elvtárs pedig a jövő évben látogat Finnországba. Ezek a látogatások a két ország kapcsolatainak további ápolása mellett az európai béke és biztonság megszilárdítását is szolgálják. Ha Finnországon túl más európai ország, akár NATO-ország, akár el nem kötelezett, így például Svájc vagy Ausztria, ahol a semlegességből eredően különleges nemzetközi felelősség adódik, új javaslatokat tesz az európai biztonság előmozdításának útján, akkor mi az ilyen javaslatokat szívesen fogadjuk, azokat tanulmányozzuk és amennyiben célravezetőknek tűnnek, azokat támogatjuk is. Mi az európai biztonsági konferencia összehívása elé nem támasztunk előfeltételeket. Sőt, az a meggyőződésünk, hogy az sem helyes, ha mások ilyeneket támasztanak, vagy készülnek támasztani. Az európai biztonság megszilárdításának viszont vannak előfeltételei. A konferenciának nincsenek, de a biztonság megteremtésének vannak. Igazi és teljes biztonság ninqs Európában, amíg teljes nemzetközi elismerést nem nyernek Lengyelország mai határai, amíg a két Németország tényét és létét mind de facto, mind de jure minden európai ország el nem ismeri, amíg a Nyugat-Berlinre vonatkozó nemzetközi megállapodásokat minden illetékes tiszteletben nem tartja, amíg a müncheni egyezményt minden érdekelt ország nemcsak törvénytelennek, hanem kezdettől fogva érvénytelennek nem nyilvánítja. Ezek nem az európai biztonsági konferenciának, hanem az európai biztonság kibontakozásának az előfeltételei. Tisztelt Országgyűlés! A Német Demokratikus Köztársaságban folytatott tárgyalásaink, a Varsói Szerződés értekezletei, a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő baráti és szövetségi kapcsolataink alapján, figyelembe véve a Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel folytatott tárgyalásainkat is, nem tekintjük alaptalannak azt a reményt, hogy a Szovjetunió és az NSZK, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között folyó eszmecsere komoly tárgyalásokhoz vezethet. A két Németország egymáshoz való viszonyának rendezése egyszerre szolgálná Európa népei és a német nép érdekeit. Az előző nyugatnémet kormányok szélmalomharca növelte a háborús veszélyeket Európában és mélyítette a német nép kettészakítottságát. Ha az új nyugatnémet kormány y

Willi Brandt kancellár vezetésével nem él a mostani tárgyalások adta lehetőségekkel, akkor nagyon hosszú időre pecsételi meg ezzel a német nép többfelé szakítottságát. /