Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-31

2415 Az Országgyűlés 31. ülése, 1970. március 4-én, szerdán 2416 rendszerrel is elő kívánjuk segíteni az üzlethálózat fejlesztését, valamint a kereskedelem fokozott kezdeményezését, új, korszerű termékek termelésére, választékának bővítésére. Az ötéves tervet — beleértve természetesen a közgazdasági szabályozó rendszert is — az év közepén terjeszthetjük pártunk Központi Bizottsága elé. Bízunk benne, hogy az utána elvégzendő munkát két-három hónap alatt befejezzük, és október—novemberben a tervet megvitatásra, jóváhagyásra, törvényalkotásra a tisztelt Országgyűlés elé terjeszthetjük. , Tisztelt Országgyűlés ! Képviselő Elvtársak! A gazdaságirányítás reformját pártunk és kormányunk mindig úgy értelmezte, hogy az nemcsak a szorosan vett gazdasági életre, hanem a társadalmi életnek szinte minden területére kihat. Felfogásunk szerint ,,a reform célja, hogy erősítse szocialista rendszerünket, gyorsítsa meg pártunk és népünk céljának elérését, a szocialista társadalom teljes felépítését." A gazdaságirányítási rendszer politikailag jelentős eredménye a demokratizmus erősödése különösen az üzemekben, a termelő egységekben. Sokakban felvetődik a kérdés, vajon ez nem jelenti-e a centrális, a kormányzati irányítás háttérbe szorulását, gyengülését? Ez semmiképpen sem jelenti azt, nem is jelentheti, hiszen ellentmondana a demokratikus centralizmus elvének. Az elmúlt két esztendő tapasztalatai is ezt igazolják. A kormányzati szervek eljárásainknak megfelelően jobban, átfogóbban, fontosságuknak megfelelően tudtak az elsőrendű ügyekkel foglalkozni, így például az ötéves tervezéssel, a 15 éves távlati fejlesztéssel, nagyjelentőségű nemzetközi együttműködési kérdésekkel. Az is igaz, előfordult, hogy sok esetben késett vagy elmaradt a kormányzati szervek intézkedése, mikor pedig arra szükség lett volna. A kormányzati munkának ez a hiányossága nem írható a reform számlájára, hanem vezetői gyengeségünknek tudható be. Igen nagy hibát követnénk el, ha ezt a hiányosságot a gazdálkodó egységek jogainak, hatáskörének szűkítésével kívánnánk megszüntetni. A demokrácia fogalmáról napjainkban világszerte széles körű viták folynak. A kormánynak— összhangban a párt politikájával — az a nézete, hogy az államhatalom és államigazgatás demokratizmusa feltétele a haladásnak, a fejlődésnek. A nép tevőleges segítése nélkül a szocialista társadalmi viszonyokat fejleszteni lehetetlen. A magyar nép a szabad országában szocialista demokráciát igényel, s ez nyilvánvalóan nemcsak többet, de mást is jelent, mint amire a tőkésországokban gondolnak, amikor demokráciáról beszélnek. A mi demokráciánk kibontakoztatása szocialista rendszerünk fejlődésének nemcsak magától értetődő követelménye, de természetes következménye is. S e következmények állami és társadalmi életünk számos területén folyamatosan jelentkeznek, a mi feladatunk pedig az, hogy ezeket felismerjük, és megtegyük a megfelelő lépéseket. Világosan kell látni azt is, hogy a szocialista demokratizmus nemcsak államigazgatási probléma, de a társadalmi élet egészét meghatározó elv és követelmény is. Jelenti egyben a kisebb közösségek emberi légkörének állandó tökéletesítését és javítását. Minden munkahely, minden üzem, minden egyes kisebb-nagyobb kollektíva a saját hatáskörén belül is köteles keresni azokat a formákat, lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a demokratizmus, a szocialista közösségi szellem még jobb kibontakoztatását. A szocialista demokrácia fejlesztésének lényeges előfeltétele, hogy minden állampolgár ismerje jogait, kötelességeit. Éljen azokkal a lehetőségekkel, melyeket számára a törvény biztosít. A közéleti demokratizmusnak nagy számban vannak még „rejtett" tartalékai. Minél jobban fel kell tárni és fel kell szabadítani ezeket. Lehetnek, sőt minden bizonnyal vannak is sokan, akik keveslik a demokratizmus kibontakoztatása érdekében eddig tett intézkedéseinket, vagy nyilvánosságra hozott szándékainkat. Vannak, akik sokallják. Mi sem állítjuk, hogy mindig mindent hibátlanul oldottunk meg, de abban bizonyosak vagyunk, hogy helyes irányban haladunk. A fejlődés tempóját lehetőségeink határozzák meg. Felelős emberek vagyunk és kijelenthetjük: az ütemet nem szabhatjuk meg önkényesen. Ez a hazánkban kialakult objektív és szubjektív körülményektől függ. Azoknak pedig, akik attól félnének, hogy máris túl messzire mentünk el, azt válaszoljuk, hogy mi a marxizmus—leninizmus szellemében kívánunk haladni szocialista társadalmunk építésében, és ezt a demokratizmus állandó fejlesztése nélkül nem oldhatjuk meg. Ennek megfelelően egy sor olyan intézkedést tettünk, amelyek ugyan önmagukban is szükségessé váltak, de a gazdaságirányítási reform szelleme a végrehajtásukra pozitívan hatott, a megoldásuk módszere a demokratizmus kibontakoztatását helyezte előtérbe. Csak példaképpen említem a tudománypolitikai irányelvek kidolgozását, az akadémiai, valamint az egyetemek területén megkezdett reformot. Pártunk Központi Bizottsága még a múlt évben, március 5—6-i ülésén határozatot hozott az állami élet, a szocialista demokrácia fejlesztésének időszerű kérdéseiről. E határozat szellemében azóta egy sor intézkedés történt már az államigazgatás területén is, elsősorban a tanácsoknál. A legfontosabb rendezendő kérdések kidolgozása még folyik. Ezek sorában a leglényegesebb Alkotmányunk módosítása, az új tanácstörvény és a választási rendszer továbbfejlesztése. Meg vagyok győződve arról, hogy a megalkotandó törvények, valamint — velük összefüggésben — az államigazgatás egész területére kiterjedő intézkedéssorozat egész közéletünkben a bürokrácia csökkentését, a munka egyszerűsítését, a hatékonyság növelését fogja eredményezni. S mindez egyúttal a szocialista demokrácia fejlesztését, s ezen keresztül rendszerünk további megszilárdítását fogja jelenteni. Tisztelt Országgyűlés ! Ebben a szellemben készítette elő és tárgyalta meg pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén az ifjúsággal kapcsolatos politika néhány kérdését, valamint a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről szóló jelentést és javaslatot. A feladatok végrehajtásának konkrét