Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2203 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2204 A gazdaság fejlődése azonban nem kizárólag a gazdaságpolitikai elgondolások kidolgozásán, valamint az azok megvalósítását szolgáló központi előírásokon múlik. Jelentős feladat hárul az irányítás minden szintjére. Az állami gazdaságirányítási munkában szélesíteni kell a tudományos vezetési módszerek alkalmazását, jobban kell elosztani a rendelkezésre álló erőket és ennek megfelelő szintre helyezni a döntési hatásköröket. Tovább kell növelni a helyi szervek önállóságát. Igen sokrétű feladat hárul ugyanakkor az üzemi, vállalati vezetőkre. Határozottabb, célratörőbb, fegyelmet tartó vállalati vezetésre van szükségünk mindenütt. Meg kell javítani a vállalati munka szervezettségét. Ebben elsősorban az üzemi középkáderek tevékenységére kell támaszkodni. Hasznosítani kell az idősebb generációk tapasztalatait, a korszerűen képzett szakmunkás-ifjúság és értelmiség alkotó erejét. Ezt szolgálja az ország felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny, a magyar dolgozók nagyszerű hazafias teljesítménye. Mindezek alapján lehetőségünk van arra, hogy hazánk 1970-ben a korábbiaknál is nagyobb lépést tegyen a szocialista fejlődés útján. Ilyen törekvések jegyében terjesztem a t. Országgyűlés elé az 1970. évi állami költségvetést, és a kormány nevében kérem annak elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.15—12,37. Elnök: VASS ISTVÁNNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Inokai János képviselőtársunknak, a terv- és költségvetési bizottság előadójának adom meg a szót. INOKAI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács elnöke, Fock elvtárs 1967. július 12-i beszédében a következőket mondotta: „Az új mechanizmus bevezetésének célja, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük hatékonyabbá tervgazdasági rendszerünket, hasznosítsuk jobban a szocialista gazdálkodás lehetőségeit, gazdálkodjunk minden szinten jövedelmezőbben, gondos gazda módján őrizzük a nép vagyonát, szolgáljuk szorgalmas munkával a közösség és az egyén alapvetően azonos érdekeit, és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépítését." Amióta elhangzottak ezek a szavak, a harmadik költségvetési törvényjavaslatot tárgyaljuk. Az első még a régi mechanizmus gyakorlatában készült, a második már az új mechanizmus jegyében, de még érdemi és véglegesnek mondható tapasztalatok nélkül. Az 1970. évi állami költségvetési javaslatban már érvényesültek az új gazdaságirányítási rendszer kétesztendős tapasztalatai, és ennek értelmében megváltozott a költségvetés készítésének metodikája is. Dr. Hargitai Katalin képviselőtársunk vetette fel egy tavalyi ülésünkön, hogy a költségvetés összeállításánál a nem szakemberekre is legyenek tekintettel, és olyan anyagot adjanak a képviselőknek, ami módot ad arra, hogy megismerkedhessenek az összefüggésekkel és a részletekkel, és ezek ismeretében alakíthassák ki véleményüket. Az Országgyűlés elnöksége is egyetértett ennek a kívánságnak szükségszerűségével, és ennek eredményeképpen az állandó bizottságok tagjai már szeptember hóban megismerkedhettek a Pénzügyminisztérium elképzeléseivel. A Pénzügyminisztérium a képviselők döntését alátámasztotta az ágazati költségvetések részletes indokolásával, tájékoztató, számszerű összeállításokkal. Ezt az anyagot a bizottságok egyértelműen jónak ítélték. Az viszont további kívánságuk volt, hogy a jövőben a szaktárcák anyagait előbb kapják meg, mint a költségvetési törvényjavaslatot és a javaslat előzetes tárgyalásán már ezeknek a szaktárca-anyagoknak ismeretében vehessenek részt. Ezt a kívánságot elfogadta a pénzügyminiszter elvtárs, és ígéretet tett, hogy a legközelebbi tárgyalási anyagot már ennek megfelelően készítik el. Biztosak vagyunk abban, hogy ilyen információ kiépítése még inkább lehetővé teszi, hogy a költségvetési törvényjavaslat előkészítésében az országgyűlési bizottságok az eddiginél is nagyobb szerepet tölthessenek be. Az 1970. évi költségvetés tárgyalásánál is az állandó bizottságok megalapozott és komplex információi tették lehetővé, hogy a viták során nemcsak a költségvetés irányelveinél, hanem az érdemi kérdésekben is érvényesíthessék a képviselők álláspontjukat. Különösen intenzív volt a parlamenti bizottságok közreműködése a közös társadalmi fogyasztás céljait szolgáló intézmények által ellátott feladatkörök jobb pénzügyi megalapozásában. A különböző bizottságok a költségvetési törvényjavaslat előkészítése során már ez év októberében számos indítványt tettek, elsősorban az egészségügyi, a kulturális és a gazdasági feladatok területén az ellátási színvonal javítására. Mindezt a kormány magáévá tette azzal, hogy az indítványok pénzügyi megalapozására együttesen 322 millió forint kiadási előirányzat megállapítását javasolja ezekben a témákban az országgyűlésnek. Ebből 70 millió forint az egészségügyi ellátás színvonalának javítását, új intenzív kórházi osztályok megszervezését, a műszer- és anyagellátás javítását, a kórházi higiénia fokozását, 51 millió forint a fő- és középfokú oktatást és a szakmunkásképzést, 45 millió forint a rádió és televízió műsorszínvonal emelését és az adásidő bővítését szolgálja. Hatmillió forintot a tudománypolitikai koncepcióknak megfelelően a kutatóintézetek és egyetemi osztályok korszerű eszközökkel való ellátása céljaira adtak. Ezekben kifejezésre jut költségvetési politikánknak az a törekvése, hogy a rendelkezésre álló többlet források jelentős részét az ellátási színvonal növelésére fordítsa. A költségvetésből finanszírozott szervek jövő évi pénzügyi lehetőségéinek megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a tanácsok az új érdekeltségi rendszer keretében jelentős bevételi többletre tesznek szert, amelynek segítségével területükön meggyorsíthatják az egész-