Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-28

2189 Az Országgyűlés 28. ülése, 1969. december 10-én, szerdán 2190 42 százalékkal emelkedik. A társadalmi termék növekedése 6—7 százalékponttal, a nemzeti jövedelem pedig 16—18 százalékponttal magasabb a tervezettnél. Az ipari termelés növekedése öt év alatt 33—35 százalék, s ez megfelel az előirányzottnak. Az építés 50—53 százalékkal, a számítottnak kétszeresével nő. A mezőgazdasági termelés is meghaladja a várakozásokat. A nemzeti jövedelem felhasználását az jellemzi, hogy a fogyasztás 31—33 százalékkal, a felhalmozás pedig 62—64 százalékkal emelkedik. A belföldi felhasználásból az időszak egészében a fogyasztás részaránya 11—1% százalék, a felhalmozásé pedig 22—23 százalék. A gazdaság növekedése csaknem minden területen gyorsabb, mint a második ötéves tervben volt. Az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének üteme különösen gyors volt a harmadik ötéves terv első két évében. A gazdasági egyensúly fokozatos javulása viszont csak a reform tényleges bevezetése után következett be. Az 1968. évtől kezdődően a termelés, a forgalom és a felhasználás egymásra ható átalakulása következtében valamelyest mérséklődött az ipari és az építőipari termelés növekedése. A mezőgazdaság viszont képes volt arra, hogy tovább fokozza az elért kedvező terméseredményeket. A nemzeti jövedelem felhasználásában élénkült a fogyasztás, és mérséklődött a felhalmozás bővülése. Dinamikusabbá vált az export-forgalom, ugyanakkor némileg lassult az import emelkedése. Az ötéves időszakban az export 48—50 százalékkal, az import pedig 42—44 százalékkal növekszik. Mindez együttesen azt eredményezte, hogy az egész gazdaság stabilitása és arányos továbbfejlődésre való képessége megerősödött. Bebizonyosodott ezzel, hogy a reform körülményei között az állam centrális gazdasági irányító szerepe a korábbinál jobban érvényesül. Örvendetes, hogy ezek a gazdasági eredmények együttjárnak az ország népe életkörülményeinek a terveket meghaladó javulásával. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme öt év alatt a tervezett 14—16 százalék helyett 30— 32 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig a számított 9—10 százalékkal szemben 15— 16 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatottság — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül számítva — 8 százalék helyett közel 12 százalékkal nőtt. A lakosság áruvásárlásai 45—47 százalékkal, az előirányzott kétszeresével emelkednek. Külön figyelemre méltó tény, hogy a lakosság jövedelmei a tervidőszak egyes éveiben egyenletesebb ütemben nőttek, mialatt más gazdasági mutatókban évente jelentős ingadozásokat is tapasztalhattunk. Az egy főre jutó reáljövedelem évi átlagban 5,6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 3 százalékkal nőtt. Mindez megfelel társadalmi és gazdaságpolitikai céljainknak. Az életkörülménvek alakulásához szorosan hozzátatozik, hogy ebben az időszakban összesen 320 000 lakás épül, 38 000-rel több, mint a második ötéves terv periódusában. Az új lakásokból 108 000 állami, 212 000 pedig magánerőből épül. Az életszínvonal javulása a lakosság szempontjából nézve jelentős, akár a tervezetthez, akár gazdasági fejlődésünkhöz viszonvítjuk. A jövedelmek, emelkedése mögött azonban természetesen eltérések mutatkoznak, azaz vannak- rétegek és családok, amelyeknél az átlagnál nagyobb, és vannak, ahol az átlagnál kisebb a növekedés. A kialakult helyzethez hozzátartozik az is, hogy 1968-tól kezdve lehetőséget adtunk a fogyasztói árak korábbinál szabadabb mozgására, megteremtve a kereslet-kínálat, a termelési szükséglet vátozásának rugalmasabb áralakító hatását. Az árváltozások kétirányúak. Egyes termé; kek ára emelkedik, másoké csökken. Együttes hatásuk növelte a fogyasztói árszínvonalat. Noha a fogyasztói árszínvonal mozgása átlagosan a tervezett évi 1—2 százalékos kereten belül maradt, kétségtelen, hogy a lakosság egyes rétegeit az együttesen ugyan nem jelentős, de egyes áru- , cikkeknél komolyan érezhető áremelkedés eléggé eltérően érintette. Azoknál a rétegeknél, amelyeknél a munkabérek is emelkedtek, a jövedelmek növekedése általában meghaladta az áremelkedéseket, s így a reáljövedelem is emelkedett. Más a helyzet azoknál, ahol a jövedelmek változatlanok maradtak. Jogos például az egyedül élő nyugdíjasok panasza, mert a nyugdíjak reálértéke az árváltozások miatt lassan csökken. Ezen a gondon egyébként már a jövő évben enyhítünk. Miközben a legfontosabb közszükségleti cikkek államilag megállapított árait fenntartjuk a fogyasztók érdekében, az áruk jelentős részénél a korábbinál szabadabb ármozgást sem volna helyes kiiktatni a gazdasági életből, mert az a gazdasági valóság kifejezője, és egyúttal fontos eszköze a korszerűsítésnek, a választék szerinti egyensúlynak, a jobb ellátásnak és a reális tervezésnek is. i Mi tehát a helyes politika az életszínvonal emelésénél ? Alapvetően két megoldás között választhatunk: a viszonylag lassú ütemű tartós növekedés vagy időnként ugrásszerű változtatás. Ez utóbbi természetesen jobban érzékelhető lenne a változások időpontjában minden családban. Az ilyen út azonban csak a fejlődés egyenletességének rovására valósítható meg, mert ciklikus hatást gyakorolna a termelésre és a forgalomra. Ezért a magunk részéről az állandó, következetes, kiegyensúlyozott és folyamatos életszínvonalnövelés mellett vagyunk. Valójában ez a gazdaságirányító munka számára kettős követelményt jelent: egyfelől, hogy a lakosság jövedelmei, a termelésben közvetlenül dolgozók, az alkalmazotti és a nyugdíjas rétegeké is, a társadalmi munka termelékenységének javulásával harmóniában emelkedjenek, másfelől pedig, hogy a fogyasztói árak és a létfenntartási költségek alakulása ne semlegesítse életszínvonal-politikai terveink megvalósulását. Szabályozási rendszerünkben megvannak az eszközök ahhoz, hogy ezeket a követelményeket -teljesítsük. Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság fejlődésének néhány időszerű kérdéséről szeretnék valamivel részletesebben szólni. A harmadik ötéves tervben elért eredmények közül igen nagy jelentőségű a mezőgazdasági termelés számottevő bővülése. Ezt elősegítette az 1966 elején a reform előkészítéseként végrehajtott jelentős felvásárlási áremelés is. Si97*