Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-21

1687 Az Országgyűlés 21. ülése, 1969. április 17-én, csütörtökön 168& Tisztelt Országgyűlés, kedves Elvtársak! A fent vázolt munka folyamatban van és természetesen sokkal több részletkérdés feldolgozása is folyik, mint amiket most, e felszólalás keretében ismertetni tudtam. A munka a párt irányításával indult meg, s most egyre nagyobb mértékben bekapcsolódnak az állami szervek, minisztériumok, jogalkotó fórumok is. Az a tervünk, hogy a széles vitában kidolgozott és kikristályosodott elveket a párt Központi Bizottsága a nyár folyamán megtárgyalja és az év második felében ennek alapulvételével megindul a gyakorlati, részletekbe menő jogalkotó, operatív tevékenység, ezen kérdések rendezésére. Űgy gondolom, hogy most, amikor a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk, helyes, ha nemcsak konkrét részleteiről beszélünk, hanem vázoljuk és világossá tesszük országunk egész műszaki-tudományos kutatási tevékenységét is, a folyó munkálatokat, a változást és a perspektívát, és ebbe belehelyezve szemléljük az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Azt hiszem — és ebben minden bizonnyal nem állok egyedül —, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat egész szelleme, mondanivalója, illeszkedik programunkhoz, megfelel mindannak a változásnak, ami az elmúlt időben hazánkban a gazdaságirányítás terén végbement, alkalmazkodik a nemzetközi gyakorlathoz, a fejlődéshez, lehetővé teszi nemzetközi kapcsolataink gyorsabb növelését és megfelel azoknak a koncepcióknak, elveknek, amelyek lényegéről a felszólalásban megkíséreltem átfogó képet adni. Szocializmust építő társadalmunkban növekvő és fejlődésünktől elválaszthatatlan a tudomány, a kutatás és a tudomány tervezése. Ez fejlődésünknek nemcsak nélkülözhetetlen része, hanem hajtóereje is a távlatok, a jövő megalapozása, biztosítéka. Hadd tegyem hozzá, ez a feladat nemcsak szükséges, de szép és felemelő is. A törvényjavaslattal egyetértve, azt a tisztelt képviselő elvtársaknak elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Guba Sándor képviselőtársunk. DR. GUBA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Tervezett felszólalásomban egy módosító javaslatot kívántam tenni, amelyet a miniszter elvtárs elfogadott és ő terjesztett elő. Ez úton szeretném megköszönni elfogadását és előterjesztését Kiss Árpád miniszter elvtársnak és dr. Dimény Imre miniszter elvtársnak, mert úgy vélem, hogy ennek a kiegészítésnek, ennek a módosításnak az állattenyésztés műszaki fejlesztése szempontjából a későbbiekben nagy jelentősége lesz. Engedtessék meg ezzel kapcsolatban, hogy indokolásként néhány gondolatot elmondjak arról, miért vetődött fel a törvényjavaslatnak ilyen értelmű módosítása, tehát a növényfajták szabadalmi oltalmazásának az állatfajtákra történő kiterjesztése is. Az állatnemesítés nem új keletű dolog, azonban itt is, mint szerte a műszaki életben, az utóbbi években, évtizedekben, egy pezsdülés észlelhető, ami elsősorban az állathibridfajták előállításában jelölhető meg. Ezek a korábbi fajtákénál sokkal nagyobb termelőképességű egyedek, amelyeket már szerte a világon megindítottak előállítani, illetőleg tenyészteni. Baromfihibridek ismeretesek külföldön, sőt, már hazánkban is, sertéshibridek előállítása is folyik, hazánkban is és külföldön is. Lényegében nem is lehetne jobb példát mondani annak alátámasztására, hogy milyen fontos a szabadalmi oltalom kiterjesztése ilyen vonatkozásban a mezőgazdaságra és ezen belül az állattenyésztésre, mint éppen ezek a hibridizálási tevékenységek. Ezen túlmenően alátámasztja a törvényjavaslat módosítását ilyen értelemben az is, hogy a korábbiakban már hatályban van egy kormányrendelet, a 21/1968-as kormányrendelet, amely a fajták minősítésével foglalkozik. Ez a kormányrendelet mind a növény-, mind az állatfajtákra kiterjedő hatállyal rendelkezik, amennyiben a törvényjavaslat szerint is hatályban maradna továbbra is a kormányrendelet, kétségkívül ellentét állna fenn a kormányrendelet és a törvényjavaslat között. Ez is feloldódik ezzel a módosító javaslattal, illetőleg annak elfogadásával. Mindezek után úgy vélem, hogy az ilyen értelmű kiterjesztése a szabadalmi oltalomnak az állatfajtákra is, kétségkívül a genetikával foglalkozó kutatók tevékenységét igen erősen serkenteni fogja, s meg fog indítani egy élénk nemzetközi áramlatot is, amelynek kétségtelenül a későbbiekben várható a gyümölcse is. Engedtessék meg, hogy a módosító javaslaton túlmenően néhány egyéb gondolatot is elmondjak. A törvényjavaslat 6. §. (3) bekezdésének a) pontja lehetőséget ad arra, hogy az emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék előállítására irányuló eljárás szabadalmazható legyen. Megítélésem szerint ide tartoznak azok az agro-, illetőleg zootechnikai eljárások is, amelyek segítségével a termelés., az új fajták mellett, illetve azokkal egyidejűleg igen jelentős mértékben növelhető. Ezeknek az agro-, illetve zootechnikai eljárásoknak az esetében az újdonság, a haladó jelleg, a műszaki jelleg, a gyakorlati alkalmazhatóság elbírálása igen nagy körültekintést igényel. A növényi és állatfajták állami minősítését jelenleg az Országos Fajtaminősítő Intézet végzi. Célszerű lenne ennek a már meglevő és jól működő intézetnek hatáskörét az új agro- és zootechnikai eljárások állami minősítésére is kiterjeszteni. Tisztelt Országgyűlés ! Meggyőződésem,, hogy a napirenden levő törvényjavaslat elfogadása nagy lendületet fog adni hazánkban az alkotókedv kibontakozásának és a műszaki fejlődésnek. A törvényjavaslat az új gazdaságirányítási rendszer hatékonyságának szempontjából is igen figyelemre méltó. Köztudomású, hogy a gazdaságirányítási rendszerünk egyik fontos pillére a fokozott műszaki fejlesztésre és általában a tudományos kutatás eredményeire