Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-27

• 2167 Az Országgyűlés 27. ülése, 1969 fogyasztóinak pedig 5 százaléka térségünkben van. A fejlődés ellenére a gázenergia-szolgáltatás lehetősége még így is viszonylag szűk körre terjed ki, és az eddigi eredményeinkkel korántsem vagyunk megelégedve. Az ország gázkincsének jelentős része, több mint 24 millárd köbméter a Hajdúszoboszlói gázelőfordulásban tárolódik. A megépült rhodern gázbontó üzem az ország gázhálózatába naponta több millió köbmétert szolgáltat. A megye ezen földrajzi adottságai ellenére a vezetékes gázellátás nem megfelelő ütemű. A megyei vezetés ezt felismerve készítette el a földgázfejlesztési tervét, melyben a várható gázfelhasználási igény is meghatározásra került ipari, mezőgazdasági, lakossági és kommunális területeken egyaránt. E felmérés szerint térségünkben mintegy 15 település adottságai megfelelőek ahhoz, hogy bizonyos gazdasági, műszaki feltételek teljesítése esetén vezetékes földgázellátásban részesüljenek. A földgáz, mint energiahordozó felhasználása iránt területünkön igen nagy az érdeklődés annak ellenére, hogy ez irányú propagandamun' kánk hiányos volt. Ezt igazolja augusztus hónapban Hajdúszoboszlón megtartott gázankét, ahol több százan vettek részt, ipar, mezőgazdaság vezetői, képviselői. Széles körű vizsgálat és a lakossági kommunális fogyasztás nagyobb ütemű fejlesztési problémáinál általánosan vetődött fel, hogy a gáz bevezetése magas beruházási költséget igényel. Általában háztartásonként 10— 15 000 forintot. így a jelenleg kialakult fogyasztói árszínvonalban — amit a lakosság magasnak tart — nincs megfelelően érdekelve a gyorsabb áttérésre, ami a fogyasztás bővítésében, vagy az új fogyasztóként való jelentkezésben nyilvánul meg. Mivel népgazdaságilag igen jelentős gazdasági eredménnyel járó kérdésről van szó, javasolom, hogy a Nehézipari Minisztérium vizsgálja meg, milyen módszerekkel lehet ösztönzőbbé tenni a lakossági és kommunális fogyasztást. Ugyancsak a földgázenergia nagyobb ütemű felhasználásánál szólnom kell a fennálló anyagi nehézségekről. Mint ismeretes, országunkban — így megyénk területén is — igen erőteljes ütemű közművesítési program van folyamatban. A településekben víz-, szennyvíz-közművek épülnek, a meglevőket bővítik. Mindez összhangban van a lakásépítkezések ütemének nagyarányú növelésével. A tanácsok ezen feladatok végrehajtására — a lakosság hozzájárulásait is figyelembe véve — nagymértékben és hosszabb időre igénybe veszik anyagi eszközeiket, a hitellehetőségeket. Ez viszont azt is jelenti, hogy a helyi erőforrásból csak korlátozott összegek biztosíthatók a gázhálózat építésére. Ezek az első ütemben csak részleges kiépítést tesznek lehetővé, ami különösen induláskor viszonylag alacsony fogyasztást eredményez. így a berendezések teljes kihasználása csak folyamatosan valósulhat meg. hosszabb időt vesz igénybe. összességében a gazdaságos beruházások kerülnek megvalósításra — hiszen ez az engedélyezés egyik feltétele. Ezért úgy gondolom, indokolt, hogy a gázipar a kisebb települések beszeptember 25-én, csütörtökön 2168 ruházásában is anyagilag bátrabban működjön közre. Ahhoz, hogy a törvényjavaslatban előírt és az ezt követő végrehajtásokban rögzített előírások valóban a biztonságos és magasabb színvonalú szolgáltatást megvalósítsák, a gázipar dolgozóival szemben olyan követelményt, kell támasztani, ami az eddigieket meghaladja. Gondolok itt arra is, hogy az emberi életet követelő gázrobbanások — amelyek az utóbbi években Debrecenben, Hajdúszoboszlón, de másutt is előfordultak — a jövőben megszűnjenek. Az elmúlt 4—5 év az előbbiekben ismertetett nagyarányú fejlődést hozta, ami azzal járt, hogy csak megyénk területén a gázszolgáltatással és az ahhoz kapcsolódó tevékenységgel foglalkozó dolgozók létszáma megkétszereződött. E számszerű növekedést azonban nem tudta követni sem a középszintű technikus, sem a felsőszintű mérnökképzés, de a szakmunkásképzésben is a régi, elsősorban az építőipar által megkövetelt színvonalú képzés volt. Mivel a létszámfelfutás bekövetkezett, biztosítani kell folyamatosan ezen dolgozóknak gyors betanítását, átképzését és gyorsítani, szervezettebbé tenni a még nagyobb felfutáshoz szükséges szakképzést, minden szinten. A szakképzésen túlmenően szükséges vonzóbbá tenni a gáziparban való munkavégzést, mert jelenleg az iparban dolgozók köre elsősorban a régebbi tanácsi szolgáltató iparban foglalkoztatottakból tevődik ki, ahol közismerten alacsonyabb volt a bérszínvonal és egyéb juttatás, mint az olajipar egyéb területén. Így az a helyzet állott elő, hogy az olajipari dolgozók a régi szerzett jog alapján kedvezményes földgáz és propán-butángáz juttatásban részesülnek, míg az összlétszám körülbelül 10 százalékát kitevő gázipari dolgozók egyrésze nem. Emiatt olyan helyzet alakult ki, hogy egy munkahelyen ugyanolyan munkát végző dolgozók egyrésze a kedvezményt élvezi, a másik része pedig nem. E probléma lerendezése — megítélésem szerint — a munkakedvet, a munkafegyelmet nagymértékben elősegítené. Végül a megnövekedett propán-butángázellátás javítása érdekében igen gazdaságos feltétele van egy propán-bután palacktöltő létesítésének Hajdúszoboszlón, annál is inkább, mert a gázfeldolgozó üzem, a vagontöltő létesítmények e területen megépültek és üzemelnek. A propán-bután palacktöltő megépítése a megye területén megnövekedett igényeket zavartalanul tudná kielégíteni. Jelenleg gáztöltő Nyíregyházán és Szolnokon működik, s Hajdú-Bihar megye ellátását úgy biztosítjuk, hogy tartályvagonokban a propán-butángázt Nyíregyházáról szálr lítjuk, azután palackokban, gépkocsival hozzák vissza a fogyasztókhoz. A gázenergiáról szóló törvényjavaslat jó alapot ad az előirányzott célkitűzések megvalósításához, a korszerű energiaellátás-gazdálkodás biztosításához. Ennek alapján a gázenergiádról szóló törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Csörgits József képviselőtársunk felszólalása következik.