Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-27

2151 Az Országgyűlés 27. ülése, 1969. szeptember 25-én, csütörtökön 2152 Megnyugtató, hogy Lévárdi elvtárs vállalta és kötelező erővel kívánja előírni a gázszolgáltató vállalatok részére azt, hogy megfelelően homogén, tisztított és szárított gáz juttatható csak a fogyasztóikhoz. Űj vonás a gázszolgáltatás történetében, hogy a jövőben a gázszolgáltatónak a fogyasztóval írásos szerződést kell kötnie és garantálnia kell, hogy a veszélyes üzemű gáz megfelelő felhasználását, a készülékek kezelését megmagyarázza és oktatja az új fogyasztóknak. Ahol emberéletről és vagyonbiztonságról van szó, ott indokolt ezt a szigorítást és igényt támasztani a vállalatokkal szemben. Igaz, a gázszolgáltató vállalatok ma mégnincsenek teljes mértékben abban á helyzetben, hogy ennek a feladatnak eleget tehessenek, de bízom abban, hogy a törvény 1970. július 1-i hatálybalépési időpontja lehetővé teszi, hogy az öszszes illetékes szervek — a Pénzügyminisztériumtól a Munkaügyi Minisztériumig, a Nehézipari Minisztériumtól a fővárosi tanácsig — megtalálják a módját annak, hogy ennek a szigorú követelménynek eleget tudjanak tenni. Ezúton is kérem a munkaügyi miniszter elvtársat, hogy adott alkalommal vizsgáltassa meg a bizottságban elhangzott észrevételek alapján az iparitanuló-képzés reformja során megszüntetett önálló gázipari vezeték- és készülékszerelő szakma visszaállításának lehetőségét. Ugyancsak az élet- és vagyonbiztonságot növeli, hogy a jövőben városi gázelosztó-vezetékek nyomvonalának megállapítása és üzembe helye. zése a Bányaműszaki Felügyelőség, a csatlakozó vezetékek építésének engedélyezése pedig a gáztechnikai biztonsági felügyelet hatáskörébe tartozik. Az ingatlanon belüli gázvezetékek, berendezések szabályszerű üzemeltetése és karbantartása, illetve ennek költsége változatlanul az ingatlantulajdonos feladata marad, illetve őt terheli. Eddig ezeket a feladatokat az illetékes gázszolgáltató vállalat látta el, de éppen az említett élet- és vagyonbiztonság szempontjából látszik indokoltnak az olyan rendezés, hogy egy szerv önmagát ne ellenőrizze. A Jazbinsek és dr. Mátay képviselőtársak által megemlített pécsi és székesfehérvári esetek viszont arra figyelmeztetnek — ugyanis a gázvezetékek röntgenvizsgálata miatt hónapokat késett több száz új lakás átadása —, hogy az új ellenőrző szervek úgy gyakorolják ellenőrző tevékenységüket, hogy az a biztonság mellett a munka gyorsabb, alaposabb elvégzését segítse elő és ne csorbítsák, lassítsák a gázszolgáltató vállalatok ilyen irányú felelősségét, munkáját. Az egyes gázszolgáltató vállalatok és kivitelezők adottságaitól és felkészültségétől függő, alkalmas módszereket kell keresni, amelyek egyben lehetővé teszik az állandó és az eseti ellenőrzés olyan kombinációját, amellyel a kívánt cél a biztonság fokozása, a folyamatosság biztosítása mellett maradéktalanul megvalósulhasson. Nyomatékosan felhívom a figyelmet arra, hogy a miniszteri végrehajtási rendeletek, utasítások során erre a problémára nagy figyelmet fordítsanak. Kedves Elvtársak! A miniszter elvtárs megemlítette expozéjában, és a törvényjavaslat 24. szakaszában és indokolásában is szerepel, hogy kiadásra fog kerülni egy gázenergia-közszolgáltatási szabályzat, amelyben részletes megfogalmazást nyer a gáztermelő, illetve szolgáltató feladata, kötelezettsége a fogyasztókkal szemben, és ez utóbbiaknak megkívánt helyes magatartása a gázhasználat során. Képviselőtársaim tudnak róla, hogy az utóbbi években megtárgyalt és elfogadott ipari, gazdasági jellegű törvényeknél jogosan és eredményesen vitatkoztunk és érveltünk azért, hogy ezek a törvények a választók, a fogyasztók érdekeit is megfelelően szolgálják. A gázenergiatörvény fogalmazásában és tendenciájában bizonyos ellentmondást vélhet valaki felfedezni, mert kevesebb szó van benne a fogyasztók jogáról, előnyeiről, viszont több szó esik, és szigorú megkötés, előírás szerepel a gázszolgáltató vállalatokkal és a hatósági szervekkel kapcsolatban. Ez a gáz veszélyességéből, mérgező és robbanó mivoltából fakad. Nem szabad és nem indokolt ilyen esetekben a szolgáltatók hatáskörét és felelősségét csorbítani. A közszolgáltatási szabályzat részletesen tartalmazni fogja a fogyasztók jogait, de már a törvény is jelentős számban tartalmaz ilyen vonatkozásokat. így például — hogy csak a fontosabbakat említsem — a 11. § (1) bekezdése lehetőséget ad önkéntes (társulások létrehozására a gáz bevezetése érdekében, a 11. § (2) ber kezdése kötelezővé és egyöntetűvé teszi a hozzájárulások mértékét, a 17. § (3) bekezdése előírja, hogy az illetékes gázipari szervnek minden esetben felül kell vizsgálnia a készülő gázberendezések terveit, a 18. § (2) bekezdése szerint a leendő fogyasztó felülvizsgálattal élhet a gázszolgáltató vállalat elutasító határozatával szemben, a 25. § (2) bekezdése a gázmennyiség mérésének ellenőrzésére ad lehetőséget és végül a 27. § kötelezően előírja a gázszolgáltató vállalat időszakos ellenőrzési tevékenységét. Végeredményében és összességében a törvényjavaslat és a hozzá majdan kapcsolódó kiegészítő rendelkezések az ipari, jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleménye szerint megfelelően biztosítják a fogyasztók jogait és kedvező fogyasztási feltételeit, ezért ilyen vonatkozásban a törvényjavaslatot jónak és elfogadásra alkalmasnak találja. Az együttes bizottsági vitában és más megbeszélések során is gyakran vetődött fel a gáz ár kérdése. Érthető, hogy, képviselőtársaimat főleg a fogyasztói gázárak érdeklik. Számos félreértésre adott okot, hogy miután kalorikus alapon történik a gáz árának megállapítása, vagyis mert háztartási célra 20 fillérbe, fűtési célra pedig 16 fillérbe kerül a gáz 1000 kalóriája, ez indokolja, hogy az eltérő fűtőértékű földgázoknak és városi gázoknak egy-egy területen más és más,köbméterára lehet és van is. A kalorikus alapon történő elszámolás igazságos és megnyugtató választ adhat arra a kérdésre, hogy miért eltérő egy-egy területen a gáz ára. Arra a kérdésre viszont, hogy önmagában a 20, illetve 16 filléres gázár magas-e, vagy alacsony, az sokféle befolyásoló tényező hatásaként, különböző nézőpont alapján eldöntendő kérdés, önmagában egy fogyasztó mondhatja azt is, hogy drága, ha abból indul ki, hogy a nemzeti földgázkincs és annak használati értéke az eddigi