Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-21

1679 Az Országgyűlés 21. ülése, 1969. április 17-én, csütörtökön 1680 désekben. Ez a módszer ma már több külföldi országban igen jól bevált, és az a tapasztalat, hogy a döntések megalapozottabbak lettek, mert a találmányi bejelentésekkel kapcsolatos jogvitákban a jogi és műszaki kérdések egymástól elválaszthatatlanok. A szabadalmi oltalom kiterjesztése a növényfajtákra tükrözi azt a fejlődést, amely az utóbbi évtizedekben a mezőgazdaság területén végbement, és helyesen egyenrangúnak ismeri eí a növénynemesítők szellemi alkotásait az ipari találmányokkal. Ez egyben bizonyítja azt is, hogy az ipari és mezőgazdasági fejlődéssel összefügg a szabadalmi jog fejlődése is, mert a növényfajták szabadalmi oltalmának törvénybe iktatásával kiterjeszti az iparjogvédelmi tevékenységet a fizika, kémia területéről a bio-fiziológia területére is. A növényfajták szabadalmi oltalmának védelme elsődlegesen a népgazdaság anyagi és erkölcsi érdeke, hiszen az utóbbi években e területen dolgozó kutatók munkája során számos, világviszonylatban is értékes új növényfajta született. Csak egyet, a szakmámhoz közelállót említek meg : éspedig kutatóink hosszú, fáradságos munkájuk során egy olyan mákfajtát nemesítettek, amelynek nemcsak morfin tartalma magasabb az előzőekénél, de maga a mák is kitűnő étkezési célra. Ilyen tulajdonságokkal az előző fajták nem rendelkeztek. A növényfajták szabadalmi oltalma helyes és igazságos társadalmi szempontból is, mert a társadalom élvezi és használja az új növényt, mint új és jobb minőségű fogyasztási cikket, vagy egyéb, a termeléshez szükséges és hasznos anyagot, és egyben elismeri a nemesítők szellemi alkotásának egyenrangúságát az ipari feltalálókkal. A törvényjavaslattal kapcsolatosan az alábbi javaslataim lennének. A 14. paragrafus meghatározza az előhasználati jogosultságot. A törvényjavaslat szövegét áttanulmányozva nem találtam benne, hogy az előhasználati jog megállapítására mely fórum illetékes. Miután egyébként az egyes fórumok illetékessége a törvénytervezetben tételesen fel van sorolva, ezért javaslom, hogy a 66. paragrafus első bekezdését, amely a hatáskör és az illetékesség megállapításával foglalkozik és szövege a következő: „A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására, az igénybevétel ellenében járó kártalanítás összegének megállapítására irányuló perek, valamint a bitorlás miatt indított perek a budapesti fővárosi bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik." — egészítsük ki, illetőleg vegyük be az „és előhasználati jog" szavakat. Ezek után így hangzanék a 66. paragrafus első bekezdése: „A szabadalmi kényszerengedély megadása és visszavonása, az igénybe vétel ellenében járó kártalanítás összegének megállapítására irányuló perek, az előhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek a budapesti fővárosi bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak". A végleges szabadalmi oltalom megszűnéséről a 30. § több pontban rendelkezik. C pontja szerint megszűnik a végleges szabadalmi oltalom, ha a szabadalmas az oltalomról lemondott a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban. Javaslom, hogy az „illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban" részt töröljük, tekintettel arra, hogy eddig példa nélkül áll, hogy a szabadalmas szabadalmáról visszamenő hatálylyal lemondhasson, illetve lemondjon. A szöveg eredeti fenntartása véleményem szerint nemkívánatos elméleti és gyakorlati komplikációkhoz vezet. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt törvényjavaslatnak óriási gazdaságpolitikai jelentősége van. Célja az, hogy egyrészt a feltalálót fokozott szellemi alkotómunkára, másrészt pedig a vállalatokat új találmányok megvalósítására ösztönözze. Ahhoz viszont,, hogy ez érvényesülhessen, kérésem, hogy az illetékesek tegyék lehetővé, a jóváhagyott törvényt a végrehajtási utasítással együtt az 1970. január 1-i hatálybalépése előtt legalább 4—5 hónappal előbb adják ki, nehogy az esetleges jogbizonytalanság az új műszaki alkotások létrehozásának kárára legyen. Mivel a törvény nagy jelentőségénél fogva nemcsak hazai, de nagy nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, valamint mivel a még érvényben levő, az 1800-as évek végén elfogadott törvény alkalmazásával kapcsolatosan külföldön még sok, részben tudatlanságból, részben pedig rosszindulatból fakadó félremagyarázás volt, javaslom, hogy a törvényt négy nyelvre — angol, francia, orosz és német nyelvre — fordítsák le és adják közre. így a törvényt a nemzetközi szakemberek könnyebben megismerhetik és meggyőződhetnek arról, hogy e törvény a legkorszerűbb nemzetközi szabadalmi törvényekkel egyenrangú, és a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi. A fenti megjegyzések figyelembevételével a törvényjavaslatot jónak tartom, azt elfogadásra javaslom. (Taps) ELNÖK: Dr. Ajtai Miklós elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese kíván szólni. DR. AJTAI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A most megvitatásra kerülő törvényjavaslat valóban időszerű, és több indoka van annak, hogy az elavult rendet, amely e téren fennállt, megváltoztassuk, korszerűsítsük. Ezt a változást nem csupán az indokolja, hogy a jelenleg fennálló jogszabályok régiek és időközbeni módosításokkal teletűzdeltek, hanem az is, hogy az elmúlt években a műszaki fejlesztés, a kutatás és a tudomány irányítása terén új felismerések, új követelmények merültek fel és ezek is egyértelműen sürgetik a korszerűsítést, a változtatást. Sürgeti a korszerűsítést mindaz, ami hazánkban az új gazdasági mechanizmus kapcsán ma már csaknem másfél éve végbement és ami a vállalati érdekeltséget a szellemi alkotás tekintetében is új alapokra helyezte, új érdekeltségi rendszert teremtett. Kissé egyszerűsítve úgy mondhatjuk, hogy a szellemi alkotás mint új értéket alkotó tevékenység elfoglalta megfelelő helyét gazdasági rendünkben, irányítási rendsze-