Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-21

1673 Az Országgyűlés 21. ülése, 1969. április 17-én, csütörtökön 1674 badalmi oltalmáról szóló törvényjavaslatot a bizottságok által és most általam is javasolt szöveg- és indoklásbeli módosításokkal az Országgyűlésnek tisztelettel elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szépvölgyi Zoltán képviselőtársunkat, a törvényjavaslat bizottsági előadóját illeti a szó. SZÉPVÖLGYI ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés ipari bizottsága, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága április 11-én mélyrehatóan és sokoldalúan megvitatta a találmányok szabadalmi oltalmáról beterjesztett törvényjavaslatot. A vita alapján a két bizottság megbízásából a törvényjavaslatot a T. Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom, az írásban már szétosztott néhány módosító indítvány figyelembevételével. A két bizottság rendkívül jelentősnek és időszerűnek tartja, hogy e témában az Országgyűlés törvényt alkot. Jelentősnek tartjuk azért, mert a találmányokra vonatkozó törvényünk sok tekintetben elmaradt szocialista jogrendszerünk fejlődésétől. Az idevonatkozó jogszabályok már elavultak, korszerűtlenek és nem felelnek meg a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek. Az a meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat alkotói mindezeket mérlegelve alapos, körültekintő és magasszínvonalú munkát végeztek, aminek eredményeként a törvényjavaslat jól kifejezésre juttatja azokat a célokat, amelyek megalkotását indokolják. A szabadalmi jog számos módosításon átment, már nehezen áttekinthető és bonyolult rendszerét felszámolva mindenki számára érthetően, a mai korszerű követelményeknek megfelelő törvényjavaslatot alkottak, amely a Nmeggyőző írásbeli, valamint Kiss Árpád elvtárs által szóban előadott indokolással került a tisztelt Országgyűlés elé. Ennek elfogadása óriási lépést jelent az ipari jogvédelem terén és tág teret nyit a tudomány és a technika fejlesztése előtt. A törvényjavaslat mindenekelőtt gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, népünk jólétének emelését kell, hogy szolgálja. Hazánkban a tudomány és a technika fejlesztése, műszaki színvonalunk emelése országunk adottságai és erőforrásainak korlátozottsága miatt is nagyon fontos feladat. Ezért szükséges, hogy a rendelkezésünkre álló műszaki és magasszínvonalú szellemi kapacitásunkkal jobban, eredményesebben gazdálkodjunk. Egyidejűleg szorgalmaznunk kell az élenjáró külföldi műszaki eredmények nagyobb igénybevételét is. Ennek megvalósításához egyrészt arra van szükség, hogy megfelelő ösztönzést kapjon a megbecsülést érdemlő műszaki, szellemi alkotó munka. A törvényjavaslat az erkölcsi és anyagi érdekeltség fokozásával várhatóan elősegíti műszaki fejlődésünk gyorsulását, új, korszerű gyártmányok előállítását, a gyártási eljárások fejlesztését és a korszerű technológia alkalmazását. Ezzel meggyorsulhat népgazdaságunk fejlődése, szocialista céljaink megvalósulása, ami egész népünket szolgáló gazdasági érdek és egyben fontos politikai kérdés is. Másrészt arra van szükség, hogy az alkotó munka eredményeképpen született műszaki, szellemi termék hazai és külföldi tulajdonosa egyaránt jogi garanciát kapjon a találmányból származó előnyök kiaknázására. A törvényjavaslat ezt az igényt is megfelelően kielégíti. A törvényjavaslat pozitív, új vonása, hogy a műszaki-szellemi alkotómunka ösztönzése és eredményeinek jogvédelme terén az össztársadalmi igényeket is figyelembe véve szoros jogi és gazdasági összhangot teremt a vállalatok, szövetkezetek és intézetek, valamint az egyén, mint feltaláló érdekei között. Ennek megfelelően tovább fejleszti a szolgálati találmányok jogi szabályozását is. Korábban, amikor a műszaki fejlesztésben a vállalatok és intézmények csak nagyon mértéktartóan voltak érdekeltek, a hangsúly az egyén, a feltaláló érdekeltségén és jogainak védelmén volt. Ugyanakkor nem megfelelően érvényesült a vállalati, intézményi érdekeltség és annak védelme, ami megnehezítette a feltalálók jogainak érvényesítését is. Nagy jelentőségű, hogy a törvényjavaslat túlmegy ezen az egyoldalú és a társadalom érdekeinek sem megfelelő felfogáson. Az egyén alkotó készségének és alkotó munkájának jelentőségét felismerve, ami számos esetben szinte forradalmasító hatású szellemi alkotásokat eredményez, tény, hogy korunkban, a tudomány és technika mai színvonalán a jelentős műszaki eredmények, találmányok már nem hozhatók létre másképpen, csak szervezetten folyó tudományos kutató tevékenység eredményeként, a kutatóintézetek, vállalatok, intézmények keretében, azok eszközeivel és finanszírozásával, hatalmas és szervezett munkamegosztás keretében. Ugyanakkor lényeges és megnyugtató, hogy ezt figyelembe véve is a szolgálati találmány feltalálója részére biztosítva van az őt megillető anyagi, erkölcsi elismerés. A törvényjavaslatban tehát egyértelműen tükröződik az, hogy a feltalálói tevékenység nem lehet csupán kiemelkedő műszaki egyéniségek magánügye, hanem olyan össztársadalmi ügy is, ami a szocialista kollektívák munkájával, érdekeivel, politikai felfogásunkkal és céljainkkal a legszorosabban összefügg. Tisztelt Országgyűlés! A találmányok szabadalmi oltalma a korábbiakhoz képest most biztosítékot fog nyújtani a tulajdonos részére ah-' hoz, hogy a találmányból származó gazdasági előnyöket belföldi és külföldi piacokon egyaránt elsősorban maga élvezhesse. Az ebből adódó lehetőségekkel vállalatainknak a maguk és a népgazdaság érdekében is gyakrabban, jobban és okosabban kell élniük. A törvényjavaslat megfelelően rendezi és intézkedéseivel elősegíti a szabadalom felhasználását a gazdasági kapcsolatokban. Az új gazdasági mechanizmus a népgazdaság nagyobb részét illetően kívánatosnak tartja a szocialista vállalatok közti piaci versenyt, és alapelve, hogy a műszaki fejlesztés munkájának eredményét elsősorban az a vállalat, intézmény, kollektíva élvezze, ahol vállalták egy-egy új műszaki eljárás, alkotás, találmány kidolgozásával és hasznosításával járó kockázatot, anyagi befektetést és áldozatos munkát.