Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-21

1669 Az Országgyűlés 21. ülése, 1969. április 17-én, csütörtökön 1670 sal. Emellett a műszaki ismeretek rohamos fejlődése is általában arra ösztönzi a jogosultakat, hogy a találmány minél előbb megvalósuljon. Ha sokáig várakoznak a szabadalom értékesítésével, a tudomány gyors fejlődése következtében a találmány túlhaladottá válik, értékét veszti, a feltalálónak már senki sem hajlandó díjat fizetni érte. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egyes külföldi szabadalmi jogosultaknak, főként a magyar vállalatok világpiaci versenytársainak nem mindig érdekük a találmány hazai megvalósítása. Lehet, hogy a szabadalmi jog felhasználásával csak a magyar verseny társ-vállalatokat kívánják gátolni, céljuk nem a szellemi termék értékesítése, hanem a piacvédelem biztosítása. A tapasztalat szerint ez a jelenség ' elég ritka. Veszélyét nem látom túlzottnak, mert egyrészt mi is élhetünk ezzel a lehetőséggel külföldön, másrészt az ilyen gátlás is ösztönöz bennünket a hasonló vagy még jobb, szabadalomképes 'műszaki megoldások kutatására. A legutóbbi évek átlagában a szabadalmak 55—57 százalékát külföldi bejelentők szerzik meg. A külföldi bejelentések növekedése lehetővé teszi fokozottabb bekapcsolódásunkat a műszaki vívmányok nemzetközi forgalmába. Vállalataink gazdasági számításokra alapozva dönthetnek, hogy céljaikat hazai kutatással vagy külföldi eredmények vásárlásával érhetik-e el előnyösebben. A külföldi szabadalmi bejelentések számszerű növekedése ugyanakkor szellemi és ipari potenciálunk versenyképességének elismerését is jelenti egyben. Felmerülhet a kérdés, nem nyitunk-e utat kapitalista tendenciák érvényesülésének vagy a szabadalmakkal való egyéb visszaéléseknek. A kérdésre nemmel válaszolhatunk. A szabadalmi kizárólagos jog ugyanis soha nem jelentett egyben korlátlan jogot is. A szabadalmi joggal való visszaélést megfelelően kiépített és nemzetközileg elfogadott jogintézmények akadályozzák. Ezzel kapcsolatban kell megemlítenem, hogy a javaslat a szabadalommal való visszaélés, megakadályozására kizárja az oltalomból a társadalom számára létfontosságú találmányokat, például, ha a találmány tárgya gyógyszer vagy emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék. Ilyen esetekben csak eljárási találmányra ad oltalmat. Szabályozza a kényszerengedély lehetőségét és fenntartja a honvédelmi érdekből történő igénybevétel jogát is. Felmerült a továbbiakban, hogy a szabadalmi jogból eredő kizárólagosság nem idéz-e elő ugyanolyan versenyt kizáró monopolhelyzetet, mint amilyen a centralizált gazdaságirányítási rendszerben a merev, vállalati profilok kialakítása következtében már előállt. A szabadalmi kizárólagos jog nem jár ilyen következményekkel, éppen ellenkezőleg: a műszaki fejlődést előmozdító hatékony versenyforma lehet a vállalatok, szövetkezetek egymás közötti viszonyában is. A szabadalmi jog ugyanis nem termelési vagy kereskedelmi profilokra, hanem azokon belül csak a legkorszerűbb, a legújabb eljárási vagy szerkezeti megoldásra biztosít kizárólagos használati jogot. Mivel pedig a műszaki megoldások száma gyakorlatilag végtelen, egyes műszaki megoldások időleges monopolizálása nem zárja ki a versenyt, csak különböző utakra tereli, a feltalálókat eltérő megoldások kidolgozására ösztönzi, ami a műszaki fejlődés szempontjából rendkívül előnyös. E körülményekre és nemzetközi kötelezettségeinkre tekintettel'a szabadalom az a forma, amely a találmányok jogi szabályozásával szemben támasztott követelményeket a legcélszerűbben kielégíti. Tisztelt Országgyűlés ! A továbbiakban a javaslat főbb jellemző vonásaira kívánok rámutatni. A törvényjavaslat a szabadalmazható találmány ismérveit a hatályos jogszabályhoz képest egyértelműbben határozza meg. A szabadalom megadásának előfeltételei között fenntartja a haladás követelményét, amelyet az 1949. évi 8. sz. törvényerejű rendelet vezetett be jogunkba. Űj vonásként kell jellemeznem, hogy a javaslat külön szabályokat tartalmaz a növényfajták szabadalmaztathatóságáról. A növényfajták és az azok előállítására vonatkozó eljárások mint „biológiai találmányok" hatályos jogunk szerint is szabadalmazhatok. Az előkészítő munka során felmerült egyrészt a növényfajták állami minősítéséről szóló 1968. évi 21. sz. kormányrendelet nem teszi-e feleslegessé a növényfajták és az állatfajták szabadalmi oltalmát, másrészt hogy a biológiai találmányok szabadalom-oltalmát nem kell-e kiterjeszteni az új növényfajták mellett az új állatfajtákra is. Részletesebb vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a növényfajták szabadalmazása és állami minősítése egyaránt szükséges. A szabadalmi oltalom nem teszi feleslegessé a szabadalmazott növényfajták köztermesztésének hatósági engedélyezését, hiszen például a gyógyszerek forgalomba hozatala is csak hatósági engedély alapján történhet. Az új növényfajták szabadalmi oltalmának biztosítását az is indokolja, hogy a mezőgazdaság iparosodása folytán a szabadalmak szerepe a mezőgazdaságban is világszerte fokozódik. A növényfajták szabadalmi, illetve ahhoz hasonló tartalmú védelmére 1961-ben Párizsban nemzetközi egyezmény jött létre, amelyhez már számos, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország is csatlakozott. Az új állatfajták szabadalmi oltalma bevezetésének gondolatát az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának, valamint ipari bizottságának április 11-én tartott együttes ülésén vetették fel. Az ülésen megbíztak, hogy a kiegészítés szükségességét szakértők bevonásával vizsgáljam meg, és a kialakult állásfoglalást az Országgyűlés előtt ismertessem. Ezt követően kézhez kaptam még dr. Guba Sándor képviselő elvtársnak a törvényjavaslatot módosító javaslatait is. A vizsgálat céljára kiküldött bizottság az állatfajták szabadalmi oltalmára vonatkozó javaslatot megvitatta. Eleget tettem tehát a bizottságok együttes ülésén hozott határozatnak, és a törvényjavaslat módosítását a következők szerint terjesztem elő: A 6. § (2) bekezdése helyébe a következő szöveget javaslom: „A növény- és állatfajta és az azt eredményező eljárás akkor szabadalmaz-