Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-25

1991 Az Országgyűlés 25. ülése, 1969. július 4-én, pénteken 1992 rámutat erre — túlnyomó részben a munkával szerzett személyi tulajdont érintik. A kisajátítási kártalanítás körében alkalma­zandó irányárakat 1965-ben állapítottuk meg utoljára. Egyetértek az interpellációval annyi­ban, hogy 1965 óta az ár- és értékviszonyokban bekövetkezett változások miatt a telkek irány­árai meghaladottakká váltak. Ezek az irányárak ma már valóban nem mindig biztosítják az in­gatlan értékének megfelelő kártalanítást. Éppen ezért a telkek irányárainak megváltoztatása már napirendre került. Az irányárak felemelését azonban össze kell kötni az egész állami telekpolitika új alapokra helyezésével és korszerű szabályozásával. Az erre irányuló munkálatok a végefelé közeled­nek, és a megfelelő javaslatok rövidesen a kor­mány elé kerülnek. Az új telekpolitikai koncep­ció keretében — többek között — olyan javas­latot fogunk a kormány elé terjeszteni, hogy a telkek kisajátítási irányárát emeljük a forgalmi árat megközelítő szintre. Ebben az esetben szá­mítani lehet a kártalanítási perek jelentős csök­kenésére. Addig is, amíg az erre vonatkozó jogszabály — előreláthatólag ez év második felében — meg nem jelenik, a kisajátítást kérők szükség eseté­ben az irányárat meghaladó összegű kártalaní­tást ajánlhatnak fel, mert erre a jelenlegi jog­szabály is lehetőséget ad. Ily módon a felesle­ges bírósági eljárásokat már most is el lehet ke­rülni. Az interpellációban foglalt javaslat szerint a kártalanítás összegének megállapítását az I. fokú kisajátítási államigazgatási hatóság — te­hát a járási, járási jogú városi, megyei jogú vá­rosi és fővárosi kerületi tanács vb igazgatási osz­tálya részére kell biztosítani. A kártalanítási összeg megállapítását azon­Jíitelesítették : Gallo Ernő dr. Prieszol Olga ban nem volna helyes államigazgatási hatóság hatáskörébe utalni. A kártalanítás mértékében ugyanis elsősorban az érdekelt feleknek kell megegyezniük a jogszabályok keretei között. Az államigazgatási szerveknek az a feladatuk, hogy ezt az egyezséget az eddigi gyakorlatnál haté­konyabban segítsék elő. Ha a felek ennek ellenére nem tudnak meg­egyezni, vitájuk eldöntése a Polgári Törvény­könyv értelmében bírósági útra tartozik. A bí­rósági eljárás pedig garanciát nyújt arra, hogy a kártalanítás összegének megállapítása — szük­ség esetén meghaladva a mindenkori irányára­kat — a közérdek és a jogos egyéni érdek össz­hangjának szemelőtt tartásával történjék." Kérem a válasz tudomásulvételét. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Borivó Károly képviselő­társamat, a miniszteri választ tudomásul veszi-e? BORIVÓ KÁROLY: Igen, tudomásul ve­szem. ELNÖK: Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy a miniszteri választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Aki igen, kérem, kézfemeléssel szavaz­zon. (Megtörténik.) Köszönöm. Ellene van-e va­laki? Nincs senki. Tartózkodott-e valaki a sza­vazástól? A szavazástól nem tartózkodott senki. 'Megállapítom, hogy a miniszteri választ in­terpelláló képviselőtársunk és az Országgyűlés is tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel napirendünk és egyben ülésszakunk tárgysorozatával végeztünk. A vitában való aktív közreműködésükért köszö­netet mondva, valamennyi képviselőtársamnak további jó munkát, azoknak pedig, akik nyári szabadságra mennek, kellemes pihenést kívá­nok. Az ülésszakot berekesztem. (Taps.) (13.04) Pala Károlyné dr. Pesta László soros jegyzők '.2740 Athenaeum Nyomda, Budapest »w íves magasnyomás - Felelős vezető : Soproni Béla igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom