Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-24

1887 Az Országgyűlés 24. ülése, 1969. július 3-án, csütörtökön 1888 kavállalók átengedése ipari üzemeknek és az ebből származó munkanélküli vagy manipulációs jövedelem züllesztő hatású mind a szövetkezeteknél, mind az alkalmazó vállalatoknál. Nem vet jó fényt az ilyen megállapodást aláíró elnökre és igazgatóra sem. A becsületes termelőszövetkezeti vezetők elítélik az ilyen és ehhez hasonló ügyleteket és elhatárolják magukat azoktól. Az említett jelenség azért is veszélyes, mert gyanús megvilágításba helyezheti, lejárathatja a termelőszövetkezeteknek olyan jellegű tevékenységbővítési törekvéseit, amelyek a tsz tagságának, a fogyasztónak és a népgazdaságnak egyaránt szükségesek és hasznosak. Tisztelt Országgyűlés! A gazdálkodás összetettebbé, bonyolultabbá válása folytán időszerűvé, szükségszerűvé vált a termelőszövetkezeti mozgalomban a hatékony belső ellenőrzés továbbfejlesztése, illetve megoldása. Ezt a feladatot nem valamiféle erkölcsi lazulás tűzte napirendre, hiszen a bűnügyi statisztika a termelőszövetkezeteknél egyértelműen a társadalmi tulajdon helyzetének javulása mellett tanúskodik. Régebben a vezetés alapvető problémáinak a megoldása volt a feladat, az erősebb segítette a gyengét, szakembereket irányítottunk át állami gazdaságokból és tanácsoktól a termelőszövetkezetekbe. Most arról van szó, hogy miután a vezetés alapvető problémái megoldódtak, elvileg is tisztázódott, hogy az ellenőrzés a termelőszövetkezetekben önkormányzati funkció, meg kell teremteni azt a szakszerűséget, amelyet a rendezett, vállalatszerű gazdálkodás megkíván. Ehhez a feltételek kedvezőek, a tagság tömegei figyelemmel kísérik a vezetők tevékenységét, érdekeltségük nagyfokú és az utóbbi időben jelentősen nőtt. Ez kedvező hátteret ad egy hatékony önkormányzati ellenőrzés kialakításához. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének irányelvei ebben is nagy szerepet, jelentős feladatot szánnak a területi szövetségeknek. Mi ennek a belső ellenőrzésnek a funkciója? Biztosítékot nyújt a tagságnak arra vonatkozóan, hogy a vezetők az ő érdekeit képviselik, szakavatottan és hűen kezelik a közös vagyont, illetve feltárják, ha ezzel ellentétes magatartást fejtenek ki. A szervezett belső ellenőrzés megoldása emellett jelentős mértékben növeli majd a termelőszövetkezetek tekintélyét is. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban agrár- és szövetkezeti politikánknak, a termelőszövetkezetek működésének csupán néhány részkérdését érintettem. Végül összegezésül a következőket szeretném még elmondani: A termelőszövetkezetek fejlődése lényegében megfelelő ütemű és jó irányú, megfelel a IX. kongresszus döntéseinek. Államunk irányító szerepe a megváltozott eszközökön keresztül is hatékonyan érvényesül. Az állami szervek felügyeleti tevékenysége — az önállóság mind következetesebb érvényesülése mellett is — biztosítja a központi szervek tájékoztatását a jelenségek feltárásában. Az önkormányzat rendszerének kifejlesztése jelentősen segíti az önálló, vállalatszerű gazdálkodás és a demokratikus belső élet kialakítását. Ügy érzem, kormányzatunknak teljes mértékben célba talált az a felismerése, hogy a döntő dolgok magukban a termelőszövetkezetekben, az'üzemek munkáján keresztül dőlnek el. Ma már ezen a felismerésen alapulnak a döntési jogkörök, és a szabályozó rendszer jó kiépítése mellett ez a tényező határozza meg a jövő eredményeit is. . Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadást elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.47—12.08. — Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Varga Illés képviselőtársunk. VARGA ILLÉS: Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadást és a miniszter elvtárs beszámolóját elfogadom. E beszámolóból és az általános tapasztalatokból is megállapítható ; az új gazdaságirányítási rendszer az eddig eltelt idő alatt bizonyítja, hogy helyesek a célok, és azok a módszerek is, amelyek alkalmazása közben ezeket az eredményeket elérték. Ügy gondolom — t. Országgyűlés —, nincs szükség arra, hogy különböző számokat idézzek, hiszen ezek elhangzottak, benne vannak a beszámolóban, illetve már több képviselőtársam foglalkozott velük. Ügy gondolom, rátérhetek a konkrét kérdésre, amelyet el akarok mondani. Az eddig eltelt idő alatt azt lehetett tapasztalni, hogy már egy-egy alkalmazott szabályozó elég megfelelőnek mutatkozik, tendenciózusan is lehet már látni annak hatását. Tehát úgy gondolom: most arra van szükség, hogy ezeknek a formálgatásával, igazítgatásával tegyük részleteiben is még inkább hatásossá, még inkább jobbá az irányítási rendszerben alkalmazott különböző módszereket. Nyugtalanító az, ami a termelékenység növekedésében tapasztalható, illetve a nem megfelelő növekedésében! Űgy gondolom, hogy a dolgozó emberek, akik nap mint nap az életszínvonal növelése érdekében szólalnak fel, s kifogásolnak bizonyos áremelkedési jelenségeket, tudatában vannak annak is, hogy a jobb életet, a magasabb életszínvonalat a termelékenység növekedésével lehet elérni. Tehát szükséges, hogy most már a termelékenység növekedése érdekében tegyünk hathatós intézkedéseket minden területen egyaránt, hiszen enélkül nem lesz előrehaladás! Űgy gondolom, szükség van a különböző szabályozók itt-ott való változtatására, rendezésére. Különösen nagy szükségét látom annak, hogy ellenőrzési tevékenységünket minden területen erősítsük olyan értelemben, hogy egyrészt a társadalmi tulajdon megvédése az egyes kártevő elemektől, másrészt pedig a társadalmi tulajdon hasznosítása, az eszközök hasznosításaminél jobb legyen. A továbbiakban — t. Országgyűlés — a kereskedelem kérdéséről szeretnék néhány szót szólni. Ne vegyék szerénytelenségnek, ha felszó-