Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-23

1859 Az Országgyűlés 23. ülése, 1969. július 2-án, szerdán I860 lési, illetve szolgáltatási színvonal tartása is veszélyeztetett. Külön kell hangsúlyozni a jól kvalifikált törzsgárdának az iparághoz való kötését üzembiztonsági szempontból, mivel a szakemberek állandó cserélődése és a szakmai színvonal fokozatos csökkenése növeli a baleseti veszélyt. Ez mind emberéletben, mind pedig a nagyértékű berendezésekben károkat okozhat. A szakemberek nagy része nehéz körülmények között végzi munkáját és ennek ellenére 10—15 százalékkal alacsonyabb bérszínvonalon áll, mint más iparág azonos szintű dolgozója. Az emiatti fluktuáció ma is jelentős akadályozója az iparra egyébként jellemző gyors fejlődésnek. A bérproblémákon túlmenően az egyéb jövedelemszabályozás jelenlegi rendszere is hátrányosan érinti a kőolaj- és gáziparban foglalkoztatott dolgozók jövedelmének alakulását. Az előző év tapasztalatai, valamint az 1969—1970-es években elérhető gazdasági mutatók indokolják, hogy országos szerveinknek az új gazdasági mechanizmus egyes közgazdasági szabályozó rendszerével kapcsolatos koordináló munkájukat felül kellene vizsgálni a kőolaj- és gázipar területén a jobb összhang megteremtése érdekében. Feltételezhető volt, hogy a hatáskörön kívüli ármegállapítások, a járadékelmélet alapján alkalmazott termelési adó kulcsának mértéke, valamint a jövedelemszabályozási rendszer részeként megállapított bérszorzó biztosítani fogja az előző évi részesedés mértékét. Ezzel szemben az említett tényezők hatásaként két iparágban jelentős az elmaradás az 1967. évben elért szinttől. Az egyik terület a kőolaj- és földgázbányászat, amelyet nagy összegű járadékelvonás terhel, a másik terület a gázgyártó és gázszolgáltató iparág, ahol egyrészt szintén a termelési adó, másrészt a veszteséges városi gázgyártás fedezetére juttatott árkiegészítés elégtelen volta veszteségessé teszi az iparágat. Ugyanakkor a két iparágban alkalmazott nagy összegű termelési adó fékezi földgázkíncsünk jobb kihasználását. Döntő szerepe van a gázipar veszteségességében még annak a körülménynek, hogy a vállalatok elsősorban közmű jelleggel vesznek részt földgázkincsünk elosztásában, anélkül, hogy az emiatt keletkező többletköltségeket és egyéb gazdasági hátrányokat az állami költségvetésből egyenlítenék ki. Ez is magyarázata annak, hogy az iparban átlagban elért 9,3 százalékos nyereségrészesedést a kőolaj- és gázipar 1968-ban nem érte el. . Az iparban jelenleg végbemenő nagyarányú beruházási tevékenység évenként 4—5 milliárd forinttal növeli az árualapok értékét, önmagában ez is hátrányosan érinti a dolgozók jövedelmét, ugyanis az eszközöknek bérnél nagyobb arányú növekedése csökkenti a részesedési alapkulcs mértékét és ezen keresztül a részesedési alap összegét is. Ez az eszköz—bérszorzó arányváltozást kifejező százalékromlás 1975-re már önmagában 14 napi részesedési alap csökkenést eredményez. Végső értékelésben a kőolaj- és gázipar területén az elmondott problémák ellenére a gazdasági mechanizmus reformja határozott előnyöket jelentett, mért az iparvezetés gazdálkodó jellegének kidomborításával növelte az irányításban a rugalmasság lehetőségét, ami különösképpen fontos egy olyan iparban, ahol a belföldi- és exportszükségletek kielégítését az állandóan változó igények figyelembevételével kell biztosítani. Ugyancsak a gazdasági mechanizmus reformja teszi lehetővé azt, hogy az említett népgazdasági szükségletek maradéktalan kielégítése mellett az eszközök, termelési, értékesítési programok változtatásával maximális nemzeti jövedelem realizálására törekedhetünk. Tisztelt Országgyűlés! Az 1968. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadom, és képviselőtársaimnak elfogadásra jarvaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy mai tanácskozásunkat fejezzük be, és legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartsuk, s ennek napirendjére tűzzük ki: 1. az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, 2. az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről. Elfogadja-e az Országgyűlés ezt a napirendi javaslatot? (Igen.) Az Országgyűlés a napirendet elfogadta. Az ülést bezárom. (18.49) Hitelesítették: Dr. Pesta László Dr. Prieszol Olga Galló Ernő Pala Kárólyné Polyák János soros jegyzők 69.2738 - Athenaeum Nyomda, Budapest - Íves magasnyomás — Felelős vezető: Soproni Béla igazgató