Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-23

1841 Az Országgyűlés 23. ülése, kenység túlzottan a fővárosba és körzeteibe koncentrálódik. Túlzások is előfordulnak. Különösen a telephelyen kívül végzett tevékenységben, a munkaerő-átengedés és a bérezés terén fordulnak elő nem kívánatos jelenségek. A szabálytalanságok egyrészt a mezőgazdasági nagyüzemből indultak ki, másrészt azonban egyes ipari üzemek kezdeményezésére keletkeztek. Ezek túlkapások, olyan szabálytalanságok, amelyek ellenkeznek törvényes előírásainkkal, jogrendünkkel, ellentétesek a szövetkezeti mozgalom céljaival, törekvéseivel, nem javítanak érdemben a gyárak munkaerő helyzetén és zavarják a termelőszövetkezetek tevékenységét is. A kormány a napokban értékelte a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységét, s olyan határozatokat hozott, amelyek következetes végrehajtásával megszüntethetek ezek a szabálytalanságok, és teret adnak az eredeti célok következetes érvényesülésének. A közös vállalkozások gondolata kezd teret hódítani, főleg a termelőszövetkezetek között. A vegyes társulásokkal, illetve vállalkozásokkal szemben viszont idegenkedés mutatkozik, annak ellenére, hogy a szövetkezeti és a vegyes társulásokban rejlő előnyöket elismerik. A vegyes társulásokkal szembeni tartózkodás egyik oka, hogy nincs intézményesen rendezve az ilyen társulások gazdálkodási rendje, az egymás közötti elszámolás, adózás, nyereségelosZtás módja, stb. Jogalkotásunknak, de egész közgazdasági szabályozó rendszerünknek sürgősen pótolnia kell az itt kétségtelenül fennálló hiányt. Tisztelt Országgyűlés! A földtörvény végrehajtása úgyszintén tervszerűen halad. A kívülállók földjének szövetkezeti tulajdonba vétele 1969. január elsejével megtörtént. Nagy munkát adott a mentesítési kérelmek elbírálása, amit a múlt év végéig lehetett kérni. Ugyanis eddig a határidőig összesen mintegy 110 000 mentesítési kérelmet nyújtottak be. A kérelmeknek azonban csak mintegy 10 százaléka teljesíthető. A mentesítési kérelmek viszonylagos, nagymérvű elutasításának főbb okait abban látjuk, hogy egyesek a korábban felajánlott, vagy kényszerhasznosítás útján állami tulajdonba került földjüket kérik vissza, holott ezek régen lezárt ügyek. A földtörvény helytelen értelmezése folytán gyakran olyan személy is kért mentesítést, akinek földje eddig sem volt, úgy vélte azonban, hogy a törvény alapján egy hold földterület minden igénylőt megillet. Több szövetkezeti tag és annak felesége, illetve özvegye, valamint idős haszonélvező, vagyis a szövetkezeti taggal azonos elbírálás alá eső személy adott be mentesítési kérelmet, pedig erre nem volt szükség, mert földjeik nem kerülnek megváltásra. A mentesítési kérelmek elbírálását az év eleje óta folyamatosan végzik. A járási földhivatalok nagyobb része ezt a munkát már befejezte. A másik sok munkát adó probléma a személyi földhasználat rendezése volt. Személyi földhasználatra ugyanis 57 000 kérelmet nyújtottak be. Ezeket a kérelmeket az erre a célra =80 ORSZÁGGYŰLÉSI ËRTESlTO 1969. július 2-án, szerdán 1842 alakított bizottságok felülvizsgálták és a helyi tanácsok a kérelmek 34 százalékát teljesítették. Az elutasított kérelmek nagy részét olyan személyek terjesztették elő, akik szociális helyzetüknél fogva személyi földhasználatra nem jogosultak. Sok olyan szövetkezeti nyugdíjas, járadékos is adott be személyi földhasználatra vonatkozó kérelmet, akiknek háztáji föld egyébként is jár. A mentesítés, valamint a személyi földhasználat elutasítása ellen benyújtott fellebbezések száma nem jelentős, az érintettek négyöt százaléka. összességében tehát megállapítható, hogy a termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvények végrehajtása rendben, zavartalanul folyik. Tisztelt Országgyűlés! Az élelmiszer- és a fagazdaság fejlesztésének 1969. évi célkitűzései szerint a mezőgazdasági termelés 2—3, az élelmiszeripari termelés 5—6 százalékos, az elsődleges faipar 6 százalékos növekedésével számolunk. Az elmúlt esztendőben és 1969 első felében is a vágómarha, de nem egy esetben a vágósertés átvételével kapcsolatban nehézségek támadtak. Ezeket fokozatosan június végéig sikerült zömmel leküzdeni. Kisebb nehézségek főleg Győr, Zala, Vas megyében mutatkoznak a selejt és a gümőkóros állatok átvételében. Tenyésztési okok miatt a megállapított évi kivágási keret korlátot szab a felkínált mennyiség átvételének, hiszen köztudott, hogy az ismert kedvezőtlen okok miatt erre az évre adminisztratív eszközökkel is korlátoztuk a vágásokat. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a termelő üzemeket az 1969. évi népgazdasági terv főbb célkitűzéseiről idejében tájékoztatta. A vállalatok és a gazdaságok terveiket a szükségletre és a kereskedelmi kapcsolatokra építve a kiadott gazdasági információk alapján, a közgazdasági szabályozókat figyelembe véve készíthették el. Ezek a tervek öszszességükben biztosítják a kitűzött gazdaságpolitikai feladatok megoldását. Biztosítottnak látszik az üzemi és a népgazdasági érdekek kellő összhangja az idei esztendőben is. Idei tervünk agrárpolitikánk célkitűzéseinek megfelelően fő feladatának továbbra is az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek erősítését, gazdálkodásuk korszerűsítését tekinti. E fő célkitűzés mellett és ezzel összhangban továbbra is nagy figyelmet fordítunk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fenntartására és a lehetőség szerinti fejlesztésére. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a háztáji gazdaságok tehénállományának csökkenését, amely 1968-ban nagymérvű volt, mérsékeljük, illetve megállítsuk. Továbbra is nagy problémánk az átlagosnál kedvezőtlenebb természeti és közgazdasági adottságok között dolgozó nagyüzemek gazdálkodásának megszilárdítása. Ezeknek a gazdaságoknak az állam továbbra is hosszantartó támogatást biztosít azért, mert ezeken a területeken nehezebb gazdálkodni, mint az átlagos vagy a kedvező adottságok között. Nagyon fontos feladatnak tekintjük, hogy e szövetkezeteknek a termelési szerkezete és gazdálkodási rendszere jobban igazodjék az adottságokhoz. Olyan ter-