Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-4

183 Az Országgyűlés 4. ülése, 1967. július 14-én, pénteken 184 a népgazdaság valamennyi ágazatában fokozott erőfeszítéseket igényel részben a még hátra levő végrehajtási intézkedések kibocsátását illetően, részben amiatt, hogy az átmenet ideje alatt sem a termelés üteme, sem annak mértéke ne csökkenjen. Az építőiparban ez az utóbbi feladat az 1967. évi terv teljesítését, valamint az 1968. évre való zökkenőmentes átmenet feltételeinek körültekintő biztosítását jelenti. Az 1967. évi terv az építőipar fő feladataként a kormány által kiemelt, a fizetési mérleg javítását célzó beruházások és egyéb jelentős ipari létesítmények, továbbá a lakásépítési feladatok gyors ütemű megvalósítását írta elő. Jelentősen megnőtt a nagy felkészültséget igénylő, műszakilag bonyolult építési munkák mennyisége. Ebben az évben több mint 200 értékhatár feletti, ezen belül pedig mintegy 40, a kormány által kijelölt beruházás építési munkáját kell befejezni. örömmel jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az építőipar tevékenysége az első fél évben az előirányzottnál kedvezőbben alakult. A kivitelező szervezetek első fél évi termelési előirányzataikat országosan, az előzetes adatok szerint mintegy fél milliárd forinttal túlteljesítették. A túlteljesítés döntő többsége a központi építőiparban jelentkezik. Ebből következik, hogy az építőipar 1967. évi feladatát várhatóan teljesíti, illetve összességében túlteljesíti. Az előző évinél kedvezőbb termelési eredmények elérését túlnyomórészt a termelékenység növekedése tette lehetővé. Javult az építőipari munkások foglalkoztatottsága és ennek megfelelően keresetük is. Az építőipari munka szervezettebbé vált. A termelő tevékenység kedvező alakulását elősegítette az építési feladatok jobb előkészítettsége, tervellátottsága. A javulás a kivitelezők és az építtetők, valamint a felügyeleti hatóságok szorosabb együttműködésének következményeként elsősorban a kormány által jóváhagyott beruházásoknál mutatkozik. Az országos átlagnál azonban kedvezőtlenebb a teljesítés helyzete Budapesten, aminek az az oka, hogy aránytalanul nagy az építési igény és kevés a munkaerő. Az építőanyag- és szerkezetgyártó ipar első fél évi termelő tevékenysége ugyancsak kedvezően alakult. Ebben nagy része volt annak, hogy ezek az iparágak már az elmúlt évben megkezdték az 1967. évi feladatokra való felkészülést, a szokásos évi nagyjavítások jobb megszervezésével pedig növelték a termelés időalapját. Az építőanyag- és szerkezetgyártó ipar első fél évi termelési előirányzatát túlteljesítette. Mind az építőanyagipar, mind a szerkezetgyártó ipar — összességét tekintve — az első fél évben az éves termelési feladatainak több mint 50 százalékát valósította meg. Az eddig elért eredmények alapján az éves előirányzat jelentős túlteljesítése várható. Az építőanyag- és szerkezetgyártó ipar termelési erőfeszítései, valamint a tetőfedő- és falazóanyaggyártó' üzemek gyorsított fejlesztése ellenére ezek az iparágak — az építőipar gyors ütemű fejlődése és a lakosság megnövekedett igényei miatt — előreláthatólag még néhány évig nem képesek a fizetőképes keresletet maradéktalanul kielégíteni. Erről szólt a belkereskedelmi miniszter elvtárs is tegnapelőtti felszólalásában. összefoglalva megállapítható, hogy az építőipar és az építőanyagipar első fél évi fejlődése lényegében a tervezett fő célkitűzéseknek megfelelően alakult. A termelő tevékenység növekedésének üteme az előirányzottnál gyorsabb volt, hatékonysága pedig' tovább javult. A fél évi eredmények megfelelő alapot adnak az éves feladatok teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez és a következő évek építési programjának megalapozásához. Tisztelt Országgyűlés! Az építőipar a gazdaságirányítási reform bevezetésére az ágazat sajátos gazdálkodási módszereinek kialakításával és e módszerek életbe léptetésével is felkészül. Az illetékes minisztériumokkal együttműködve dolgozzuk ki azokat az általános szabályokat, amelyek az építőipari szervezetek jövőbeni tevékenységének kereteit meghatározzák, ide értve az építésügyi igazgatás körébe tartozó rendelkezések egyszerűsítését is. Fontos kötelezettségünknek tekintjük az építkezések minőségének javításával és a minőségi előírások megtartásának ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység fejlesztését is. A kivitelező építőipari szervezetekre a felkészülés során ugyanakkor az a kötelezettség hárul, hogy — a társadalmi szervekkel együttműködve — megteremtsék a nagyobb önállósággal, de nagyobb felelősséggel is együtt járó vállalati gazdálkodás helyi feltételeit. Engedjék meg, hogy a gazdasági mechanizmusnak az építőipart érintő sok témája közül néhányat külön is kiemeljek. A gazdasági reformok bevezetése és ennek keretében különösen a beruházásokkal kapcsolatos új döntési és érdekeltségi rendszer kibontakozása előreláthatólag jelentős változásokat von maga után a következő évek építési programjában, annak összetételében. A termelő beruházásoknál a vissza nem térítendő állami költségvetési juttatások korlátozása és ezzel egyidejűleg az állami kölcsönök, a hitelek és a vállalati saját eszközök felhasználásának előtérbe kerülése az ipari építési igények várható csökkenését fogja eredményezni. Számolni lehet azzal is, hogy ezekre figyelemmel a termelő beruházásokhoz kapcsolódó építkezések egy része nem, vagy az eddigi gyakorlattal szemben lényegesen szerényebb mértékben valósul meg. Az ipari építkezések körében a nagyobb jövedelmezőségre való törekvés hatására viszont feltehetőleg megnő a vállalati kezdeményezésű részleges rekonstrukciók, üzembővítések és átalakítási munkák jelentősége. Előreláthatólag fokozódni fog a meglevő épületvagyon állagmegóvását célzó — eddig elhanyagolt — felújítási és karbantartási tevékenység. Az építési igények összetételének említett változása az előző évekhez képest jóval munkaigényesebb feladatokban jelentkezik, ami a