Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

177 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön • 178 A kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságok között gazdálkodó gyenge termelőszövetkezetek sem várhatnak csodát, hasonlóképpen a vezetés színvonala miatt gyenge termelőszövetkezetek se csak a szövetségtől várják egyedül a megváltást. Szövetkezetünk, a csatkaí Rákóczi Termelőszövetkezet is a Bakony vidékén, kedvezőtlen földrajzi és gazdasági adottságokkal rendelkezik, s az előbbiekre utalással mi is azon fáradozunk, hogy a szomszédos termelőszövetkezetekkel közös fafeldolgozó, építőanyag-előállító és építő vállalkozással, továbbá a tájegységnek leginkább megfelelő növénytermesztési szerkezet és a legjobban jövedelmező állattenyésztési ágazat létrehozásával segítsük a gazdaságosabb termelést, a tagság folyamatos foglalkoztatottságát és személyi jövedelmének biztonságos növelését. A szövetségtől azt várjuk, hogy segítségére lesz a termelőszövetkezeteknek a meglevő nehézségek és ellentmondások gyors felismerésében, megszüntetésében, illetve feloldásában. Kétségtelen az is, hogy a hiányosságok egy részének oka a gazdaságirányítás korábban kialakult rendszerében volt. A vállalati gazdálkodás erősödése, az önállóság növelése, az önálló gazdasági elszámolás elemeinek erősítése reméljük, sok hibát megold és kiküszöböl. összességében azt várjuk a szövetségtől, hogy a közös gazdálkodás erősítése érdekében előmozdítja a demokratizmus kiteljesedését, a vállalatszerű gazdálkodás kifejlesztését és az önálló gazdálkodás erősödését. Ilyen véleményekkel, előkészületekkel bizakodva várjuk július 25-ét, amikoris a közgyűléseken megválasztott küldöttek a megyei küldöttértekezleten megalakítják majd a termelőszövetkezetek Komárom megyei szövetségét. Befejezésül engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy a közeljövőben megvalósításra és jóváhagyásra kerülő termelőszövetkezeti és foldj ogi törvénytervezet mielőbbi kiadásáról egyetértő véleményemet nyilvánítsam. A jelenleg hatályos jogszabály időszerűtlenné vált, s nyugodtan mondhatom, ma már több vonatkozásban akadályozza az előrehaladást és a szocialista falu fejlődését. Éppen ezért nagyon várjuk az új törvényt, amely a tényleges helyzetnek és a megváltozott viszonyoknak megfelelően ésszerűbb és dinamikusabb működésre, belterjesebb gazdálkodásra, az árutermelés és a felvásárlás gyorsabb ütemű fejlesztésére biztosít lehetőséget és feltételeket. Tolmácsolhatom, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk egésze jó politikai hangulatban, derekasan dolgozik az új kenyér betakarításán, népgazdasági célkitűzéseink valóraváltásában és a szocialista falu felépítésében. Tisztelt Országgyűlés! A képviselőtársaim által felvetett termelőszövetkezeti problémák sajnos fennállnak és sokban akadályozzák a fejlődés tervszerűségét. A műtrágyakeret növelése, az alkatrészellátás hiányosságainak megszüntetése, a talajvédelem és a vízrendezés fontossága nagyban hozzájárul a gazdaságos termelés növekedéséhez. Ugyancsak sok nehézséggel küzdenek a megyénk déli részén fekvő gyenge termelőszövetkezetek a vasútállomás távolsága és a nagyon is gyengének mondható útviszonyok miatt, ami egész megyénkre, megyénk túlnyomó részére jellemző, s ami a szállítást nagyban hátráltatja és költségeit növeli. Hogy az új gazdaságirányítási rendszerben meg tudjunk felelni a ránk váró feladatoknak, kérem a kormányt, hogy a lehetőségekhez mérten legyenek segítségünkre a nehézségek mielőbbi leküzdésében. A termelőszövetkezeti tagság és a vezetők nevében elsőrendű feladatnak tekintjük a gazdaságirányítási rendszer alapos előkészítését, valóraváltását és társadalmi rendünk alapjainak, a munkás-paraszt szövetségnek további szilárdítását. A beterjesztett beszámolókkal egyetértek, a magam nevében elfogadom, s a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Marton János képviselőtársunk a következő felszólaló. MARTON JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A kormány 'beszámolójában tág teret biztosított az új gazdasági mechanizmus előkészítő munkálatainak megismerésével kapcsolatban, elemezte az irányelveket, felhívta a figyelmünket a bevezetést követően várható problémákra, gondokra. Úgy gondolom, ez természetes, mert ma népgazdaságunk minden területét, minden ágazatát mélyen áthatja az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés. Különösen áthatja a közvetlen termelő és értékesítő területen dolgozókat. E területen is legelsősorban a gazdasági vezetőket, akiknek — véleményem szerint -— ma mindennapos munkájuk szerves részét képezi az új gazdasági mechanizmus határozatainak, rendeleteinek, jogszabályainak megismerése. Ahhoz ugyanis, hogy a vállalatok az új gazdasági reform alapvető elemeit, önálló és kezdeményező munkájukat jól és eredményesen el tudják végezni, szükséges, hogy mielőbb megismerjük valamennyien az új gazdasági mechanizmus határozatait, rendeleteit, jogszabályait. Ennek érdekében nagyon fontosnak tartom, hogy az előterjesztő szervek a 2012/1966-os kormányhatározat értelmében a részükre meghatározott határidőt tartsák be, s lehetőleg a harmadik negyedév végéig, szeptember 30-ig, a szükséges rendeletek, s ha mód van rá, jogszabályok is jelenjenek meg. Kérem a miniszter elvtársakat, hogy szerezzenek érvényt e határidők betartásának. Ma megyénk dolgozóit — Győr-Sopron megye dolgozóit és gazdasági vezetőit — egy egészséges türelmetlenség hatja át, mert valamenynyien tudatában vagyunk annak, hogy a hátralevő időben temérdek feladat vár ránk annak érdekében, hogy az új gazdasági évet, az új gazdasági mechanizmus első évét sikeresen indíthassuk. Ma legfőbb feladatunknak és gondunknak azt tartjuk, hogy az új gazdasági mechanizmus irányelveit milyen módon, milyen formában tudjuk majd átültetni a gyakorlati gazdaságba. Mindezeken felül az a véleményem,