Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-3

173 Az Országgyűlés 3. ülése, 1967. július 13-án, csütörtökön 174 A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonalának emelkedése kedvezően hat a háztáji gazdaságokra is. Á háztáji gazdaságok ma még jelentős szerepet töltenek be az állati termékek hozamának növekedésében. Az elhelyezési és takarmányadottságok sok helyen kedvezőek. Hogy a háztáji gazdaságok minél jobban aktivizálódjanak a termelésben, s hogy a felesleges készletek a központi árualapokban realizálódjanak, helyes volna termelésüket, különösen az állattenyésztés vonatkozásában a továbbiakban segíteni. E célból javasolnám felülvizsgálni a jelenlegi tény észüsző kihelyezési akciót, ami általában jó, kedvező, csupán az a hátránya, hogy a háztáji gazdaságoknak átadott tenyészüszőért a kedvezmény összegének levonása után az állat árát készpénzben kell kifizetni. Nem minden termelőszövetkezeti tagnak — akinek megvan az adottsága a tartáshoz —, áll rendelkezésére akkora összeg, hogy az üszőt készpénzben ki tudja fizetni. Ezért helyes volna a tenyészüszők egy részét úgy helyezni ki a háztáji gazdaságokba, hogy ezek értékét a termelőszövetkezeti tagok hízott marhában, természetben téríthetnék vissza. Ehhez hasonló rendszert kellene bevezetni a tenyészkocák kihelyezésében is. Tisztelt Országgyűlés! Az új gazdaságirányítási rendszer egyik tényezője, mint ismeretes, az új termékforgalmazási rendszer. E szerint a mezőgazdasági termelő üzemek az érvényben levő jogszabályok értelmében megtermelt terményeiket, termékeiket — a monopolcikkek kivételével — szabad elhatározásuk szerint értékesíthetik. Ez a kapcsolatok egészen újszerű kialakítását vonja maga után és megszünteti a felvásárló vállalatok eddigi monopolhelyzetét, hatósági jellegét. Ezután a felvásárló vállalatoknak jó kapcsolat kialakításával és különböző közgazdasági tényezőkkel kell hatniuk a termelésre és az árufelvásárlásra. A mezőgazdasági termelő üzemek termékértékesítési szabadsága maga után vonja azt az üzemi törekvést, hogy a termelőüzemek igyekeznek minél több mezőgazdasági terményt, terméket közvetlenül, a kereskedelmi szervek kikapcsolásával értékesíteni a fogyasztóknál, vagy a felhasználóknál. Ez véleményem szerint igen jó hatással lesz az ellátásra, és ebben bizonyos verseny is ki fog alakulni. De számolni lehet egyes területeken túlzásokkal, azzal, hogy egyes mezőgazdasági termelőüzemek minden terményt minden áron szabadon akarnak majd értékesíteni, ezért megtermelt terményeiket nem szerződik le. Ennek következtében a kereskedelem, amely a fogyasztók ellátásáért felelős, nem tud előre számolni a lehetőségekkel, és hogy az ellátást biztosítsa, törekedni fog a termékek más úton, esetleg import útján való beszerzésére is. Fennáll viszont az a veszély is, hogy egyes mezőgazdasági termékek értékesítése elmarad, amiből a termelő j gazdaságoknak kára származik. Ezek elkerülése végett szükségessé válik az új termékforgalmazási rendszerben a nagyon pontos piackutató és tájékoztató munka kiépítése és a szerződéses fegyelem megszilárdítása, aminek megszervezése a mezőgazdaság esetében országosan a Termelőszövetkezeti Tanács, területenként pedig a termelőszövetkezeti szövetségek elsőrendű feladata kell hogy legyen. A másik ilyen kérdés, ami a mezőgazdaság és a felvásárlási vállalatok kapcsolatát érinti, a gazdasági érdekeltség fokozása a termelés irányában és az ellátás megjavítása érdekében. Az eddigi mezőgazdasági termékforgalmazási gyarkorlatban nem ritkán előfordult a kereskedelem javára lecsapódó magas árrés, ami azt jelentette, hogy egyes mezőgazdasági termények esetében a kereskedelem nagyobb haszonra tett szert, mint maguk' a termelők. Ennek ellenére egyes felvásárló vállalatok mégsem tudtak jövedelmezően gazdálkodni, és minőségi árut sem tudtak biztosítani a fogyasztóknak, mert az alacsony felvásárlási ár és a magas árrés egyes területek ellátása szempontjából fontos termékek termelésében nem tudta a termelő gazdaságokat érdekeltté tenni. így az ellátás biztosítása végett a kereskedelemnek más területekről kellett megszereznie az árut. Mivel megnövekedett az áru szállítási és egyéb költsége, s ugyanakkor a hosszú távon történő szállítás az áru minőségét is befolyásolta, a jövőben — véleményem szerint — a felvásárló vállalatoknak felül kell vizsgálniuk munkájukat. Arra kell venni az irányt, hogy a felvásárolt áru minél rövidebb úton kerüljön a fogyasztóhoz. Gyakorlatban ez azt jelentené például, hogy a Nógrád megye ellátásához szük'séges zöldséget, ha az ott megtermelhető, ne hozzuk Csongrád megyéből. Törekedni kell a nagyobb fogyasztóhelyek melletti termelési körzetek kialakítására. E célból érdekeltté kell tenni a termelő gazdaságokat részben a magasabb termelői árjuttatással, ami véleményem szerint a költségmegtakarításból megoldható, de növelni lehet a gazdasági érdekeltséget és javítani lehetne az ellátást is, ha egyes területek ellátására a mezőgazdasági termelő gazdaságok és a felvásárló vállalatok érdekközösségbe, társulásra lépnének. Ez azt jelentené, hogy az ellátás érdekében társulásban tömörült termelő gazdaságok és felvásárló vállalatok együttesen viselik az ellátással járó felelősséget és kockázatot is, és az ellátásból származó tiszta nyereséget egymás között felosztanák. A legjobban megvalósulhatna az érdekközösségnek ez a formája a helyi ellátás érdekében történő társulással a termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek között. Kívánatos volna bevezetni ezt a formát a , mezőgazdasági termékek exportjánál is.a termelő gazdaságok és az exportáló vállalatok között. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül néhány szót kívánok szólni a kormánybeszámoló külpolitikai részéhez. Egyetértek a kormánybeszámolóban elhangzott és megítélésem szerint a kormány által helyesen és következetesen vitt külpolitikai irányvonallal, amely hazánkban a szocializmus teljes felépítésére, ehhez a feltételek biztosítására, a tartós béke megteremtésére törekszik. Amikor e külpolitikával való egyetértésemet fejezem ki, engedjék meg a tisztelt képviselőtársak, hogy a külpolitikával való egyetértést tolmácsoljam választókerüle8 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ