Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-18

1463 Az Országgyűlés 18. ülése, 1968. október 18-án, pénteken 1464 érvényesülésének, a végrehajtás során nyert tapasztalatok összegezésének. Tevékenységének értékét az határozza meg, milyen hatékonysággal tudja segíteni a szocialista építés különböző területein folyó munkát. Tapasztalataink alapján bátran állíthatjuk, hogy mind a gazdasági építőmunkában, mind a kulturális élet fejlesztésében jelentős érdemeket szereztek megyénk népi ellenőrzési bizottságai. Munkájuk értékes eleme, hogy a megyei vezető szervek között kialakult munkamegosztásban helyesen ismerték fel helyüket, szerepüket, s; a leglényegesebb feladatok megoldását segítették elő. Fáradozásaik középpontjában a gazdasági építőmunka segítése állott. Nálunk a népi ellenőrzési bizottság a többi megyei bizottság szervezetétől eltérően látja el feladatát, mert a megyei népi ellenőrzési bizottságon kívül függetlenített munkatársai a járásokban, városokban nincsenek. E területen jelentkező feladatokat társadalmi munkában látják el a népi ellenőrök. A népi ellenőrzési bizottságok nálunk is a társadalom minden rétegéből tevődnek össze. Munkájukra nemcsak a lelkiismeretesség, a körültekintés jellemző, hanem a népi ellenőrök a haladás hívei is, munkájukban a haladást képviselik. A társadalmi népi ellenőrök, akik megyénkben a különböző vizsgálatokat végzik, megbízatásukat felelősséggel és nagy szakértelemmel látják el. Jelentéseik színvonala, megállapításaik alkalmasak arra, hogy a jogosult szervek helyes konzekvenciákat vonhassanak le. A lakosság bizalommal van a társadalmi ellenőrök iránt. Ez a körülmény elismerésre készteti Komárom megye dolgozóit, politikai, gazdasági vezetőit a népi ellenőrzési bizottság munkája iránt. Nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy a népi ellenőrzési bizottságok javaslataira, észrevételeire komolyan és felelősségtudattal reagálnak az arra illetékes szervek, intézmények. Ennek egyik alapvető okát abban látjuk, hogy a vizsgálatok megállapításai és az ezekből következő javaslatok megalapozottak, tárgyilagosak. Azzal, hogy döntéseiket testületileg hozzák, az objektivitás is biztosított, éppen ezért tartjuk nagyon lényegesnek, hogy ezt a törvény is így fogalmazza meg. Megítélésünk szerint tovább javítaná és népszerűsítené a népi ellenőrzési bizottságok munkáját, ha nagyobb nyilvánosságot biztosítanának a vizsgálatok céljának, valamint a vizsgálat megállapításainak és az arra történő reagálásnak. A népi ellenőrzési bizottság tagjai vizsgálataik alkalmából az eseti, vagy az egész megyét érintő vizsgálatokon túl részt vettek egy-egy országos téma feldolgozásában is. Ilyen volt például a dolgozó nők helyzetéről szóló vizsgálati anyag. Jó érzéssel kell tudomásul vennünk, hogy már a vizsgálat idején több vállalatnál, intézménynél a lehetőségeken belül intézkedéseket tettek az egyes meglevő problémák rendezésére. Felvetett ez a vizsgálat viszont olyan kérdést is, amely nem vállalati, sőt nem is ágazati, hanem magasabb szintű intézkedést igényel. Arra gondolunk itt, amit Dabrónaki elvtárs is érintett, és több példával bizonyított, hogy az egyes juttatások gyakorlata felülvizsgálatra szorul. Engedjék meg, hogy ennek igazolására két példát mondjak el. A megyei népi ellenőrök "a fent említett téma vizsgálata során megkérdeztek több mint 400 dolgozó nőt. Elgondolkoztató a kapott válasz összegezése. Ugyanis a megkérdezettek 62,5 százaléka az elmúlt tíz év alatt egyszer sem, 20 százaléka egyszer, 10 százaléka kétszer, és csupán 7,5 százaléka vett részt ezen idő alatt több esetben kedvezményes üdülésben. Ehhez hozzá kell tenni, hogy éppen a kiskeresetű, többgyermekes családanyáknak, tehát azoknak, akik a legjobban rászorulnának, különböző okok miatt nincs módjuk e nagyon jelentős szociális kedvezményben részesülni. A másik ilyen kérdés a vendéglátásnál az ételforgalom után fizetendő állami árkiegészítés problémája. Megállapította a vizsgálat, hogy a megyében az első félév során e támogatás öszszege több millió forintot tett ki. A vizsgálat azt is feltárta, hogy ezt az állami támogatást a lakosságnak viszonylag szűkebb rétege élvezi, mivel jelentős hányadnak egyszerűen nincs módja különböző okok miatt ebben részesülni. Bízunk benne, hogy a népi ellenőrzési bizottság e vizsgálati anyaga is hozzásegíti a kormányt egy jobb elosztási gyakorlat kialakításához. És ha előbb a nők helyzetéről szóló vizsgálat tapasztalatairól szóltam, talán nem érdektelen arról is említést tenni, és a döntésre jogosultak figyelmét felhívni olyan visszásságra is, amely ugyancsak a vizsgálati anyagból derült ki. Ez a következő: Megvizsgálták a népi ellenőrök négy üzemnél a kitüntetések helyzetét. A szóbanforgó négy vállalatnál összesen 11 307 dolgozó van alkalmazásban, ebből 6046, tehát az összes foglalkoztatottak 53,4 százaléka nő. Az elmúlt időben az említett üzemben összesen 1187 fő és ebből csupán 339 nő részesült kitüntetésben, tehát az öszszes kitüntetetteknek csak 28,5 százaléka. A vizsgálat összegezése viszont úgy rögzíti, hogy a női brigádok, illetve dolgozók az adott munkaterületen eredményben, a munka színvonalában nem maradnak el a férfi-brigádoktól, illetve dolgozóktól. Kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak ! A törvényjavaslat III. fejezetének 25. §-a helyesen állapítja meg, hogy a népi ellenőrzés tevékenysége nem mentesíti a különböző szerveket a jogszabályokban számukra előírt ellenőrzési kötelezettségek elvégzése alól. Ezzel kapcsolatban mégis fel kell vetni egy olyan problémát, amelyet a vizsgálatok visszatérően állapítanak meg és ez ideig megoldásában nem történt lényeges előrehaladás. Ilyen kérdés a többi között a termelőszövetkezetek belső ellenőrzésének helyzete. Az e téren végzett vizsgálatok ismételten felvetik e kérdés rendezésének szükségességét, és azon túl, hogy ennek megoldatlansága a szövetkezeteknél is negatívumokkal jár, a vizsgálatot végző népi ellenőrök munkájára is hátrányosan hat, hiszen joggal mondják: nem sok értelme van az olyan vizsgálati megállapításnak, amire nem történik gyors, érdemi intézkedés. Vélemé-