Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.
Ülésnapok - 1967-17
1353 Az Országgyűlés 17. ülése, 1968. október 17-én, csütörtökön 1354 egy vágánykilométerre eső napi árutonna-kilométer vonatkozásában is. A Dombóvár—Tamási egy vágány kilométerre eső napi átlag tonna-kilométer 1967-ben 254 tonna volt, Tamási—Lepsény vonatkozásában 319 tonna, Keszőhidegküt—Gyönk vonatkozásában 269 tonna. Ha a rendelkezésre álló statisztikai kimutatást nézzük, a meghagyandó hálózat egy vágánykilométerre eső napi árutonnakilométerrel alacsonyabb, mint a fent ismertetett átvonuló teherszállítás. Tehát feltétlenül szükségesnek látjuk a már említett alapos vizsgálatot. A törvényjavaslat mellékleteként előterjesztett közlekedéspolitikai koncepció felmérési adatai 1964-es és annak előtti adatokból tevődnek ki. Az azóta kialakult helyzet feltétlenül más adatokat szolgáltat. Ismert dolog, hogy a kormány határozata értelmében a gazdasági bizottság a hármas kategóriájú ipari üzemeknek vidékre való telepítése során Tamási községet is kijelölte — több vidéki helység között — ipartelepítési helynek, amelynek során megkezdődött a község ipartelepítési programja. Az Orion Rádió- és Televíziógyár nagyobb szabású építkezést folytat, amelynek során már létesült és létesülőben van komolyabb üzem. Tárgyalás folyik más ipari üzemek telepítésére is községünkben. Az ipar településének nemcsak Tamási községben van jelentősége, hanem 'az egész tamási körzet, járásunk lakossága, a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő foglalkoztatása szempontjából nagyon fontos program. Járásunk párt- és tanácsi szerveit, amikor megismertük a vasút és a közút fejlesztési előirányzatát, komoly aggodalommal töltött el bennünket, hogy amennyiben az előirányzat végrehajtása során esetleg nem veszik figyelembe a terület fent vázolt fejlődési előirányzatát, hátrányos helyzetbe kerül területünk, mert érthető, hogy egyetlen ipari üzem sem szívesen települne egy olyan vidéki településre, amely közlekedés vonatkozásában hátrányosabb helyzetbe kerül, mint jelenleg van. Tudom azt, hogy a közlekedéspolitikai előirányzat nem dogma, tehát a fejlődés során feltétlenül az adott, kialakult helyzetet veszi figyelembe, de mégis azt mondom, hogy maga az előterjesztés nyugtalanságot keltett választókerületem lakosságának körében. Éppen ezért határozottan felvetem, hogy az előirányzatokban Tamási község vasúti hálózatból való kizárását nem tartom elfogadhatónak. Viszont egyetértek azzal, hogy amikor bármilyen megszüntetésre vagy átszervezésre kerül sor, a területileg illetékes tanácsi szervekkel egyetértésben, valamint a területen dolgozó és gazdálkodó ipari és mezőgazdasági üzemek képviselőivel együttesen történjen a közlekedés rendszerének átszervezése és éoítése. Itt egy bizonyos vonatkozásban a törvényt előterjesztő képviselő elvtárssal, illetve az előterjesztéssel is ellentétbe kerülök. Tudniillik itt azt szeretném előterjeszteni, hogy a 12. § módosítást kap ion, habár itt az előterjesztés során már i avaslattétel történt, hogy ne legyen módosítás. Az előterjesztett javaslat a következők szerint szól, a 12. §-ról lévén szó: „A közlekedésés postaügyi miniszter, az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői, valamint az érdekelt megyei tanács végrehajtó bizottsága meghallgatása után népgazdasági érdekből — a vasút létesítésére vonatkozó engedély módosítása mellett — elrendelheti egyes közforgalmú vasútvonalak megszüntetését, ha a forgalom lebonyolításáról más módon gondoskodik." Űj szövegezésben az alábbiak szerint javaslom: „A közlekedés- és postaügyi miniszter, az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetőinek meghallgatása, valamint az érdekelt járási és megyei tanács végrehajtó bizottságának együttes határozata után népgazdasági érdekből — a vasút létesítésére vonatkozó engedély módosítása mellett — elrendelheti egyes közforgalmú vasútvonalak megszüntetését, ha a forgalom lebonyolításáról más módon gondoskodik." Az előterjesztett javaslatom indokolása a törvényjavaslat és egyben az azt indokolt szöveg megváltoztatásának indokolását abban látom, hogy a területi, járási, illetve megyei tanácsok, mint a legfőbb államhatalmi szervek helyi képviselői, a legjobban ismerik területük problémáit. Alkalmasak arra, hogy nemcsak a meghallgatás során nyilvánítsanak véleményt a működési területükön kialakítandó nagy fontosságú közlekedéspolitikai kérdésekben, hanem határozatilag is részt vehessenek annak végrehajtásában. Ezzel egyidőben biztosítani tudjuk pártunk és kormányunk azon nagyszerű célkitűzéseit, hogy a területi választott szervek teljes jogú és kötelességtudó képviselői lehetnek választókerületüknek. Ügy gondolom, hogy a Közlekedésés Postaügyi Minisztérium hatáskörét, illetve felelősségét ez nem fogja csökkenteni, ugyanakkor emelni fogja a felelősségét éppen a területileg illetékes tanácsi szerveknek. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat, valamint a mellékelt közlekedéspolitikai koncepció széles távlatokat nyit népgazdaságunk fejlődésében, hosszú időre meghatározza közlekedésünk fejlődési rendjét, népgazdaságunk és az egész magyar nép érdekeit fejezi ki. Éppen ezért a magam nevében az általam előterjesztett módosítási javaslattal együtt elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Káli Ferenc képviselőtársunk. KÁLI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy mondanivalómat rövidre fogva megtegyem észrevételeimet a vasúti törvénytervezettel kapcsolatban és eközben csak egy vonatkozásban érintsem a közlekedéspolitikai koncepciót is, végezetül pedig — ugyancsak a törvénytervezethez kapcsolódóan — választókerületem egyik problémáját tárjam a tisztelt parlament elé. Az elhangzott expozé és az eddigi felszólalások is mutatiák, hogy a közlekedés, ezen belül a vasúti közlekedés különösen, milyen jelentős szerepet játszik országunk életében. A személyszállítás és az árufuvarozási tevékenység