Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-17

1325 Az Országgyűlés 17. ülése, 1968. október 17-én, csütörtökön 1326 ban vállalt célokat elérjük, ezekben is előbbre kell jutná. A nagy és lelkesítő célok megvalósítása ne törjön meg ilyen aránylag kisebb feltételek biztosításának elmulasztásán. Tisztelt Országgyűlés! A következő javaslataim vannak a közlekedéspolitika koncepciójával összhangban, annak megvalósítása érdekében : 1. a végrehajtást szabályozó kormányrendelet mondja ki, hogy a kisforgalmú vasutakról a közútra való forgalomátterelésnek be kell fejeződnie, mielőtt a vonal megszüntetésire kerül. A megszüntetést a minisztérium a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatban kimondott egyetértése után esziközölheti; 2. kiindulva a közlekedéspolitika koncepciójából, a közutak, különösen pedig a mezőgazdasági üzemek területén levő utak tekintetében is szükséglesnek ígérkezik olyan intézkedés, amivel azt hozzáigazíthatnánk a mezőgazdaság szocialista átszervezésével elért helyzethez. Nagyüzemi táblák kialakításával, új gazdasági központok létesítésével sok új utat nyitottak meg a mezőgazdasági hasznosítású területeken. Ugyanakkor a kisüzemi gazdálkodás korából sok-sok dűlő-, bekötő-, tanyákhoz vezető út maradt meg. A forgalom átterelődött, de az utak egy részének rendezése nem történt meg. Országosan ezer holdak esnek emiatt ki a termelésből. A felmérés és a racionális rendezés népgazdasági érdek. Ezzel együtt célszerű lenne a mezőgazdasági nagyüzemeken belül a közút használatának jogát és kötelezettségeit a mainál pontosabban szabályozni; 3. a víziutakról, a víziszállításról szóló rész a miniszter elvtárs beszámolójából indít olyan javaslatra, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítaná a tiszai hajózás és áruszállítás kérdéseire. Jelenleg a tiszai hajóforgalom, a személy- és áruszállítás kisebb a felszabadulás előttinél. Most épül a második tiszai vízlépcső, ami megnöveli a hajózható tiszai szakaszt. A helyzet és ez a lehetőség egyértelműen követeli tőlünk, hogy ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozzunk, a közlekedés fejlesztésének nagy elképzelései között ezt is nagyobb súllyal szerepeltessük. Tisztelt Országgyűlés! A szolnoki vasúti csomópont helye, szerepe, az ott lebonyolódó szállítás nagysága ismert közvéleményünk előtt. Kevésbé ismert viszont az a nehézség, amivel küzdünk a növekvő forgalom lebonyolításában. Most azonban nem ezt akarom elpanaszolni, hanem arról akarok szólni, hogy a megoldás folyamatban van. A szolnoki vasutasok és szélesebben a közlekedés dolgozói, velük együtt a 'terület politikai és állami vezetői őszinte örömmel üdvözölték azt a lépést, amivel kormányunk négy esztendővel ezelőtt a forgalmi csomópont felújítását elhatározta. Most már a megvalósításban szerény eredményekről is szólhatunk. A beterjesztett vasúti törvényjavaslat és közlekedéspolitikai koncepció támogatásáról szóló véleményem kinyilvánításával együtt a szolnoki vasúti rekonstrukció műszaki és munkás-kollektívájának megbízásából jelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a folyó közlekedési beruházások közül ez az egyik legnagyobb méretű beruházás sikerrel halad előre. A mű kivitelezése 1964-ben indult, befejezése tíz esztendőt vesz igénybe. Az első ütem közel háromnegyed milliárd forint költséggel az 1968. december 31-re tervezett határidő helyett 1968. november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. és a mi nagy forradalmi eseményeink fél évszázados fordulójának tiszteletére átadásra készen áll. A beruházás megvalósításában magas színvonalú kooperáció alakult ki a magyar és szovjet gépipari és közlekedési vállalatok, továbbá a közlekedési és más tárcák vállalatai között. Példásnak ítélhetjük meg a minisztérium és a terület politikai szerveinek együttműködését, közös erőfeszítését. Az új rendező-pályaudvar 36 vágánypárral, magas műszaki színvonalú irányító- és biztonsági berendezéssel népgazdaságunk szolgálatába lép. Tisztelettel adózom ez alkalommal is a tervezésben és kivitelezésben részt vevő műszaki és munkás-kollektíváknak, az irányító szervezetek dolgozóinak és a lelkes szocialista versenyvállalás teljesítőinek. Megállás nélkül váltunk át a második és a harmadik ütemre, abban a biztos tudatban, hogy az erőfeszítés fokozódik, s hogy népgazdaságunk időben kapja meg a nagy anyagi befektetés eredményét. Tisztelt Országgyűlés ! A beterjesztett két előterjesztéssel egyetértek, azt támogatom és támogatásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Balogh László Békés megyei képviselőtársunknak adok szót. BALOGH LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az Országgyűlés most folyó ülésszakán ismét olyan kérdést tárgyal, mely igen erősen foglalkoztatja a gazdálkodó szervek vezetőit s a lakosság széles tömegeit. A lakosság és az érintett szervek széles körben yitatják és tárgyalják a közlekedés fejlesztésének kérdését és a fejlesztés koncepcióit. Érdeklődéssel figyelik, hogy a mostani ülésszak a közlekedés és szállítás fejlesztési javaslatai alapján milyen intézkedéseket emel törvényerőre. A választópolgárok és gazdálkodó szervek részéről sokat vitatott téma az ország közlekedé' sének helyzete s őszintén el kell mondani, hogy ezen a téren széles körben az a vélemény alakult ki, hogy úgy közlekedésünkben, mint a szállítás területén sok a jogos kívánság. Épp ezért örömmel üdvözlöm úgy a Békés megyei képviselőcsoport, mint a magam nevében a kormány azon elhatározását, hogy a szállítás és a közlekedés korszerű fejlesztésének koncepcióit, valamint az ezzel kapcsolatos vasúti törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjesztette. Választókörzetemben, valamint a megyénk területén működő szervekkel folytatott közvélemény-kutatásom és a kialakult vélemények, kívánságok alapján kívánok elsősorban a vasutakról szóló törvényjavaslathoz hozzászólni s ezen belül a javaslat szövegének megváltoztatására teszek javaslatot. Elsősorban meg kell állap'tani azt, hogy a törvényjavaslat szövege általában „magyarul" van fogalmazva, csak a szabatosság területén le57 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ