Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-14

1137 Az Országgyűlés 14. ülése, lent egy ilyen javaslat végrehajtása? Azt jelentené, hogy tulajdonképpen a tanácsok kezét megkötnénk a rendelkezésükre álló eszközök felhasználásában. Az teljesen világos, hogy egy ilyen célcsoportnak a létrehozása nem növeli meg önmagában a tanácsok rendelkezésére álló eszközöket, hanem azt kellene csinálnunk, hogy a tanácsi pénzekből fejlesztési vagy fenntartási pénzekből el kellene vonnunk, egy ilyen célcsoportot létrehoznunk, és a tanácsok kötelesek volnának ilyen célra felhasználni ezeket a beruházási eszközöket. Nagyon alaposan és igen megfontoltan kell ezeken a kérdéseken tovább munkálkodnunk. Természetes azonban, hogy minden megérett változtatást, minden korrekciót a kormány a maga idejében ezeken a területeken is el fog végezni. A felvetett javaslatok második csoportja az ez évi, illetve a jövő évi költségvetésre vonatkozik. A kapott ajánlásokat messzemenően figyelembe fogjuk venni. De én úgy állok ezekkel az ajánlásokkal, mint Jedlicska elvtárs, aki elmondta, hogy kiszámították, hogy a különböző jelölő-üléseken elhangzott javaslatok menynyit tesznek ki: és 450 milliós összeget tettek ki Nógrád megyére. Mi nem számítottuk ki, hogy az itt elhangzott kívánságok mekkora öszszeget reprezentálnak, de gondolom, egy nagyságrenddel nagyobb összeget. A javaslatok figyelembevétele nagy nagyságrendben természetesen nem lehetséges, mivel teljesen világos, hogy a jövő évi költségvetés sem lesz lényegesen könnyebb helyzetben, mint az ez évi volt. Befejezésül az itt igen nagy súlyt kapott mezőgazdasági problémák egyikéről-másikáról szeretnék szólni. Jó néhány elvtárs olyan kívánságnak adott hangot, hogy a mezőgazdaságban, illetve a termelőszövetkezeteknél érvényesülő társadalombiztosítási rendszert tovább igazítsuk hozzá a városi lakosság, a bérből és fizetésből élők társadalombiztosítási rendszeréhez. Magam is meg vagyok arról győződve, hogy ez a kívánság jogos. De hogy mikor jogos, milyen ütemben lehet megvalósítani — elvtársak — az a konkrét gazdasági helyzettől függ. Nemrégiben nagyon nagy lépéseket tettünk a családi pótléknál. Ilyen lépéseket fogunk a jövőben is tenni, de mindent egyszerre sajnos nem tudunk. A nyugdíj-, illetve a járadékellátásról szóló javaslatok végrehajtása például azt jelentené, hogy a termelőszövetkezetek nyugdíjrendszerének jelenlegi 650 milliós támogatása egyik évről a másikra 1 milliárd fölé ugrana. Nem hiszem, hogy ez ma ilyen módon végrehajtható lenne. A másik mezőgazdasági kérdés, amiről én is szólnék, a műtrágyagyártás, annak perspektívája és összefüggése az egész mezőgazdaság termelési, technikai színvonalával. Itt is tiszta szívből azt mondom, hogy az összes felszólaló elvtársaknak igazuk van, s szeretném közölni azt is, hogy a kormány nagyon komolyan foglalkozik a következő ötéves tervben létrejövő újabb műtrágyaipari kapacitásokkal, közöttük is elsősorbán a nitrogén-műtrágya kapacitások létrehozásával, illetve kevert műtrágyaipari kapacitások létrehozásával. 1968. július 12-én, pénteken 1138 A harmadik és legnagyobb dolog, amiről itt szó volt — megint Jedlicska elvtársat idézem — az, hogy mit fog okozni az ez évi szárazság a gazdasági mechanizmusnak. Én jobbnak tartanám a kérdést úgy, hogy mit fog okozni a magyar gazdaságnak. A gazdasági mechanizmusnak semmit sem fog okozni. Az a kérdés, hogy mit okoz a külkereskedelmi egyensúly szempontjából, a belső egyensúly, az életszínvonal, az árak, stb. szempontjából. Csak azt tudom mondani, hogy ez az országgyűlés azért egy kis esőt is hozott, s remélem, hogy az országgyűlés feloszlása sem fogja elvinni ezt az esőt. (Veres Péter: Kisebb volt, mint hittük.) És még jöhet eső. Én nem adom feL a reményt, annál kevésbé, mert való igaz, amit sokan mondtak, hogy Magyarországon a nagyüzemi mezőgazda, ság megteremtése előtt senki sem hitte volna el, hogy ilyen szárazság mellett lehetséges 12 mázsa körüli gabonatermés. (Közbeszólás: Nem is lett volna meg.) (Veres Péter: Nem is lett volna lehetséges.) Így van, Veres elvtárs. De én bízom a kukoricában. (Dr. Bognár József: Az nem volt a tervben.) (Veres Péter: Az a húsz helyett volt.) (Dr. Dimény Imre: A tervben nincs 20, csak 12.) A tervben'nincs szó, de jó idő esetén lehetett volna 20 körül. (Veres Péter: Hát az isten is túlteljesíthetné egyszer már azt a, tervet.) Itt igen sok utalás volt erre a rossz időjárásra és igen sok kívánság hangzott el a kormány felé a rossz időjárással kapcsolatban. Szerintem ezeknek a kívánságoknak nagy része jogos, de ezeket is meg kell nézni és sorba kell állítani, az ország rendelkezésére álló anyagi és devizális eszközök figyelembevételével, s még egy dolgot kell csinálni. Azt is meg kell nézni, hogy maguk a termelőszövetkezetek, maguk az állami gazdaságok mit tudnak tenni a nehézségek enyhítésére, s erre jó néhány javaslat elhangzott, ezekre a javaslatokra is utalnék ezúttal. Még egyszer, összefoglalóan: köszönöm azt a bizalmat, amit a múlt évi költségvetés végrehajtásával összefüggésben a képviselő elvtársak kifejeztek, s én a kormány többi tagja nevében is megígérhetem, hogy az itt elhangzott javaslatokat igen komolyan, felelősségteljesen — felhasználva a Jedlicska elvtárs által mondott módszert is, szóval időben is szelektálva, fontosságban is szelektálva őket —, fel fogjuk használni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kétnapos vita és Vályi elvtárs zárszava után következik a határozathozatal. Minthogy a napirenden levő törvényjavaslathoz módosító javaslat nem érkezett, kérem képviselőtársaimat, hogy akik az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegében elfogadják, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Ellene van-e valaki? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem tartózkodott senki. Kimondom a határozatot: az országgyűlés az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és rész-